Várunk minden kardforgatót, buzogánytörőt, lándzsavívót és bárdbajnokot, aki érez magában annyi bátorságot, hogy kiálljon az Aréna homokjára és megmutassa, mit tud. Ha akad köztetek olyan, aki szívesen elutazna ide, a Sivatag Ékkövébe, hogy összemérje tudását a többi jelentkezővel, akkor kérlek, küldd el az Aratás Hónapjában Pormederbe, ahol barátsággal és baráti szeretettel várjuk őket.
Felejtsük el ezidőre a gondot, bajt, háborút, bosszút és sérelmeket, vagy ha mégsem, akkor itt, az aréna homokján végy elégtételt. Vagy ha más nem, vívjunk egy jót, döntsük el, közülünk ki a legjobb fegyverforgató.
Helyszín: Pormeder / Kapu és környéke / Halál arénája
Időpont: corvusi időszámítás 628. év A Háborúk hava 3.nap (2011.07.03. - 07.14.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Meril és Shad a dicsőséges kötözött elhagyja a gyógyító sátrat}
- ...hisz mindketten kiestetek.*rázkódik bele, ahogy gépiesen morogva
elismétli a lány utolsó szavait és igen borús ábrázatot vág mellé. Most,
hogy végül megint emlékeztették vereségére végképp úgy érzi ideje
elhagyni az egész arénát. Lehorgasztott fejét felemelve Merilre pislant
és "maradék" épképzláb vállt megvonva javasolgat.*
- Hát nem is tudtam, hogy Herold a céhet is képviselheti. Azt hittem ő a rendházat képviseli. Veszélyes dologa céh nevében eljárni. Az olyan, mintha öböl nevében járna el. Akkor pedig...*de nem fejezi be a mondatot. Nem szeretné, ha a politika betörne a rendházba. Bár a céh hivatalosan kereskedelmi szervezet, jól tudja mindenki, hogy kedvük szerint befolyásolják a politikát. Nem a nyugalmat félti - az nem ő lenne - hanem a jóhírüket, amit úgy is fenn tudtak tartani, hogy igyekeztek semlegesek maradni a város többi várost érintő polipcsápos öleléseitől. Nos, majd Herold tán elmagyarázza, ha egyszer eljutnak odáig, noéspersze, ha Shad megérti...*
- A Kert? Mindig a kert. Olyan, mintha Pormeder másból se állna, csak porból, meg kertből, meg a nagyszakállú, kaftános harákolós bucsus mutogatós bácsikból!*kereskedők.* Ez elég unalmas... Viszont fél füllel hallottam, hogy van itt valahol egy fürdő, vagy fürdőház. Bár alapból nem kenyerem a pancsipancsi, ebben a herefonnyasztó melegben mégiscsak jó ötletnek tartom. Nomeg Nanurával is mostanában remek harcokat szoktam vívni, hogy aznap fürödjek-e vagy sem. Ő állítja, hogy muszáj, én, hogy nem, hát kitaláltunk rá egy játékot. Fogadunk és aki nyer, annak a kívánsága teljesül...*röhög föl már egynémely emléken is, és bizony Shadrack a maga félorki egyszerüségével rendszerint veszteni szokott. De soha nem próbálna mást játszani, mert szentül meg van győződve róla, hogy ő legalább olyan okos, mint a pedigrés szőke ciklon. Nos igen, ahogy mondani szokták a házasságban a nyak a nő. Oda csavarja a fejet, ahova neki tetszik.... De azért a merengetést egyértelmű kérdéssel zárja.*
- Szóval? Egy napunk van Ar´wynn míg haza nem indul. Nem tudom te meddig akartál maradni, Shadrack hazatér vele. Használjuk ki: van kedved felkeresni azt a fürdőt?
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Hát nem is tudtam, hogy Herold a céhet is képviselheti. Azt hittem ő a rendházat képviseli. Veszélyes dologa céh nevében eljárni. Az olyan, mintha öböl nevében járna el. Akkor pedig...*de nem fejezi be a mondatot. Nem szeretné, ha a politika betörne a rendházba. Bár a céh hivatalosan kereskedelmi szervezet, jól tudja mindenki, hogy kedvük szerint befolyásolják a politikát. Nem a nyugalmat félti - az nem ő lenne - hanem a jóhírüket, amit úgy is fenn tudtak tartani, hogy igyekeztek semlegesek maradni a város többi várost érintő polipcsápos öleléseitől. Nos, majd Herold tán elmagyarázza, ha egyszer eljutnak odáig, noéspersze, ha Shad megérti...*
- A Kert? Mindig a kert. Olyan, mintha Pormeder másból se állna, csak porból, meg kertből, meg a nagyszakállú, kaftános harákolós bucsus mutogatós bácsikból!*kereskedők.* Ez elég unalmas... Viszont fél füllel hallottam, hogy van itt valahol egy fürdő, vagy fürdőház. Bár alapból nem kenyerem a pancsipancsi, ebben a herefonnyasztó melegben mégiscsak jó ötletnek tartom. Nomeg Nanurával is mostanában remek harcokat szoktam vívni, hogy aznap fürödjek-e vagy sem. Ő állítja, hogy muszáj, én, hogy nem, hát kitaláltunk rá egy játékot. Fogadunk és aki nyer, annak a kívánsága teljesül...*röhög föl már egynémely emléken is, és bizony Shadrack a maga félorki egyszerüségével rendszerint veszteni szokott. De soha nem próbálna mást játszani, mert szentül meg van győződve róla, hogy ő legalább olyan okos, mint a pedigrés szőke ciklon. Nos igen, ahogy mondani szokták a házasságban a nyak a nő. Oda csavarja a fejet, ahova neki tetszik.... De azért a merengetést egyértelmű kérdéssel zárja.*
- Szóval? Egy napunk van Ar´wynn míg haza nem indul. Nem tudom te meddig akartál maradni, Shadrack hazatér vele. Használjuk ki: van kedved felkeresni azt a fürdőt?
[Sivatagi viadal]
{Meril és Shad&Ar´wynn avagy a dicsőséges kötözöttek a gyógyító sátorban}
- Ha ennyire nem bízol bennem...*-sóhajt.*
- Úgyis sűrűn kenegetni kell majd, a következő kötözéskor magad is meggyőződhetsz róla, hogy minden rendben azzal a tört csonttal. Már amennyire rendben lehet. Csak semmi piszkálgatás, hadonászás, kézzel kalimpa!*-Ar´wynn sérüléseinek bagatellizálására, a magáénak, mely amúgy komoly, de mégse bizonyult életveszélyesnek felnagyítására nem szól semmit, csak az égre (jobban mondja a sátorponyvára) emeli tekintetét. Szerencsére Shadrack a hollóhajú ifjúval van elfoglalva, így nem kell vitába szállnia vele. A kötés csomóját birizgáló mancsot azért finoman eltávolítja, de nem szól mellé semmit, nem akarja zavarni a társalgást. Mikor a fiú távozik, a félvér is beleegyezik az alkalmi ispotály elhagyásába.*
- Máris többet tudsz, és jobban ismered, mint én. Nem mondhatnám, hogy megkedveltem ezt a várost. Nekem valahogy túl...Hogy is mondjam?*-keresi a szavakat.*
- Sivatagi, kopár. Nem bírom ezt a hőséget sem. A Kert-negyed vendégházaiban szállásoltak el minket. Herold úr ott állított fel egy sátrat, a céhét. Kereskedelmi tevékenységet készülnek ott folytatni. Vannak más sátrak is arrafelé. Azt nem tudom, most éppen hol tartózkodik. Engem ideküldött, hogy baj esetére kéznél legyek. De már nincs itt szükség rám, hisz mindketten kiestetek.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja - Úgyis sűrűn kenegetni kell majd, a következő kötözéskor magad is meggyőződhetsz róla, hogy minden rendben azzal a tört csonttal. Már amennyire rendben lehet. Csak semmi piszkálgatás, hadonászás, kézzel kalimpa!*-Ar´wynn sérüléseinek bagatellizálására, a magáénak, mely amúgy komoly, de mégse bizonyult életveszélyesnek felnagyítására nem szól semmit, csak az égre (jobban mondja a sátorponyvára) emeli tekintetét. Szerencsére Shadrack a hollóhajú ifjúval van elfoglalva, így nem kell vitába szállnia vele. A kötés csomóját birizgáló mancsot azért finoman eltávolítja, de nem szól mellé semmit, nem akarja zavarni a társalgást. Mikor a fiú távozik, a félvér is beleegyezik az alkalmi ispotály elhagyásába.*
- Máris többet tudsz, és jobban ismered, mint én. Nem mondhatnám, hogy megkedveltem ezt a várost. Nekem valahogy túl...Hogy is mondjam?*-keresi a szavakat.*
- Sivatagi, kopár. Nem bírom ezt a hőséget sem. A Kert-negyed vendégházaiban szállásoltak el minket. Herold úr ott állított fel egy sátrat, a céhét. Kereskedelmi tevékenységet készülnek ott folytatni. Vannak más sátrak is arrafelé. Azt nem tudom, most éppen hol tartózkodik. Engem ideküldött, hogy baj esetére kéznél legyek. De már nincs itt szükség rám, hisz mindketten kiestetek.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Meril és Shad&Ar´wynn avagy a dicsőséges kötözöttek a gyógyító sátorban}
*Shadrack biztos az igazában, de hiába kapálózik maradék kézzel-lábbal,
Merilwen a gyógyító és Shadrackot lefogva teszi helyre. A meglepett
félvér egy mozdulatra nem képes. Egy kis félelf leányzó lehurrogja és
még jól helyre is teszi. Emlékezteti Nanurára. Ha már így alakult inkább
úgy csinál, mint akinek épp nincs ereje mozdulni. Aprót dörmög az orra
alatt:*
- Ömm, ha azt mondod. Azért majd megnézzük nyugodtabb körülmények közt is rendben?
*Aztán váratlan vendég. Ar´wynn is betoppan. Szokásához híven, mintha a semmiből tűnne fel, hogy kisvártatva megint oda is tűnjön el. Azért a két mozdulatsor közt akad egykét beszédfoszlány is.*
- Hiába barátom, szembeszéllel szemben nehéz! Majd hazai pályán elkalapáljuk őket, csak jöjjek rendbe végre!*lép a gyógyulás útjára úgy harminc perce a félork.*
- Mellesleg ő könnyen beszél!*hurrogja le ő Merilt ezúttal.*Neki nem törött el semmije. Kis karcolások valóban, Shadrack pedig kis híján megtért őseihez, akiket legalább lett volna alkalma lehajigálni odaföntről, ha már ilyen pácban hagytak kölyökkoromban!*dohogja és ül le kicsit még a tábori ágyra. Kicsit játszik a kötés csomójával szabad mancsával aztán feltámad ültéből.*
- Akkor vigyázz magadra pajtás!*szól a távozó Ar´wynn után. Majd Merilhez fordul.*
- No, kaptunk egy napot. Valóban nem fekvéssel és a pókok tanulmányozásával óhajtom tölteni. Megismertem a Változás házát, meg a Kertben az Álomházat, de semmit nem tudok amúgy Mederről. Ide is úgy hozattam magam, mert itt egyik épület olyan, mint a másik egyik érkező olyan sültbolond, mint a másik és legfőképp érthetetlenül hadoválnak...*szögezi le gyors ismereteit a városról.*
- Ha tudsz valami jó helyet szívesen veled tartok. Az a busafejű Harold mester is itt van hát valahol? Talán örülne, ha bekukkantanánk hozzá...*dob máris egy javaslatot.*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ömm, ha azt mondod. Azért majd megnézzük nyugodtabb körülmények közt is rendben?
*Aztán váratlan vendég. Ar´wynn is betoppan. Szokásához híven, mintha a semmiből tűnne fel, hogy kisvártatva megint oda is tűnjön el. Azért a két mozdulatsor közt akad egykét beszédfoszlány is.*
- Hiába barátom, szembeszéllel szemben nehéz! Majd hazai pályán elkalapáljuk őket, csak jöjjek rendbe végre!*lép a gyógyulás útjára úgy harminc perce a félork.*
- Mellesleg ő könnyen beszél!*hurrogja le ő Merilt ezúttal.*Neki nem törött el semmije. Kis karcolások valóban, Shadrack pedig kis híján megtért őseihez, akiket legalább lett volna alkalma lehajigálni odaföntről, ha már ilyen pácban hagytak kölyökkoromban!*dohogja és ül le kicsit még a tábori ágyra. Kicsit játszik a kötés csomójával szabad mancsával aztán feltámad ültéből.*
- Akkor vigyázz magadra pajtás!*szól a távozó Ar´wynn után. Majd Merilhez fordul.*
- No, kaptunk egy napot. Valóban nem fekvéssel és a pókok tanulmányozásával óhajtom tölteni. Megismertem a Változás házát, meg a Kertben az Álomházat, de semmit nem tudok amúgy Mederről. Ide is úgy hozattam magam, mert itt egyik épület olyan, mint a másik egyik érkező olyan sültbolond, mint a másik és legfőképp érthetetlenül hadoválnak...*szögezi le gyors ismereteit a városról.*
- Ha tudsz valami jó helyet szívesen veled tartok. Az a busafejű Harold mester is itt van hát valahol? Talán örülne, ha bekukkantanánk hozzá...*dob máris egy javaslatot.*
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban, majd érkezik Ar´wynn is}
- A látszat néha csal.*-ennyivel intézi el azt, hogy ránézésre meg
lehessen állapítani, ki mihez ért. A növényekre tett újabb gúnyos
megjegyzésre már nem szól semmit, csak elégedetlenségét tükrözve ajkai
lesznek keskenyebbek, és egyre inkább úgy érzi, nem való Shadracknak a
herbalizmus. Honokának minden türelmére szüksége lesz, ha eredményt akar
majd elérni.*
- Ne nyúlkálj!*- fogja le az ép oldali kezet, mellyel a fél-ork éppen a sérülés helyét készülne fogdosni.*
- Bár elég szorosan van kötve, úgyhogy nem tud elmozdulni a törött csont, de akkor sem kell ott matatni!*-pontosan a jól felhelyezett rögzítés tudatában marad higgadt akkor is, amikor Shadrack óbégatni kezdene, miszerint elmozdult a csont. Az ugyanis képtelenség, ráadásul a sok kendő alatt nem is lehet érezni.
Ekkor érkezik a felmentősereg, egy hollószín hajú ifjú személyében.*
- Üdv, Arwynn! Csak nem szintén sérülés?*-kérdi aggódva, majd ugrana, hogy megvizsgálja, de a fiú udvariasan elhárítja a segítséget.*
- Látod, Shadrack? Neked is ilyen türelemmel kellene viselned az állapotodat! De te csak hadonászol, és kiabálsz. Feleslegesen!*-ezután hagyja, hadd váltsanak szót az urak.
Ar´wynn távoztakor főhajtással búcsúzik, ezek szerint csak pár napra immár, majd most már tényleg arra ösztökéli páciensét, hogy ők is hagyják el az átmeneti ispotályt.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ne nyúlkálj!*- fogja le az ép oldali kezet, mellyel a fél-ork éppen a sérülés helyét készülne fogdosni.*
- Bár elég szorosan van kötve, úgyhogy nem tud elmozdulni a törött csont, de akkor sem kell ott matatni!*-pontosan a jól felhelyezett rögzítés tudatában marad higgadt akkor is, amikor Shadrack óbégatni kezdene, miszerint elmozdult a csont. Az ugyanis képtelenség, ráadásul a sok kendő alatt nem is lehet érezni.
Ekkor érkezik a felmentősereg, egy hollószín hajú ifjú személyében.*
- Üdv, Arwynn! Csak nem szintén sérülés?*-kérdi aggódva, majd ugrana, hogy megvizsgálja, de a fiú udvariasan elhárítja a segítséget.*
- Látod, Shadrack? Neked is ilyen türelemmel kellene viselned az állapotodat! De te csak hadonászol, és kiabálsz. Feleslegesen!*-ezután hagyja, hadd váltsanak szót az urak.
Ar´wynn távoztakor főhajtással búcsúzik, ezek szerint csak pár napra immár, majd most már tényleg arra ösztökéli páciensét, hogy ők is hagyják el az átmeneti ispotályt.*
[ Sivatagi Viadal ]
*A küzdőteret egymás mellett haladva hagyják el, immár nem mint
ellenségek, de az acél útján összetalálkozott két harcos, akik
megtanulták tisztelni egymást, s önnönmagukat, még ha ez mit sem ér a
közönség szemében. Talán gyümölcsök záporát is zúdítják fejükre, amiért
vér helyett megadást, acélcsengés helyett elismerő szavakat hallhattak
csupán. A lovagapródon nem látszódik, hogy bánná az események ilyetén
végkimenetelét, éppen ellenkezőleg, arcán szelíd, félszeg mosoly
játszik, ahogyan kezet fogva Kegyetlennel, elbúcsúzik az éltesebb
korútól.*
- Sok sikert a továbbiakban, a következővel már nem lesz ilyen egyszerű dolgod.
*A sátrába lép, hogy kevéske felszerelését összeszedje. Mielőtt a Változás Házába visszatérne, még meglátogatja a gyógyítók ispotályában a sérült rendtársat. Mellette találja rendjük egy Ködfarkasát, s noha a nő nem ismeri fel, Ar`wynn attól még pontosan tudja, hogy a másik kicsoda. A fiú arcának megvan az a rossz tulajdonsága, hogy elsiklik felette a legtöbb ember figyelme, emellett pedig szolgálja őt az emlékezet, mely hosszú ideig megőriz egy-egy nevet, vagy arcot, még akkor is, ha csak futólag látta, hallotta.*
- Látom, jó kezekbe kerültél. Szia, Merilwen.
*Biccentés a nőnek, és ha csak meg nem akadályozzák benne, közelebb lép ő is Shadrackhoz.*
- Én sem jártam jobban. Kénytelen voltam feladni a küzdelmet.
*Ezt alátámasztandó, hevenyészett kötéssel ellátott oldalát és csuklóját-alkarját mutatja a fél-orknak. Merilwen esetleges felajánlkozását a segítségre udvariasan elutasítja, egy ˝ezek karcolások csupán˝ jellegű szóegyüttessel.*
- Pihenj még néhány napot, azután... hazamegyünk. Közösen.
*Az utolsó szót megnyomja, számára nagy fontossággal bír, hogy lelkiismeretének furdaló érzése nélkül kimondhatja. Búcsúzásul még megjegyzi, hogy az Agenitáknál megtalálják Claire-t és őt, azután kilép a ponyvák közül.
Van még valaki itt Pormederben, akinek szeretne mesélni a Viadalról, s hogy általa hogyan lett... többé.*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos
- Sok sikert a továbbiakban, a következővel már nem lesz ilyen egyszerű dolgod.
*A sátrába lép, hogy kevéske felszerelését összeszedje. Mielőtt a Változás Házába visszatérne, még meglátogatja a gyógyítók ispotályában a sérült rendtársat. Mellette találja rendjük egy Ködfarkasát, s noha a nő nem ismeri fel, Ar`wynn attól még pontosan tudja, hogy a másik kicsoda. A fiú arcának megvan az a rossz tulajdonsága, hogy elsiklik felette a legtöbb ember figyelme, emellett pedig szolgálja őt az emlékezet, mely hosszú ideig megőriz egy-egy nevet, vagy arcot, még akkor is, ha csak futólag látta, hallotta.*
- Látom, jó kezekbe kerültél. Szia, Merilwen.
*Biccentés a nőnek, és ha csak meg nem akadályozzák benne, közelebb lép ő is Shadrackhoz.*
- Én sem jártam jobban. Kénytelen voltam feladni a küzdelmet.
*Ezt alátámasztandó, hevenyészett kötéssel ellátott oldalát és csuklóját-alkarját mutatja a fél-orknak. Merilwen esetleges felajánlkozását a segítségre udvariasan elutasítja, egy ˝ezek karcolások csupán˝ jellegű szóegyüttessel.*
- Pihenj még néhány napot, azután... hazamegyünk. Közösen.
*Az utolsó szót megnyomja, számára nagy fontossággal bír, hogy lelkiismeretének furdaló érzése nélkül kimondhatja. Búcsúzásul még megjegyzi, hogy az Agenitáknál megtalálják Claire-t és őt, azután kilép a ponyvák közül.
Van még valaki itt Pormederben, akinek szeretne mesélni a Viadalról, s hogy általa hogyan lett... többé.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
- Morganus mindig mindent ezerszer ellenőriz! Piha, mintha csak Shadon
nem látszana mihez ért...*csóválja fejét kissé megkönnyebbülten. Majd
csodálkozva mered Merilwenre amikor az védelmébe veszi a növényeket.*
- Azért remélem nem szoktat babusgatni őket, meg a párnádon velük együtt aludni!*röhög föl.* Honokától még az is kitelik...*kuncog bele, amint el is képzeli Majd továbbszövi Meril gondolatait.*
- Naha visszaértünk megígérem, hogy beszélek Honokával. Úgyis úgy látszik lesz egykét nyugodt hetem a fenébe is! A második hely egyébként remek katonaételekkel. Azok mindig ehetetlenek, legalábbis a legtöbb érkezőnek így valóságos csodaszámba megy. Képzeld egyszer a gulyáskáposztánkat az öbli harcokban kagylóval egészítették ki, de elfelejtették kivágni a hogyismondjam a farkukat...*röhög föl.* Olyan förtelmes íze lett, hogy aznap éhesen ment mindenki a csatába. Lett is dupla veszteség... Mindig mindennel spórolnak a menázsin és ez a vége. Szóval így értettem!
*Majd a fájdalomra jövő óvó mondatokra megadóan bólogat.*
- Jólvanna, könnyű mondani. Nem heves az, csak egyszerűen mozgok. Majd megjegyzem!*tapogatja a kötésen keresztül karját karmos mancsával és oda odatéved a törés helyére. Kicsit erőteljesebben rámarkol, hogy aztán felordítson és kétségbeesetten néz Merilre.*
- El van mozdulva a csont! Így nem hagyhatod összeforrni! Találjunk ki gyorsan valamit, mert én nem leszek nyomorék egész életemre!
Páncél: Mithrill vért
- Azért remélem nem szoktat babusgatni őket, meg a párnádon velük együtt aludni!*röhög föl.* Honokától még az is kitelik...*kuncog bele, amint el is képzeli Majd továbbszövi Meril gondolatait.*
- Naha visszaértünk megígérem, hogy beszélek Honokával. Úgyis úgy látszik lesz egykét nyugodt hetem a fenébe is! A második hely egyébként remek katonaételekkel. Azok mindig ehetetlenek, legalábbis a legtöbb érkezőnek így valóságos csodaszámba megy. Képzeld egyszer a gulyáskáposztánkat az öbli harcokban kagylóval egészítették ki, de elfelejtették kivágni a hogyismondjam a farkukat...*röhög föl.* Olyan förtelmes íze lett, hogy aznap éhesen ment mindenki a csatába. Lett is dupla veszteség... Mindig mindennel spórolnak a menázsin és ez a vége. Szóval így értettem!
*Majd a fájdalomra jövő óvó mondatokra megadóan bólogat.*
- Jólvanna, könnyű mondani. Nem heves az, csak egyszerűen mozgok. Majd megjegyzem!*tapogatja a kötésen keresztül karját karmos mancsával és oda odatéved a törés helyére. Kicsit erőteljesebben rámarkol, hogy aztán felordítson és kétségbeesetten néz Merilre.*
- El van mozdulva a csont! Így nem hagyhatod összeforrni! Találjunk ki gyorsan valamit, mert én nem leszek nyomorék egész életemre!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
- Hát éppen ezt magyaráztam! Csakhogy beláttad, igazam van, és jó helyre
kerültél, amikor átsoroltak ködfarkasnak. A nagymester bizonyára
előzőleg meg akart győződni a képességeidről, ezért kezdtél a
Viharhozóknál. Miután ott bizonyítottad, hogy képes vagy magasabb
szintek elérésére is, átemelt a téged megillető helyre. Pegazussarjnak
mégse tehetett, hiszen magad nem kívánsz lovaggá válni.*-reméli most már
megnyugszik a félork háborgó lelke.*
- Ejnye! Ha valóban jó herbalista akarsz lenni, és eldöntötted, hogy folytatod a tanulmányaidat, ha már "véletlenül", félreértés okán belevágtál, akkor több alázattal viseltess a növények iránt. Hiszen azok is élőlények, kik sok esetben megmenthetik az életedet is akár. Ne nevezd tehát őket gazoknak.*-szólal meg az önérzetes növénytudor énje.*
- Jaj, mondtam, hogy kerüld a heves mozdulatokat! Pár napig nagyon fájni fog, a csillapítók ellenére is, de aztán egyre kevesebb kínnal jár majd, ha hatni kezd a csontforrasztó.*-reagál a felszisszenésre.*
- Akkor mondjuk, hogy tudom, ki Ar´wynn. Úgy értettem, hogy még sose beszéltem vele. Látni természetesen már láttam a Rendházban. Azt nem tudtam, hogy eljött Öbölből, de örvendetes, ha most vissza kíván térni.*-ezt így is gondolja. Jobb szereti, ha rendtársai Sziklaöbölben tartózkodnak. Sose tudni, mikor kinek kire lesz szüksége.*
- Óh, a főzőverseny!*-bár Meril nem emlékezhet Shad hamisgulyására, mivel az Egyetemi megnyitón nem vett részt, de utólag hallott beszámolókat arról a borzalmas délutánról, melyen a merénylet is történt.*
- Elfek és Katonák napját rendezett az Acéllobogók klán. Ezen két kategória ételeivel lehetett nevezni, értékes díjakért. Mi katonaételekkel neveztünk és második helyezést értünk el.*-büszkélkedik, aztán csendesen pironkodva hozzáteszi:*
- Bár a végét valahogy átaludtam a szekérponyva alatt, ahová behúzódtam, míg a zsűrizés tartott.*
- Nah, nem indulunk a dolgunkra? Vagy még itt akarsz pihengetni? Hátha hamarosan kell a hely másik sérültnek is.*-kérdi ezután.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Ejnye! Ha valóban jó herbalista akarsz lenni, és eldöntötted, hogy folytatod a tanulmányaidat, ha már "véletlenül", félreértés okán belevágtál, akkor több alázattal viseltess a növények iránt. Hiszen azok is élőlények, kik sok esetben megmenthetik az életedet is akár. Ne nevezd tehát őket gazoknak.*-szólal meg az önérzetes növénytudor énje.*
- Jaj, mondtam, hogy kerüld a heves mozdulatokat! Pár napig nagyon fájni fog, a csillapítók ellenére is, de aztán egyre kevesebb kínnal jár majd, ha hatni kezd a csontforrasztó.*-reagál a felszisszenésre.*
- Akkor mondjuk, hogy tudom, ki Ar´wynn. Úgy értettem, hogy még sose beszéltem vele. Látni természetesen már láttam a Rendházban. Azt nem tudtam, hogy eljött Öbölből, de örvendetes, ha most vissza kíván térni.*-ezt így is gondolja. Jobb szereti, ha rendtársai Sziklaöbölben tartózkodnak. Sose tudni, mikor kinek kire lesz szüksége.*
- Óh, a főzőverseny!*-bár Meril nem emlékezhet Shad hamisgulyására, mivel az Egyetemi megnyitón nem vett részt, de utólag hallott beszámolókat arról a borzalmas délutánról, melyen a merénylet is történt.*
- Elfek és Katonák napját rendezett az Acéllobogók klán. Ezen két kategória ételeivel lehetett nevezni, értékes díjakért. Mi katonaételekkel neveztünk és második helyezést értünk el.*-büszkélkedik, aztán csendesen pironkodva hozzáteszi:*
- Bár a végét valahogy átaludtam a szekérponyva alatt, ahová behúzódtam, míg a zsűrizés tartott.*
- Nah, nem indulunk a dolgunkra? Vagy még itt akarsz pihengetni? Hátha hamarosan kell a hely másik sérültnek is.*-kérdi ezután.*
[Sivatagi viadal: Ar`wynn Khea`Lorn - Kegyetlen Trolwur]
*Újabb tőrcsapása szintén talál, bár ez nem lett egy életveszélyes
sérülés. Trolwur, még be sem fejezte a mozdulatot, máris következő
lépésén kezd gondolkozni. Kell neki egy kis idő, addig is, pihentetni
térdét, hagyni, hogy a kiosztott sérülések munkálkodjanak ellenfelén -
nagyjából idáig jut el gondolatban, mikor is Ar`wynn feladja a
küzdelmet. Ő szintén meglepődik, mint a hangok szerint a lelátón
gubbasztó nézők, de nem önti szavakba csa.. Nem, azt túlzás lenne
állítani, hogy csalódottságát, hiszen túljutott az első körön, nagyobb
sérülések nélkül. Inkább simán csak tudomásul veszi ellenfele döntését.*
- Veled is, Ar`wynn Khea`Lorn - válaszolja neki őszinte hangon.
*Azután veszi a fáradságot és odabiceg hozzá, ezzel is jelezni kívánja, hogy becsüli és elismeri ellenfele harctudását - elvégre azt már az elején felmérte, hogy nem kezdővel van dolga. Térde pedig most még jobban sajogni kezd, lévén az adrenalin zakatolása fülében lassan alábbhagy. Ha Ar`wynn -nak nincs ellenére, akkor utoljára még kezet ráz vele, majd Trolwur, a közönséggel cseppet sem törődve, visszasántikál a sátrához, hogy pihenjen pár órácskát, amíg kissé rendbe nem jön a lába.*
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Különleges bélelt pikkelypáncél Másik kézben: Törött hárító tőr
- Veled is, Ar`wynn Khea`Lorn - válaszolja neki őszinte hangon.
*Azután veszi a fáradságot és odabiceg hozzá, ezzel is jelezni kívánja, hogy becsüli és elismeri ellenfele harctudását - elvégre azt már az elején felmérte, hogy nem kezdővel van dolga. Térde pedig most még jobban sajogni kezd, lévén az adrenalin zakatolása fülében lassan alábbhagy. Ha Ar`wynn -nak nincs ellenére, akkor utoljára még kezet ráz vele, majd Trolwur, a közönséggel cseppet sem törődve, visszasántikál a sátrához, hogy pihenjen pár órácskát, amíg kissé rendbe nem jön a lába.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
*A lány olyan kiképzésben részesíti Shad agyát a rendház felépítésének
mikéntjeiről, hogy pillanatok alatt leforrázva áll. Magányosan, mint egy
jegenyefa a tanyák közepén. Legalábbis magányosan a hülyeségével.
Megint úgy érzi magát, mint amikor Yitiától kérdezte meg, hogy a
házasságososdi mennyiben veszi el tőlük Morganust. Hümmöget, meg
félegyértelműen bólogat, mint aki mindent ért és maga is így gondolta,
csak nem jól fejezte ki magát, ám borús ábrázata épp az ellenkezőjéről
győzheti meg Merilwent. Végül csak legyint nem sérült kezével, mint aki
mostmár napirendre tért a dolgok felett.*
- Háttő... Ugye valószínű azért éreztem ennyire eltévelyedettnek a dolgot, mert túl sok mindenhez értek. Kész csoda, hogy lovagnak még nem ajánlottak be, bár őszintén szólva arra vágyom a legkevésbé. Nohát, ha azt mondod, hogy Shadrack most a legnagyobb hírű rendrészbe került akkor mégiscsak jó helyen kell lennie, hiszen magam is a legnagyobb hírűek közé tartozom nem igaz? Éppenséggel ezt előbb is mondhatták volna...*üti el a tréfával a kérdőjeleket. Majd egyedül ismét megpróbálja kielemezni a hallottakat, de most más téma is szóba került, hát vidámabban folytatja.*
- A herbalizmus egyéni baromsá... akarom mondani egy tervszerű akció akart lenni a részemről. Azt hittem sokkal könnyebb dolgom lesz velük és egyedül is simán menni fog elvégre csak gazokról van szó.. De rá kellett jöjjek, hogy ez nehezebb, mint egy kétkezes buzogánnyal verset írni a budi falára. Mármint anélkül, hogy összedőlne, ha érted mire célzok...*vigyorog, mint a tejbetök.* Honokáról tudtam egyedül, hogy Ködfarkas, hát róla próbáltam példát venni, hogy mihez mi kell... Deha már így alakult azért is megmutatom. Shadrack mindig mindenben a legjobb akar lenni. Vagy még nem ismered?*áll meg peckesen, és felszisszen, amint mellkasát dülleszteni próbálta.*
- Ar´wynn a hollóhajú varjú, dehogynem tudod te azt! Állandóan együtt lógott azzal a Loren lánnyal, mikor hozzánk került. Önérzetes kis lurkó volt, aztán meglépett. Vagy legalábbis le és most bukkant fel hosszú idő után először. Shad csinált neki egy kis kovácsmunkát, cserébe elkísérhette az Agenitákhoz, mostmeg ide. Képzeld azt mondta, hogy a harcok után jön vissza velem a Rendházba. Egész biztos lovag lesz belőle...*próbál hihetetlenre sikerült személyleírást adni a férfiról.*
- Deeee miféle főzőverseny? Shadrack megint lemaradt valamiről...*orrintja kicsit szerencsétlennek érezve magát.* Pedig a főzésben bajnok vagyok. Emlékezhettek még a hamisgulyásomra!*csorgatja nyálát szinte azonnal. Valóban éhes is a szentem, rég volt már dél...*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Háttő... Ugye valószínű azért éreztem ennyire eltévelyedettnek a dolgot, mert túl sok mindenhez értek. Kész csoda, hogy lovagnak még nem ajánlottak be, bár őszintén szólva arra vágyom a legkevésbé. Nohát, ha azt mondod, hogy Shadrack most a legnagyobb hírű rendrészbe került akkor mégiscsak jó helyen kell lennie, hiszen magam is a legnagyobb hírűek közé tartozom nem igaz? Éppenséggel ezt előbb is mondhatták volna...*üti el a tréfával a kérdőjeleket. Majd egyedül ismét megpróbálja kielemezni a hallottakat, de most más téma is szóba került, hát vidámabban folytatja.*
- A herbalizmus egyéni baromsá... akarom mondani egy tervszerű akció akart lenni a részemről. Azt hittem sokkal könnyebb dolgom lesz velük és egyedül is simán menni fog elvégre csak gazokról van szó.. De rá kellett jöjjek, hogy ez nehezebb, mint egy kétkezes buzogánnyal verset írni a budi falára. Mármint anélkül, hogy összedőlne, ha érted mire célzok...*vigyorog, mint a tejbetök.* Honokáról tudtam egyedül, hogy Ködfarkas, hát róla próbáltam példát venni, hogy mihez mi kell... Deha már így alakult azért is megmutatom. Shadrack mindig mindenben a legjobb akar lenni. Vagy még nem ismered?*áll meg peckesen, és felszisszen, amint mellkasát dülleszteni próbálta.*
- Ar´wynn a hollóhajú varjú, dehogynem tudod te azt! Állandóan együtt lógott azzal a Loren lánnyal, mikor hozzánk került. Önérzetes kis lurkó volt, aztán meglépett. Vagy legalábbis le és most bukkant fel hosszú idő után először. Shad csinált neki egy kis kovácsmunkát, cserébe elkísérhette az Agenitákhoz, mostmeg ide. Képzeld azt mondta, hogy a harcok után jön vissza velem a Rendházba. Egész biztos lovag lesz belőle...*próbál hihetetlenre sikerült személyleírást adni a férfiról.*
- Deeee miféle főzőverseny? Shadrack megint lemaradt valamiről...*orrintja kicsit szerencsétlennek érezve magát.* Pedig a főzésben bajnok vagyok. Emlékezhettek még a hamisgulyásomra!*csorgatja nyálát szinte azonnal. Valóban éhes is a szentem, rég volt már dél...*
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
* Shadrack meglehetősen keményfejű, így nem csoda, hogy nem a koponyája tört be a viadal során.*
- A kovács mindhárom ház profiljába beleillik. Még a lovagok közé is!*- céloz itt az alvezérre és Conalin lovagra.*
- Egyébként legyen az érkező bármelyik tagja, attól még mind együvé tartozunk, a Szellemlovagok közé, ezt sose felejtsd el! A tudásodat szabadon átadhatod a Szabadegyetemen, és a munkáddal szolgálhatod a rendet ugyanúgy, mint tetted Viharhozóként! A ködfarkas pedig nem csupán felderítő. Bár ha az lenne, akkor is a harchoz szükséges alapot jelentené. Hiszen felderítés nélkül mit érünk? Tudnunk kell, kikkel állunk szemben, hogy eredményesen szembeszállhassunk a nekünk ártani szándékozókkal, vagy nem?*-vonultat fel újabb érvet.*
- Hogy is mondta Anodran?`Egyszer vadász vagy, másszor zsákmány.` *-idézi a Ködfarkasok egyik jelmondatát.*
- A harcokban, az éles bevetésekben pedig egy ködfarkas mindig előrébb lesz, mint egy tudósféle Viharhozó. Vagy szerinted például Lanny vagy Sam mester inkább harcos, mint a Nagy Shadrack, kinek nevét rettegik?Hm? Mert ők Viharhozók...*-emlékezteti a másik ház "lakóira" a félvért.*
- Egyet mondok neked, a helyedben inkább büszke lennék, hogy beválasztottak a rend legrégebbi létező, és minden időszakot túlélő házába, ahol igazi kiválóságok fordultak meg, kiknek neve felkerült a klán történelmének aranylapjaira. De ha ennyire nincs kedved a herbalizmushoz, akkor miért gyötröd magad vele?*- néz csodálkozva a másikra, akiben nem érzi a kellő elhivatottságot a növények világa iránt.*
- Itt valami súlyos tévedés lehet, ha azt gondolod, az elvárás a ködfarkasok felé. Kizártnak tartom, hogy ezt bárki mondta volna neked, akár a nagymester, akár a ház feje. *- szeméből nem tűnik el az értetlenkedés. Sahdrack nagy tévedésben leledzhet a házakat illetően. Talán nem ártana, ha beszélne a Ködfarkasok vezetőjével...*
- Egy ködfarkas ugyanúgy szentelheti életét a fegyverforgatás művészetének, mint egy lovag, csak ezt anélkül teheti, hogy a lovagi életút szigorúbb előírásainak is meg kellene felelnie. Mindenképp szabadabb életet ígér. És izgalmasabbat is!*-fejezi be eszmefuttatását.*
- Hogy kerültem ide? Nos, Harolson úr mondta, hogy nézzek be az Arénába. Vele érkeztem Mederbe, üzleti ügyekben tárgyalunk.*- a végét súgva mondja, érzékeltetve, hogy nem akar a témáról bővebben beszélni, hisz bizalmas a dolog.*
- Arwynn? Őt nemigazán ismerem.*-hárítja el a kérdést.*
- Nem nagyon mozdulok ki a szobámból, amikor Öbölben tartózkodok. Múltkor is elég tortúra volt nekem a főzőverseny.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
- A kovács mindhárom ház profiljába beleillik. Még a lovagok közé is!*- céloz itt az alvezérre és Conalin lovagra.*
- Egyébként legyen az érkező bármelyik tagja, attól még mind együvé tartozunk, a Szellemlovagok közé, ezt sose felejtsd el! A tudásodat szabadon átadhatod a Szabadegyetemen, és a munkáddal szolgálhatod a rendet ugyanúgy, mint tetted Viharhozóként! A ködfarkas pedig nem csupán felderítő. Bár ha az lenne, akkor is a harchoz szükséges alapot jelentené. Hiszen felderítés nélkül mit érünk? Tudnunk kell, kikkel állunk szemben, hogy eredményesen szembeszállhassunk a nekünk ártani szándékozókkal, vagy nem?*-vonultat fel újabb érvet.*
- Hogy is mondta Anodran?`Egyszer vadász vagy, másszor zsákmány.` *-idézi a Ködfarkasok egyik jelmondatát.*
- A harcokban, az éles bevetésekben pedig egy ködfarkas mindig előrébb lesz, mint egy tudósféle Viharhozó. Vagy szerinted például Lanny vagy Sam mester inkább harcos, mint a Nagy Shadrack, kinek nevét rettegik?Hm? Mert ők Viharhozók...*-emlékezteti a másik ház "lakóira" a félvért.*
- Egyet mondok neked, a helyedben inkább büszke lennék, hogy beválasztottak a rend legrégebbi létező, és minden időszakot túlélő házába, ahol igazi kiválóságok fordultak meg, kiknek neve felkerült a klán történelmének aranylapjaira. De ha ennyire nincs kedved a herbalizmushoz, akkor miért gyötröd magad vele?*- néz csodálkozva a másikra, akiben nem érzi a kellő elhivatottságot a növények világa iránt.*
- Itt valami súlyos tévedés lehet, ha azt gondolod, az elvárás a ködfarkasok felé. Kizártnak tartom, hogy ezt bárki mondta volna neked, akár a nagymester, akár a ház feje. *- szeméből nem tűnik el az értetlenkedés. Sahdrack nagy tévedésben leledzhet a házakat illetően. Talán nem ártana, ha beszélne a Ködfarkasok vezetőjével...*
- Egy ködfarkas ugyanúgy szentelheti életét a fegyverforgatás művészetének, mint egy lovag, csak ezt anélkül teheti, hogy a lovagi életút szigorúbb előírásainak is meg kellene felelnie. Mindenképp szabadabb életet ígér. És izgalmasabbat is!*-fejezi be eszmefuttatását.*
- Hogy kerültem ide? Nos, Harolson úr mondta, hogy nézzek be az Arénába. Vele érkeztem Mederbe, üzleti ügyekben tárgyalunk.*- a végét súgva mondja, érzékeltetve, hogy nem akar a témáról bővebben beszélni, hisz bizalmas a dolog.*
- Arwynn? Őt nemigazán ismerem.*-hárítja el a kérdést.*
- Nem nagyon mozdulok ki a szobámból, amikor Öbölben tartózkodok. Múltkor is elég tortúra volt nekem a főzőverseny.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
*Shadrack a jó öreg hümmögetésbe váltja morgását, hiszen érvek hangzanak
el. Először is meg kellene értenie és ellenérveket kéne sorolnia. Épp
így tanulta a Szellemöböl szabadegyetem retorika óráján. A konklúzió
persze még várat magára. Shad agya ma lassú, nem utolsósorban az őt ért
sérülés miatt...*
- Igen? És akkor a kovács nem viharhozó profil? A harcos rettenthetetlen goblintaposó nem viharhozó profil? Tudtommal a ködfarkasok felderítő félék volnának, a vadász ez esetben nem a vadat elejtőt jelenti kérem szépen!*bólogat nagyokat mellé és kiművelt értelmet keres az elhangzottakban.*
- Túl nagy a keveredés nekem. Azt legalább tudom, hogy én ki vagyok. De, hogy mindenki tudja-e hogy ki micsoda...*talányos mondatok. /rakd össze Meril:)/ Meg lett hirdetve valami összeröffenés, hogy tisztázzuk, na majd ott szépen gatyába rázom én a bandát. Itt valaki leírja feketén-fehéren, mert én egyenlőre zöld vagyok. De legalábbis zöldessárga.*zárná rövidre a kasztok kérdéskörét, majd jöhet a herbál esszencia...*
- A flóra biztos hasznos tudás. Csak épp otthon kiröhögnek, mikor növényeket kezdek szimatolni meg darabolni, őrölni és próbálgatni az arányaikat. Azért a renomémra is vigyázni kéne ám hékás!*dörmögi nem létező bajsza alatt.*
- Mellesleg hogyhogy te is itt vagy? Persze roppant szerencse a számomra meg minden, de épp úgy derült égből, mint Ar´wynn... S, ha már így alakult nem tudod mi lett Ar´wynnal? Képzeld vele érkeztem a viadalra és szőrén szálán eltűnt... Fura az a fiú. Megnőtt, megerősödött de köztünk szólva néha úgy érzem, hogy fejre esett kiskorában és állandó mehetnékje lett tőle...
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Igen? És akkor a kovács nem viharhozó profil? A harcos rettenthetetlen goblintaposó nem viharhozó profil? Tudtommal a ködfarkasok felderítő félék volnának, a vadász ez esetben nem a vadat elejtőt jelenti kérem szépen!*bólogat nagyokat mellé és kiművelt értelmet keres az elhangzottakban.*
- Túl nagy a keveredés nekem. Azt legalább tudom, hogy én ki vagyok. De, hogy mindenki tudja-e hogy ki micsoda...*talányos mondatok. /rakd össze Meril:)/ Meg lett hirdetve valami összeröffenés, hogy tisztázzuk, na majd ott szépen gatyába rázom én a bandát. Itt valaki leírja feketén-fehéren, mert én egyenlőre zöld vagyok. De legalábbis zöldessárga.*zárná rövidre a kasztok kérdéskörét, majd jöhet a herbál esszencia...*
- A flóra biztos hasznos tudás. Csak épp otthon kiröhögnek, mikor növényeket kezdek szimatolni meg darabolni, őrölni és próbálgatni az arányaikat. Azért a renomémra is vigyázni kéne ám hékás!*dörmögi nem létező bajsza alatt.*
- Mellesleg hogyhogy te is itt vagy? Persze roppant szerencse a számomra meg minden, de épp úgy derült égből, mint Ar´wynn... S, ha már így alakult nem tudod mi lett Ar´wynnal? Képzeld vele érkeztem a viadalra és szőrén szálán eltűnt... Fura az a fiú. Megnőtt, megerősödött de köztünk szólva néha úgy érzem, hogy fejre esett kiskorában és állandó mehetnékje lett tőle...
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
- De hát mi ezzel a baj? Veszett vadász legyen vadász! Ahhoz pedig
legalkalmasabb helyen a Ködfarkasok között vagy.*-nem is érti, mi
kifogása Shadracknak az új ház ellen. Meril szerint inkább nekivaló,
mint a Viharhozóké.*
- Hiszen szeretsz az erdőben kóborolni, és vadászni, felderíteni, nem? Na ugye! Én például Viharhozó vagyok, noha ugyanúgy a herbalizmust űzöm, mint Honoka. A különbség közöttünk, hogy ő szeret kint, veszélyes terepen is mozgolódni, még én inkább elbújok az odúmban, és csak a Rendház falain belül gondozom a növénykéimet. Ha tanulmányútra megyek, azt leginkább a biztonságos területeken teszem. Na persze, ha harci helyzet adódik, akkor a mágiával csatasorba állok, de nem mondhatom, hogy kedvem lelem benne, vagy vágynék rá. Hozzám közelebb áll a csendes elmélkedés. Ehhez inkább passzol a Viharhozók tudományos szemléletű háza.*-magyarázza a két ház közti különbséget a saját szemszögéből nézve.*
- Ej, ne legyél már ilyen pesszimista! Igenis szükség van rád a Ködfarkasok közt, hisz ki vigyázna rájuk, ha nem egy híres vadász? *-próbál hízelkedni, hátha azzal jobb kedvre deríti a sérültet.*
- És igenis kell a herbalizmus! Az még senkinek sem ártott meg, ha ismeri a flórát. De majd, ahogy haladsz a tanulmányaidban, magad is rá fogsz erre jönni. Csak idő kérdése...Honokával pedig nem hinném, hogy ne tudnál megegyezni.*-zárja le a témát.*
- Hát, öhm...mondtam, hogy nem nagyon láttam semmit, szembe sütött a nap, meg árnyék is volt...*-próbálna kibújni a mesélői szereposztás alól, de mivel nem szeretné rontani a félvér állapotát, így inkább nem zárkózik el teljesen.*
- Ha úgy adódik, akkor azért...persze...*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Hiszen szeretsz az erdőben kóborolni, és vadászni, felderíteni, nem? Na ugye! Én például Viharhozó vagyok, noha ugyanúgy a herbalizmust űzöm, mint Honoka. A különbség közöttünk, hogy ő szeret kint, veszélyes terepen is mozgolódni, még én inkább elbújok az odúmban, és csak a Rendház falain belül gondozom a növénykéimet. Ha tanulmányútra megyek, azt leginkább a biztonságos területeken teszem. Na persze, ha harci helyzet adódik, akkor a mágiával csatasorba állok, de nem mondhatom, hogy kedvem lelem benne, vagy vágynék rá. Hozzám közelebb áll a csendes elmélkedés. Ehhez inkább passzol a Viharhozók tudományos szemléletű háza.*-magyarázza a két ház közti különbséget a saját szemszögéből nézve.*
- Ej, ne legyél már ilyen pesszimista! Igenis szükség van rád a Ködfarkasok közt, hisz ki vigyázna rájuk, ha nem egy híres vadász? *-próbál hízelkedni, hátha azzal jobb kedvre deríti a sérültet.*
- És igenis kell a herbalizmus! Az még senkinek sem ártott meg, ha ismeri a flórát. De majd, ahogy haladsz a tanulmányaidban, magad is rá fogsz erre jönni. Csak idő kérdése...Honokával pedig nem hinném, hogy ne tudnál megegyezni.*-zárja le a témát.*
- Hát, öhm...mondtam, hogy nem nagyon láttam semmit, szembe sütött a nap, meg árnyék is volt...*-próbálna kibújni a mesélői szereposztás alól, de mivel nem szeretné rontani a félvér állapotát, így inkább nem zárkózik el teljesen.*
- Ha úgy adódik, akkor azért...persze...*
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
*Shadrack fájdalma a rögzítés hatására enyhül, de arcberendezése nem erről árulkodik.*
- Méghogy fordultam? Én úgy mondanám, hogy fordítottak... Te sokat vagy úton, nem tudhatod. Shadrack az elemek egyik urából a viharból átment állatba. Ködfarkasok közé sodorták. Szépen belecsöppentem Honoka mellé. Persze ő egész életében ezt csinálta, könnyen van a tüsszögést okozó füveivel. Shadrack meg már hónapok óta négykézláb mászik a réteken, hogy legalább az ezer féle gizgazból tizet megjegyezzen. Hozzáteszem mérföldekről felismerem egykettőnek a szagát a réten, de ezzel nem vagyok előrébb. Láttál te már harcos félorkot füvet gyűjteni, meg szárogatni?*bele is borzong és nagyot sóhajt.*
- Ráadásul el kellett köteleződnöm a természet mágia mellett, amiben annyi esélyem van, mint kullancsnak a kutyaszobron. Derekasan küzdöttem magam kezdő szinten - persze hosszú hónapok kimerítő munkája után, de most megrekedtem. A mesterem is azt mondta, hogy ennél több nem fér az én agyamba. Hát kérdem én van ennek értelme?*dohog egy sort, s hogy Honoka mellett tanuljon több, mint bántja az ő önérzetét. Az azt jelentené, hogy elismeri, hogy van amiben sokkal jobb a tejfölhajú, mint Shadrack. Eddig ezzel nem kellett foglalkoznia, de most szakmába vág sajnos...*
- Ehh. Honokával csak akkor tanulok, ha felajánlhatok neki valamit cserébe. Shadrack nem marad adósa soha senkinek!*kászálódik fel nehézkesen, de lényegesen jobb bőrben, mint érkezett, s reagálhat az óvásra is.*
- Rossz érzés, de igazad van!*a tény, hogy majd otthon Merilwen mellette áll a külső körülmények láttatásában újravarázsolja megtépázott harci mundérját és rögtön duplán kihasználná.*
- Nos ugye magától értetődik, hogy te is elmesélheted, ha van kedved majd, hogy te hogy láttad!
De, ha lehet egy kérésem és úgy adódik, majd az asszonyomnál is legyél szíves ezt megtenni, mert van egy olyan érzésem, hogy ott az én szavam nem fog annyit érni, mint egy pártatlan megfigyelőé...
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Méghogy fordultam? Én úgy mondanám, hogy fordítottak... Te sokat vagy úton, nem tudhatod. Shadrack az elemek egyik urából a viharból átment állatba. Ködfarkasok közé sodorták. Szépen belecsöppentem Honoka mellé. Persze ő egész életében ezt csinálta, könnyen van a tüsszögést okozó füveivel. Shadrack meg már hónapok óta négykézláb mászik a réteken, hogy legalább az ezer féle gizgazból tizet megjegyezzen. Hozzáteszem mérföldekről felismerem egykettőnek a szagát a réten, de ezzel nem vagyok előrébb. Láttál te már harcos félorkot füvet gyűjteni, meg szárogatni?*bele is borzong és nagyot sóhajt.*
- Ráadásul el kellett köteleződnöm a természet mágia mellett, amiben annyi esélyem van, mint kullancsnak a kutyaszobron. Derekasan küzdöttem magam kezdő szinten - persze hosszú hónapok kimerítő munkája után, de most megrekedtem. A mesterem is azt mondta, hogy ennél több nem fér az én agyamba. Hát kérdem én van ennek értelme?*dohog egy sort, s hogy Honoka mellett tanuljon több, mint bántja az ő önérzetét. Az azt jelentené, hogy elismeri, hogy van amiben sokkal jobb a tejfölhajú, mint Shadrack. Eddig ezzel nem kellett foglalkoznia, de most szakmába vág sajnos...*
- Ehh. Honokával csak akkor tanulok, ha felajánlhatok neki valamit cserébe. Shadrack nem marad adósa soha senkinek!*kászálódik fel nehézkesen, de lényegesen jobb bőrben, mint érkezett, s reagálhat az óvásra is.*
- Rossz érzés, de igazad van!*a tény, hogy majd otthon Merilwen mellette áll a külső körülmények láttatásában újravarázsolja megtépázott harci mundérját és rögtön duplán kihasználná.*
- Nos ugye magától értetődik, hogy te is elmesélheted, ha van kedved majd, hogy te hogy láttad!
De, ha lehet egy kérésem és úgy adódik, majd az asszonyomnál is legyél szíves ezt megtenni, mert van egy olyan érzésem, hogy ott az én szavam nem fog annyit érni, mint egy pártatlan megfigyelőé...
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
- Óh, persze, hogy megmarad. Nem is szabad másra gondolnia!*- próbálná
elhessegetni a sérült depresszívnek vélt gondolatait, de aztán a
folytatásból rájön, hogy Shadrack csak viccel.*
- Hihihi, való igaz!*-nevet fel, amikor eszébe juttatják az Álarcosbéli mentési akciót.*
- Hiszen mi már "házasok" is voltunk, nem is akármilyen pár.*- ekkor hasít bele kezeltjébe a fájdalom.*
- Ajajaj! Mondtam, hogy ne beszélj!*-mivel ekkor keni a kenőcsöket, így hamarosan már megszólalhat Shad, anélkül, hogy rémséges kín gyötörné.*
- Nahát! Te is a herbalizmus felé fordultál? A növények világa csodálatos.*- mondja révetegen, de gyorsan visszatér a jelenbe.*
- Hmmm.*-jut eszébe valami.*
- Mivel most egy ideig nem foghatsz kalapácsot a kezedbe, ez talán jól is jön. Mármint a herbalizmus. A pihenőidő alatt vehetnél órákat! Honoka biztosan szívesen tanít, részt vehetnél a gyógynövények gondozásában is, a rendház kertjében. Ami pedig az Áldott fűvet illeti, mondhattam volna a Szivárványfüvet is. Az is jól csillapítja a fájdalmat, de ott nagy a rászokás veszélye, ezért maradok inkább az előzőnél.*Véget ér a kötözés, így meghallgathatja a férfi verzióját arról, mi is zajlott az Aréna porondján.*
- Óh! Hát így történt? Milyen kár, hogy a rosszabbik helyet fogtad ki! A nézőtér is ilyen volt, a feléről nem lehetett semmit látni a napsütés miatt.*-tódít.*
- Ha nem vagy ilyen peches, akkor biztos győztél volna.*- tódít még, de az esetleges óvást hallva megijed.*
- Neee! Semmi szükség rá! Ilyen állapotban úgyse tudnád folytatni a küzdelmet. Mint gyógyító, nem engedhetem, hogy részt vegyél a továbbiakban. Sőt, megtiltom! De majd otthon megmondjuk, hogy derekasan küzdöttél, csak ezek a fránya körülmények...*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
- Hihihi, való igaz!*-nevet fel, amikor eszébe juttatják az Álarcosbéli mentési akciót.*
- Hiszen mi már "házasok" is voltunk, nem is akármilyen pár.*- ekkor hasít bele kezeltjébe a fájdalom.*
- Ajajaj! Mondtam, hogy ne beszélj!*-mivel ekkor keni a kenőcsöket, így hamarosan már megszólalhat Shad, anélkül, hogy rémséges kín gyötörné.*
- Nahát! Te is a herbalizmus felé fordultál? A növények világa csodálatos.*- mondja révetegen, de gyorsan visszatér a jelenbe.*
- Hmmm.*-jut eszébe valami.*
- Mivel most egy ideig nem foghatsz kalapácsot a kezedbe, ez talán jól is jön. Mármint a herbalizmus. A pihenőidő alatt vehetnél órákat! Honoka biztosan szívesen tanít, részt vehetnél a gyógynövények gondozásában is, a rendház kertjében. Ami pedig az Áldott fűvet illeti, mondhattam volna a Szivárványfüvet is. Az is jól csillapítja a fájdalmat, de ott nagy a rászokás veszélye, ezért maradok inkább az előzőnél.*Véget ér a kötözés, így meghallgathatja a férfi verzióját arról, mi is zajlott az Aréna porondján.*
- Óh! Hát így történt? Milyen kár, hogy a rosszabbik helyet fogtad ki! A nézőtér is ilyen volt, a feléről nem lehetett semmit látni a napsütés miatt.*-tódít.*
- Ha nem vagy ilyen peches, akkor biztos győztél volna.*- tódít még, de az esetleges óvást hallva megijed.*
- Neee! Semmi szükség rá! Ilyen állapotban úgyse tudnád folytatni a küzdelmet. Mint gyógyító, nem engedhetem, hogy részt vegyél a továbbiakban. Sőt, megtiltom! De majd otthon megmondjuk, hogy derekasan küzdöttél, csak ezek a fránya körülmények...*
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Sivatag Viadal - Kegyetlen Trolwur ellen ]
*Ismerni kell a határokat, melyek közé beszoríttatott az ember, s most
Ar`wynnon a sor, hogy fejet hajtson az idősebb férfi harctéri rutinja
előtt. Míg ő újabb sebbel gazdagodik, addig Kegyetlen érintetlen marad.
Az az iménti rúgás a fiú részéről, mondhatni semmi egyebet nem szolgált,
mint oldalsérülését. Most pedig kézfején-csuklóján jelenik meg egy
csík, nyomában a vérvörös életvízzel, s bár nem Trolwur karjának
erejétől, de bizony markából kifordul a lovagkard. Ínakat is érhetett a
vágás...
Hátrébb szökken, kezeit felemeli a megadás jeleként.*
- Öröm volt veled küzdeni Trolwur, északról.
*Meghajtja fejét a férfi előtt. A tapasztaltabbtól soha nem szégyen kikapni, a fiú egy leckével térhet meg a Szellemlovagok rendházába, s mivel a dűnéken át vezető út hosszú, lesz rá ideje, hogy eltöprengjen: hol és miben vétett hibát?*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos Páncél: Mágikus bőrpáncél és pajzs
Hátrébb szökken, kezeit felemeli a megadás jeleként.*
- Öröm volt veled küzdeni Trolwur, északról.
*Meghajtja fejét a férfi előtt. A tapasztaltabbtól soha nem szégyen kikapni, a fiú egy leckével térhet meg a Szellemlovagok rendházába, s mivel a dűnéken át vezető út hosszú, lesz rá ideje, hogy eltöprengjen: hol és miben vétett hibát?*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Ar`wynn Khea`Lorn - Kegyetlen Trolwur ]
Trolwur - szegecsekkel kivert ujjatlan bőrvért, csataszoknya, alkar-, lábszárvédő - tőr, hosszúkard, rövidkard (28/30)
*Ar`wynn térdrúgása megül ellenfele térdén, miközben Trolwur megsebzi az oroszlánvértes lovagot tőrével. De egyikük sem hagy fel a küzdelemmel, nem távolodik el, hanem tovább támadnak. Elsőként a Khea`Lorn emeli döfésre pengéjét, erejét még nem csapolta meg a sebéből szivárgó vér, bár a bordái között a szúrás minden mozdulatnál fájdalommal felel. Kegyetlen térde igencsak fáj, jól teszi, hogy nem mozdul, nem kockáztatja, hogy elveszítse az egyensúlyát és kiszolgáltatottá váljon ellenfele előtt.
Trolwur védekezésre lendíti fegyverét, s mivel inkább a védekezést részesíti nagyobb figyelemben, mint a visszatámadást, ellenfele kardja elsiklik válla felett, bár átszúrja ruháját, s felsebzi az anyagot, de őt magát nem. A vágás, mellyel Kegyetlen próbálkozik, nem teljesen tökéletes, a vívókesztyű alatt Ar`wynn alkarját hasítja fel kívülről, újabb vérző sebbel gazdagítva a férfi testét. De ettől még nem fogja elejteni kardját.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{Merilwen és Shad a gyógyító sátorban}
*A félelf leányzó érti a dolgát. Sőt jelenségének még nyugtató hatása is
van a háborgó Shadrackra. Kinek háborgása természetesen önnön
szerencsétlenségére vezethető vissza ismét. Nyugodtan tűri a kezelést és
közbe- közbedob egyegy mondatot bármennyire csendre intették. A
nyugalommal meg kell egyenlőre elégednie a leányzónak.*
- Ehh, akkor mégiscsak megmaradok nem igaz? Amúgy nem kell magáznod. Már egyszer letegeződtünk, mikor egy fél órácskára a feleségem voltál!*röhög föl kicsit vicsorítva, amint ettől is fájdalma keletkezik. A rá kerülő füveket és kencéket orrcimpája ütemes mozgásától kísérten próbálja eszébe vésni.*
- Ahamm. Áldott fű fájdalomra! Ha már ork sör nincs... Éééés Ezüstgyökér forrasztani. Ha otthon lennék megoldanám a kovácsműhely billogozójával dehát...*sóhajt.*
- Tudod*szól csendesebben miközben a kendők a karjára kerülnek* magam is a füveket tanulom mostanság és máris tanultam új dolgokat. Ahogy feltetted ezeket az izéket egész ügyesen bánsz velük meg a kezeiddel.
*A tény, hogy nem látták szerencsétlen kimenetelű viadalát némi reménységgel tölti el, hogy előadhatja nyugodtan saját verzióját, amivel megnyugtatja lelkiismeretét és a külvilágot, hogy azért ez után is érdemes lesz még rá fogadni...*
- Ehh. Miről maradtál le! Egymásnak estünk mint két küklopsz. De a rendezők hányavetiségének köszönhetően a nekem kijelölt sarokba tűzött a nyavalyás nap és egy csapást így igencsak későn vehettem észre. El ne felejtsek majd óvást kérni... Csak azért nem akartam egyből patáliát csapni, mert valamennyire mindig a lovagrendet is képviselem és még a végén helytelen gondolatok fészkelnék be a medriek amúgyis poros agyát...*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért
- Ehh, akkor mégiscsak megmaradok nem igaz? Amúgy nem kell magáznod. Már egyszer letegeződtünk, mikor egy fél órácskára a feleségem voltál!*röhög föl kicsit vicsorítva, amint ettől is fájdalma keletkezik. A rá kerülő füveket és kencéket orrcimpája ütemes mozgásától kísérten próbálja eszébe vésni.*
- Ahamm. Áldott fű fájdalomra! Ha már ork sör nincs... Éééés Ezüstgyökér forrasztani. Ha otthon lennék megoldanám a kovácsműhely billogozójával dehát...*sóhajt.*
- Tudod*szól csendesebben miközben a kendők a karjára kerülnek* magam is a füveket tanulom mostanság és máris tanultam új dolgokat. Ahogy feltetted ezeket az izéket egész ügyesen bánsz velük meg a kezeiddel.
*A tény, hogy nem látták szerencsétlen kimenetelű viadalát némi reménységgel tölti el, hogy előadhatja nyugodtan saját verzióját, amivel megnyugtatja lelkiismeretét és a külvilágot, hogy azért ez után is érdemes lesz még rá fogadni...*
- Ehh. Miről maradtál le! Egymásnak estünk mint két küklopsz. De a rendezők hányavetiségének köszönhetően a nekem kijelölt sarokba tűzött a nyavalyás nap és egy csapást így igencsak későn vehettem észre. El ne felejtsek majd óvást kérni... Csak azért nem akartam egyből patáliát csapni, mert valamennyire mindig a lovagrendet is képviselem és még a végén helytelen gondolatok fészkelnék be a medriek amúgyis poros agyát...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal]
{A segédek és Merilwen mentős tevékenysége}
* Az őrök akadékoskodnak, és Merilwent minden kapálódzása ellenére sem
engedik a sérült közelébe. Morcosan veszi tudomásul, mert szerinte
minden pillanat számít.
~Mi van, ha szakszerűtlenül forgatják, és ezzel tetézik a bajt?~ dohog magában, aztán elindul a gyógyítói sátornak kinevezett hely felé. Nem sokkal Shadrack becipelése után érkezik meg.*
- Ne mozogjon, és ne beszéljen! Előbb megvizsgálom!*Figyeli a légzést, majd a fél-ork mellkasa fölé hajolva hallgatódzik.*
- Szerintem nem sérült a tüdő.*-jelenti ki, némiképp megnyugodva.*
- Most lássuk a kulcscsontot. Ez lehet fájni fog. Figyelmezteti előre a sérültet, majd tapogatni kezdi a csontokat.*
- Sajnos igaza van, ez eltört, emiatt nem tudja a karját mozgatni. Jó hír viszont, hogy más nem törött, illetve a tüdőhöz hasonlóan a bőrt sem szúrta át. De így is jó pár hét pihenő vár magára.* Elkezd kipakolni a szütyőből.*
- Most bekenem Áldott fű kenőccsel, ez csökkenteni fogja a fájdalmát.*-Amennyire a sérülés és Shadrack tűrőképessége engedi, belemasszírozza a kenőcsöt a bőrbe. Nemsokára hatnia kell, és következhet egy másik kence.*
- Ez pedig Ezüstgyökér. Hatásos csontforrasztó. Ha naponta bekenik vele, akkor nagyban felgyorsul a felépülési idő.*-magyaráz, hogy elvonja a férfi figyelmét a fájdalmairól.*
- Így ni. Kész. Jó lenne, ha felülne, és feltehetném a rögzítőkötést.* Ha Shad engedelmeskedik, hamarosan három kendőnek örülhet. Egynek, mely behajlított, ujjainál az épp vállig felemelt kart könyök alatt rögzíti a nyakba csomózva, a másik kettővel pedig a felkart rögzíti a mellkashoz.*
- Egyelőre ennyit tudtam tenni. Majd innia kell gyógyteákat is a későbbiekben, és nagyon fontos a kímélet, valamint a kenőcsök napi alkalmazása.*-ad tanácsokat, majd válaszol a feltett kérdésre:*
- Én nem láttam, hogy pontosan mi történt! Csak azt, hogy a földön maradt. Eléggé eldugott helyen ültem, nem lehetett onnét jól látni...*-mondja, egyrészt, mert tényleg nem kötötték le a harci események, másrészt nem akarja, hogy a férfi úgy érezze, magyarázkodnia kell.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
~Mi van, ha szakszerűtlenül forgatják, és ezzel tetézik a bajt?~ dohog magában, aztán elindul a gyógyítói sátornak kinevezett hely felé. Nem sokkal Shadrack becipelése után érkezik meg.*
- Ne mozogjon, és ne beszéljen! Előbb megvizsgálom!*Figyeli a légzést, majd a fél-ork mellkasa fölé hajolva hallgatódzik.*
- Szerintem nem sérült a tüdő.*-jelenti ki, némiképp megnyugodva.*
- Most lássuk a kulcscsontot. Ez lehet fájni fog. Figyelmezteti előre a sérültet, majd tapogatni kezdi a csontokat.*
- Sajnos igaza van, ez eltört, emiatt nem tudja a karját mozgatni. Jó hír viszont, hogy más nem törött, illetve a tüdőhöz hasonlóan a bőrt sem szúrta át. De így is jó pár hét pihenő vár magára.* Elkezd kipakolni a szütyőből.*
- Most bekenem Áldott fű kenőccsel, ez csökkenteni fogja a fájdalmát.*-Amennyire a sérülés és Shadrack tűrőképessége engedi, belemasszírozza a kenőcsöt a bőrbe. Nemsokára hatnia kell, és következhet egy másik kence.*
- Ez pedig Ezüstgyökér. Hatásos csontforrasztó. Ha naponta bekenik vele, akkor nagyban felgyorsul a felépülési idő.*-magyaráz, hogy elvonja a férfi figyelmét a fájdalmairól.*
- Így ni. Kész. Jó lenne, ha felülne, és feltehetném a rögzítőkötést.* Ha Shad engedelmeskedik, hamarosan három kendőnek örülhet. Egynek, mely behajlított, ujjainál az épp vállig felemelt kart könyök alatt rögzíti a nyakba csomózva, a másik kettővel pedig a felkart rögzíti a mellkashoz.*
- Egyelőre ennyit tudtam tenni. Majd innia kell gyógyteákat is a későbbiekben, és nagyon fontos a kímélet, valamint a kenőcsök napi alkalmazása.*-ad tanácsokat, majd válaszol a feltett kérdésre:*
- Én nem láttam, hogy pontosan mi történt! Csak azt, hogy a földön maradt. Eléggé eldugott helyen ültem, nem lehetett onnét jól látni...*-mondja, egyrészt, mert tényleg nem kötötték le a harci események, másrészt nem akarja, hogy a férfi úgy érezze, magyarázkodnia kell.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
{A segédek és Merilwen mentős tevékenysége}
*Damien tisztelgését nincs érkezése látni, mert hanyatt fekvésében
szemei előtt elhomályosultan úsznak az ég kicsiny bárányfelhői. A homály
egyre nagyobb elméjén, amint egyre fogyó levegője és zakatoló mellkasa
törött kulcscsontja miatt óriási fájdalmat sugároz testébe. Damien
elfordul tőle hát és lelép. A harc bizonyára minden erőt kivett a
lovagból, azért nem vette észre ellenfele állapotát. Shadrack nem hallja
a morajlást sem a tömeg felől, viszont zöldes lélekszilánkja
mocorgásnak indult és kezd elszállni belőle. Torz görcsbe áll pofája,
amint az égen megjelenik kedves felesége képe, ahogy kajánul kiröhögi,
hogy már az első menetben két csapásváltás után elintézték. Ez még
jobban fáj neki, mint halálosnak indult sérülése. Nehezen is
magyarázható egy olyan rém egyszerű ténnyel, hogy ma jobb volt
ellenfele. Shadrack mindig mindenben első szólamai nem először
szenvedtek csorbát, de először úgy, hogy együtt él a szőke ciklonnal.
Torz pofája aztán megnyugtató elégedettségbe vált, mikor rájön, hogy
közel a halál. Igen, nem kell se magyarázkodni majd, se a Kúriát minden
termében széjjelverni, hogy kicsit helyére rázza majd megtépázott
renoméját. Úgyis évekig fogja hallgatni... Ha létezik megnyugtató, sőt
megváltó halál egy félork életében, hát ez az. Egy nyugodt perc, távol
az asszony hepciáitól. Lehunyja szemét és minden kis lélegzetvételével
az utolsót várja. Aztán meglepetés. Berohannak mellé és megoldják
vértjét és, mint az újszülött mikor először találkozik levegővel felsír -
Shadracknak is kedve lenne felsírni. Hatalmas levegővétel, szinte
süvít, ahogy kifújja sípoló hangot hallatva és visszatér a vér agyába,
majd szervezetébe. A homály kitisztulni látszik és bizony nem a
redvesfarkú mennyország 300 félvér szüze kacsintgat felé, hanem két
versenysegéd, akik máris a sátra felé cipelik. Mostmár hiába is
tilkakozna, menthetetlenül élni kell még egy darabig. Folyamatos
morgással kíséri tevékenységüket természetesen.*
- Tegyetek le. Semmi bajom. Karcolás az egész....Váááá az anyátok, óvatosan fogjátok a mellemnél. Nem látjátok, hogy ott--- őőő --- égett le a hülye napotokon a bőröm? Tegyetek már le, aztán hagyjatok...
*a sátorban minden bizonnyal örömmel hagyják magára, mikor váratlanul megérkezik Merilwen. Ha van valami amire nem számított Shadrack akkor ez az. Még valaki, aki előtt magyarázkodhat. Fektében egy tábori ágyon mozdulni is alig bír, hiszen törés felőli karját így képtelenség óriási fájdalmak nélkül mozgatni. Erőtlenül felé fordítja fejét és reménykedve kérdezi.*
- Köszönöm a segítést. Ez tutti a kulcscsontom.*biccent állával az említett testrész felé.* Ha nem fúrta át a tüdőmet mostmár megmaradok...*szólal meg a vadászvérű, aki anatómiailag minden állattal tisztában van, így Shadrackkal is.* Láttad mi történt?
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Tegyetek le. Semmi bajom. Karcolás az egész....Váááá az anyátok, óvatosan fogjátok a mellemnél. Nem látjátok, hogy ott--- őőő --- égett le a hülye napotokon a bőröm? Tegyetek már le, aztán hagyjatok...
*a sátorban minden bizonnyal örömmel hagyják magára, mikor váratlanul megérkezik Merilwen. Ha van valami amire nem számított Shadrack akkor ez az. Még valaki, aki előtt magyarázkodhat. Fektében egy tábori ágyon mozdulni is alig bír, hiszen törés felőli karját így képtelenség óriási fájdalmak nélkül mozgatni. Erőtlenül felé fordítja fejét és reménykedve kérdezi.*
- Köszönöm a segítést. Ez tutti a kulcscsontom.*biccent állával az említett testrész felé.* Ha nem fúrta át a tüdőmet mostmár megmaradok...*szólal meg a vadászvérű, aki anatómiailag minden állattal tisztában van, így Shadrackkal is.* Láttad mi történt?
[Sivatagi Viadal - Ar`wynn Khea`Lorn, Kegyetlen Trolwur]
*Egy végtelenül egyszerű mozdulat, és Trolwur hárítja az első támadást.
Évek tapasztalatai alapján rájött, hogy nincs értelme a leglátványosabb
trükkökre/cselekre építeni, talán ezért sikerülhetett neki ez is.
Ráadásul ellenfele így elég közel került hozzá, és pontosan ilyen alkalmakra van nála kedvenc tőre. Szabad az út, a döfés talál, ugyanekkor tompa fájdalom nyilall térdébe - az Ar`wynn néven emlegetett ellenfele nem átalott kissé sportszerűtlen mozdulattal térden rúgni. Trolwur felhördül, lába megbicsaklik, de éppen csak egy pillanatra - azután igyekszik megőrizni egyensúlyát. Legnagyobb gyógyír minden bajára, mikor megpillantja a vért pengéjén.
Újabb kör, Ar`wynn nem tétlenkedik, megint támad. Amíg kardját kiszabadítja a keresztvasból, valamint hátrahúzza döfésre, Trolwur kivár és megfigyeli, mi lesz a következő húzása. Úgy számol, lesz elég ideje ismét védekezésre emelni pengéjét. Saját kardját leereszti csípőig, hegyét megdönti maga előtt keresztben, félig vízszintesen. Aztán, mikor a döfés érkezik, egy kaszáló mozdulattal igyekszik félrecsapni a mellkasa felé közelítő fegyvert.
Balról jobb felé hárít, hogy a hegy valamivel teste mellett szelje át a levegőt, így Ar`wynn kardja a pajzsa elé kerülhet, és szerencsétlenül akadályozhatja azt. Lábát kíméli közben, amennyire lehetséges: helyéről nem mozdul, s a lehető legtöbb súlyt helyezi jobbjára.
Ezúttal sem hagyja válasz nélkül a támadást. Bevált forgatókönyv szerint tőrével rukkol elő. Ekkor valószínűleg még túl mesze lesz tőle ellenfele, így testre nem támadhat. Ehelyett a kardot tartó kézre csap le nagy erővel, azon belül is a csuklóra. Ha mindent jól csinál, talán megszabadíthatja ellenfelét a fegyverétől.*
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Különleges bélelt pikkelypáncél Másik kézben: Törött hárító tőr Ráadásul ellenfele így elég közel került hozzá, és pontosan ilyen alkalmakra van nála kedvenc tőre. Szabad az út, a döfés talál, ugyanekkor tompa fájdalom nyilall térdébe - az Ar`wynn néven emlegetett ellenfele nem átalott kissé sportszerűtlen mozdulattal térden rúgni. Trolwur felhördül, lába megbicsaklik, de éppen csak egy pillanatra - azután igyekszik megőrizni egyensúlyát. Legnagyobb gyógyír minden bajára, mikor megpillantja a vért pengéjén.
Újabb kör, Ar`wynn nem tétlenkedik, megint támad. Amíg kardját kiszabadítja a keresztvasból, valamint hátrahúzza döfésre, Trolwur kivár és megfigyeli, mi lesz a következő húzása. Úgy számol, lesz elég ideje ismét védekezésre emelni pengéjét. Saját kardját leereszti csípőig, hegyét megdönti maga előtt keresztben, félig vízszintesen. Aztán, mikor a döfés érkezik, egy kaszáló mozdulattal igyekszik félrecsapni a mellkasa felé közelítő fegyvert.
Balról jobb felé hárít, hogy a hegy valamivel teste mellett szelje át a levegőt, így Ar`wynn kardja a pajzsa elé kerülhet, és szerencsétlenül akadályozhatja azt. Lábát kíméli közben, amennyire lehetséges: helyéről nem mozdul, s a lehető legtöbb súlyt helyezi jobbjára.
Ezúttal sem hagyja válasz nélkül a támadást. Bevált forgatókönyv szerint tőrével rukkol elő. Ekkor valószínűleg még túl mesze lesz tőle ellenfele, így testre nem támadhat. Ehelyett a kardot tartó kézre csap le nagy erővel, azon belül is a csuklóra. Ha mindent jól csinál, talán megszabadíthatja ellenfelét a fegyverétől.*
Kegyetlen Trolwur Hárítás csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
*A kalapács csapása pusztító erővel talál be, Shadrack érzi, ahogy a páncél vállvasa meghorpad, az illesztékek elmozdulnak, s szinte hallja a kulcscsont reccsenését is fülébe zengeni. Volna még alkalma sebet ejteni Damienen, de belátja, hogy úgysem tudja folytatni a küzdelmet már, inkább felhagy az céltalan vérontással. Hogy mennyire fogják ezért a továbbjutók utálni. :)
A földre esik, sokan a lelátón felhördülnek, vannak, akik eltakarják a szemüket. A félork elismeri a másik győzelmét, de láthatóan segítségre van szüksége, s hogy a viadalnak a harcosok testi épsége mindennél fontosabb a harc után, két arénabíró azonnal a homokon terem, hogy Shadrackhoz fussanak és elkezdjék lefejteni róla a vértet, Merilwent egyelőre nem engedik az arénába!*
- A győztes Damien Andremias! - áll fel a főpáholyban Ceral`Dul a tüskés vértű harcos felé intve. Az aréna tömege hangorkánszerűen válaszol, van aki üdvözli, vagy, aki szidja a hatalmas harcost.
Közben a félorkot megszabadítják a vértjétől és igyekeznek a lehető legkevesebb fájdalommal a gyógyító sátorba kísérni, ahol a Szellemlovag társa már kezelésbe veheti.
Senki nem léphet a harcosokon, az arénabírókon és Ceral`Dulon kívól az arénába, ez most azonnal kiderül.*
[Sivatagi viadal - néző]
//Shadrack gyógyítása//
* Merilwen, a Szellemlovag herbalista eddig csak csendben figyelt a
nézőtér egyik eldugottabb részén. Nemigazán lelkesítik az ilyesfajta
viadalok, így inkább hivatástudatból, semmint szurkolás okán érkezett a
Halál Arénájába. Bár klánjuk két tagja is benevezett, így nekik
mégiscsak szorított. Leginkább azért, hogy komolyabb sérülés nélkül
éljék túl a megmérettetést...
Most azonban valami történt, mely miatt a fél-elf lány izgatottan ugrik talpra, és kapja fel szütyőjét, melyben a kencéit és kötszereit hozta magával. Talán munkája akad. Shadrack Grooms, a veszett vadász ugyanis lent maradt a földön, ellenfele pedig nem segíti fel.*
- Utat, gyógyító vagyok!*-kiált rá a lány az esetleg elébe kerülőkre, és igyekszik minél előbb a feltehetően sérült fél-orkhoz jutni.
- Shadrack, jól van?*-kérdi a férfit, aki eszméleténél van, de az rögtön feltűnik, hogy a levegőt furcsán szedi.*
~ A páncél! Gyorsan le kell szedni róla!~* Előkapja az oldalán lógó tőrét. Mivel nem tudja még a horpadt védőfelszerelés alatt milyen sérüléseket szenvedhetett az áldozat, így megpróbálja kellő óvatossággal mozgatni, és úgy elvágni a szíjakat. Ha sikerül lehámozni róla a vértet, nekiláthat egy gyors vizsgálatnak. Elsőként megtapogatja a horpadás alatti részt. Furcsán álló csontot érez.*
- Azt hiszem, eltört a kulcscsontja.*-mondja az első diagnózist, és hogy a fájdalmat enyhítse, szütyőjéből előszed két tégelyt. Egyikből Áldott fű, másikból csontforrasztó Ezüstgyökér kenőcsöt ken a sérülés környékére.*
- Kötéssel rögzítenem kéne, de jobb lenne valami nyugodtabb hely. Fel tud állni? És érez-e máshol is fájdalmat?*-kérdi a félvért.*
Fegyver: Thrillioni kószafegyver Páncél: Thrillion égi páncélja
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Most azonban valami történt, mely miatt a fél-elf lány izgatottan ugrik talpra, és kapja fel szütyőjét, melyben a kencéit és kötszereit hozta magával. Talán munkája akad. Shadrack Grooms, a veszett vadász ugyanis lent maradt a földön, ellenfele pedig nem segíti fel.*
- Utat, gyógyító vagyok!*-kiált rá a lány az esetleg elébe kerülőkre, és igyekszik minél előbb a feltehetően sérült fél-orkhoz jutni.
- Shadrack, jól van?*-kérdi a férfit, aki eszméleténél van, de az rögtön feltűnik, hogy a levegőt furcsán szedi.*
~ A páncél! Gyorsan le kell szedni róla!~* Előkapja az oldalán lógó tőrét. Mivel nem tudja még a horpadt védőfelszerelés alatt milyen sérüléseket szenvedhetett az áldozat, így megpróbálja kellő óvatossággal mozgatni, és úgy elvágni a szíjakat. Ha sikerül lehámozni róla a vértet, nekiláthat egy gyors vizsgálatnak. Elsőként megtapogatja a horpadás alatti részt. Furcsán álló csontot érez.*
- Azt hiszem, eltört a kulcscsontja.*-mondja az első diagnózist, és hogy a fájdalmat enyhítse, szütyőjéből előszed két tégelyt. Egyikből Áldott fű, másikból csontforrasztó Ezüstgyökér kenőcsöt ken a sérülés környékére.*
- Kötéssel rögzítenem kéne, de jobb lenne valami nyugodtabb hely. Fel tud állni? És érez-e máshol is fájdalmat?*-kérdi a félvért.*
[ Sivatagi Viadal - Kegyetlen Trolwur ellen ]
*Akadnak természetesen helyzetek, melyeknek tisztán láthatóságát
elfátyolozza a harc heve, az izgatottság, a gyomrot minden egyes
szívveréssel összerántó, téveszthetetlen érzés. Ar`wynn most egy
ilyenben találja magát, amikor oldalán felvöröslik egy kisebb seb.
Olyan, akár egy marás az ember kezén, épp csak azt érzi, hogy ˝történt
valami˝, s mert tudja, hogy a fájdalom majd csak később, a küzdelem
lendületének elmúltával és szíve megbékélésével kerül előtérbe,
kihasználja azt az állapotot, amikor még figyelmen kívül hagyhatja, hogy
Kegyetlennel szemben, máris hátrányba került, hiába sikeres
térdrúgásának, melytől ellenfele lába megmacskásodik.
Hogyan történhetett? Még akkor sem érti, amikor a támadást tovább viszi. Minden múló pillanat Trolwurért dolgozik, s őellene pedig falakat emel. Az összecsókolózó kardpengék sikoltva vásnak el egymáson, amikor a fiú visszarántja oldala mellé a pengét. Itt a lehetőség. Állása stabil, ellenfele lassabb, mint előtte. Az irány tiszta, kezében pedig nem remeg meg a penge.
Még.
Egyenes vonalban indul a döfés, elfeledvén pajzsot, vértet, s hogy Kegyetlen aligha nézi tétlenül, amint vaddisznóként felnyársalják egy lovagkardra. Mellkastájék a kívánt cél, melybe belekalkulálja az eltérített penge útját is. Legyen még hely vállcsontot, felkart, nyakat vagy gyomrot érnie a Szellemlovag acéljának...*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos Páncél: Mágikus bőrpáncél és pajzs Hogyan történhetett? Még akkor sem érti, amikor a támadást tovább viszi. Minden múló pillanat Trolwurért dolgozik, s őellene pedig falakat emel. Az összecsókolózó kardpengék sikoltva vásnak el egymáson, amikor a fiú visszarántja oldala mellé a pengét. Itt a lehetőség. Állása stabil, ellenfele lassabb, mint előtte. Az irány tiszta, kezében pedig nem remeg meg a penge.
Még.
Egyenes vonalban indul a döfés, elfeledvén pajzsot, vértet, s hogy Kegyetlen aligha nézi tétlenül, amint vaddisznóként felnyársalják egy lovagkardra. Mellkastájék a kívánt cél, melybe belekalkulálja az eltérített penge útját is. Legyen még hely vállcsontot, felkart, nyakat vagy gyomrot érnie a Szellemlovag acéljának...*
Ar`wynn Khea`Lorn Döfés csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
*Valóban őrültség amit csinál, hiszen beleugrik egy igencsak erős
csapásba, de ez a mozdulat hozhatja el neki a győzelmet. Pajzsával
sikerül hárítania a csatacsillagot aminek nyomán a pajzs hasonló képen
három darabban zuhan a homokba, s karján is mély nyomot hagyva maga
mögött. Szinte az egész bal karja elzsibbad, s egy pár pillanatra nem is
érzi, s erőtlenül csúszik ki a kezéből a széttört tüskés pajzs, de amit
elképzelt azt sikerül is megvalósítania.
Kicsit Shad támadásától elcsúszva emeli fegyverét, hogy befejezze a küzdelmet, s irdatlan kalapácsa eltalálja a kulcscsontjánál ami az erős csapás miatt el is törik.
Ellenfele azonban még egy utolsó támadást próbál bevinni ami a sérülés miatt csupán próbálkozás marad. Ahogy neki dől megérzi testének súlyát, s lába kicsit meg is rogy a súly alatt, de sikerül megtartani így nem dőlnek el mind a ketten porba. Shadrack azonban erőtlenül a földre zuhan, s föladni kényszerül a küzdelmet.
Ellép a földön fekvőtől, leereszti kalapácsát, s meghajol ellenfele előtt hiszen annak ellenére, hogy ilyen módon egymásnak estek, mélyen tiszteli. Az aréna homokján állva figyel, s vár, hogy mikor mehet el felkészülni a következő küzdelemre, hiszen karjára ráfér a javítás...*
Fegyver: Mesteri törpe úttörő Páncél: Áldott mithrill vért
Kicsit Shad támadásától elcsúszva emeli fegyverét, hogy befejezze a küzdelmet, s irdatlan kalapácsa eltalálja a kulcscsontjánál ami az erős csapás miatt el is törik.
Ellenfele azonban még egy utolsó támadást próbál bevinni ami a sérülés miatt csupán próbálkozás marad. Ahogy neki dől megérzi testének súlyát, s lába kicsit meg is rogy a súly alatt, de sikerül megtartani így nem dőlnek el mind a ketten porba. Shadrack azonban erőtlenül a földre zuhan, s föladni kényszerül a küzdelmet.
Ellép a földön fekvőtől, leereszti kalapácsát, s meghajol ellenfele előtt hiszen annak ellenére, hogy ilyen módon egymásnak estek, mélyen tiszteli. Az aréna homokján állva figyel, s vár, hogy mikor mehet el felkészülni a következő küzdelemre, hiszen karjára ráfér a javítás...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
*Valahogy Shadrack kétemberes ereje nem mindenkin működik. De megvannak a
maga előnyei így, vagy úgy. Amit át kell élnie, azt hívják kettős
találatnak. Maga kétkézre fogott buzogánya, teljes erejével olyan
oldalbacsapást produkál Damien oldalára húzott pajzsán, hogy abba az
egész nézőtér padozata beleremeg. Széthulló és leeső pajzs,
megbillentett ellenfél, részben beálló pajzstartó kéz. Épp, mint az
imént Shadrackon. Shadrack vicsorgó képe őszinte fájdalmat tükröz, amint
a felé indított támadást képtelen hárítani, de legalább az ellenfél sem
tudta így teljes erejét és célzását a leghatékonyabban kihasználni. Egy
félrebillenő fej, egy kulccsont és nyak magasságában csapódó hatalmas
kalapácsfej és hatalmasat csörren a félvért lemeze. A jókora horpadás a
legkellemetlenebb helyen éri Shadrackot, ugyanis egyrészt az egyik
tüdőfelébe belepréseli a levegőt, másrészt kulccsontja több, mint
valószínű, hogy eltört. Buzogánya a földre hullik és fegyvertartó
karjába óriási fájdalom hatol. Egyedül lendülete és harci láza viszi
tovább a mozgását, amint így immár összeakadva vaskos, tömzsi testével
lendületből sodorná el a direkt szembe került férfit. Maga alá temetné,
hogy mozdulni se tudjon és közben kevésbé sérült keze az utolsó
dóbótőrét húzza tenyerébe. A levegőt sipítva vesz félorkunk, de ha már
így alakult hagy egy nem kicsi emléket a férfinek. A kezébe csusszanó
dobótőrrel alattomosat lehet bökni, főleg a könnyű vért lágy részei alá -
has, vagy ágyék - és már bökne is vele. De végül így a levegőben
suhanás közben megállítja tőrét. Nincs értelme a férfit megsebeznie, ez
nem élethalálharc. A fegyver a földre hull Shadrack pedig erőtlenül
fölröhög és félrehemperedik. Nagyot ordít, amint karja megint mozgásba
jött és átgurult rajta. Aztán így az ég felé fekvő pozícióban
felkiált...*
- Feladom! Győztél koma!*szuszog még erőtlenül, mert levegőt egyre nehezebben kap. Ha nem szabadítják meg a vértjétől könnyen megfulladhat...*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért - Feladom! Győztél koma!*szuszog még erőtlenül, mert levegőt egyre nehezebben kap. Ha nem szabadítják meg a vértjétől könnyen megfulladhat...*
Shadrack Grooms Roham csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
Shadrack - félvért - buzogány, két dobótőr (34/40)
Damien - könnyű vért (tüskés vállvasak), alkar-, lábszárvédő, csataszoknya - kalapács (33/40)
*A kalapács hatalmasat dörren a pajzson, mintha az ég mennydörögne vihar előtt, s meg is lesz az eredménye. Shadrack pajzsa végképp felmondja a szolgálatot, három részben hullik a homokba. A félork gyorsan visszaszerzi lélekjelenlétét pajzsának elvesztése után, majd azonnal támadásba megy át, ezúttal az ő buzogánya szeli a levegőt, hogy hasonló megrázó meglepetésben részesítse Damient.
Shadrack buzogánya tehát ellenfele felsőteste felé zúg, de ezzel egy időben Damien is meglódul előre, mintha direkt bele akarna lépni ellenfele buzogánycsapásába, miközben pajzsát kapja a támadás útjába.
A félork buzogánya belecsapódik a pajzsba, hasonló eredménnyel, mint Damien támadásánál, a tüskés vértű lovag pajzsa szinte kettéreped, így a találat erejéből jócskán jut Damiennek is. Bal karja szinte lezsibbad a fájdalomtól, nem is érzi már alkarját, mintha az lebénult volna, ahogy azt sem, hogy a használhatatlanná vált pajzs szíjai elpattannak és pajzs a homokba hullik, mert közben már útban is van egy pusztító erejű támadás Shadrack feje felé.
Mindketten támadásban voltak, előre mozogtak, Damien kalapácsa egy ütemmel kési le a becsapódó buzogányt, így a félorknak azzal hárítania képtelenség, ellépnie, a támadás miatt megintcsak lehetetlen, ebből találat lesz. `Törés, vérzés, ájulás, bénulás - minden szóba jöhet.`*
[ Ar`wynn Khea`Lorn - Kegyetlen Trolwur ]
Ar`wynn - bőrvért, vállvasak, pajzs - lovakard, lándzsa (32/40)
Trolwur - szegecsekkel kivert ujjatlan bőrvért, csataszoknya, alkar-, lábszárvédő - tőr, hosszúkard, rövidkard (28/30)
*A kezdeti puhatolózást hamar felváltja a valódi akció. Elsőként Ar`wynn lendül meg előre, hogy letudva a közöttük lévő kardtávolságot egy erőteljes vágással próbálja megsebezni ellenfelét, ami, ha védtelen marad, akár a húst is lehasíthatja Kegyetlenről.
Ám Trolwur sem rest védekezni, a jobbjában tartott kardot a lecsapó penge útjába emelve, megakasztja a Khea`Lorn támadását. A két kard sikoltva csúszik meg egymáson, majd Trolwur keresztvasán csattan a Szellemlovag fegyvere megállva.
Kegyetlen kihasználja a két fegyver adta lehetőséget, hisz, ha Ar`wynn jobb válla támadásakor előre lendül, hogy kardja lecsapjon, akkor bal, pajzsos karját kénytelen kissé hátra húzni, különben nem lesz elég erő a támadásában. Trolwur tőre így a védtelen oldal felé siklik, célba is fog érni, de mielőtt ez bekövetkezne, a férfi erőteljes rúgást érez a térdén. Ar`wynn alattomosan megindított térdrúgása bizony betalál, s arra semmi esély sem volt, hogy a tőrbe taposson, hisz akkor Trolwurnak egészen térdmagasságban kellett volna tartania fegyverét.
Minden bizonnyal Kegyetlen tőre átfúrja magát a bőrvérten és megsebzi egy nem túl mély, de fájdalmas szúrással Ar`wynnt a bordái között, viszont Trolwur térde fájdalmasan bicsaklik a rúgás erejétől, a hátrány viszont nem a fájdalomból fakad, hanem abból, hogy néhány támadásig kissé sántítani fog a lábára, nem fog tudni olyan gyorsan mozogni, mint rendesen tenné.*
[ Többiek ]
*Az aréna közönsége lélegzetvisszafojtva várja a többi küzdőt is, s közben már most fogadásokat kötnek, egyik, vagy másik, általuk favorizált harcosra. A lelátókon vizet, bort és sört árusító kereskedők sétálnak végig, lehet náluk mindenféle édességet és ennivalót is venni.
De hol vannak már a többiek?*
[Ar`wynn Khea`Lorn - Kegyetlen Trolwur]
*Ahogy sejtette, ellenfele éppen úgy cselekszik, mint az várható is.
Újabb bizonyíték rá, nem kezdővel van dolga, és jó lesz résen lenni. Ez
szintén a puhatolózás része, de aztán, mondhatni, miután átestek a
kötelező körökön, már komolyra fordítják a küzdelmet.
Az Ar`wynn nevezetű férfi nem tétovázik sokat, ennek Trolwur még örül is, lévén ő inkább afféle védekező harcmodort szokott folytatni. Kivárja tehát a másik érkeztét, hogy a megfelelő pillanatban időzítsen.
Főfegyverével, a jobbjában tartott hosszúkarddal igyekszik védeni a vágást, mivel a tőrrel talán nem tudna megtartani egy ilyen erőteljes csapást. A karddal viszont van esélye, főleg ha kissé ferde szögben löki a másik elé. Tehát egy felfelé ívelő, rövid mozdulattal kitartja fegyverét, és ha beválnak számításai, ellenfele kardja elcsúszik majd a pengéjén. De sebaj, a keresztvas akkor is megállítaná.
Jobb kézzel véd, baljában ott figyel a tőr, Trolwur pedig igyekszik megtartani mindkettejük kardját a magasban. Ar`wynn jobb oldala így (lévén pajzsát bal kezén hordja) ha minden igaz, szabaddá válik, és éppen a tőre útjába kerül. Ezt pedig ő leleményesen készül kihasználni.
A hosszú pengéjű tőr félig szúr, félig vág ellenfele oldala felé, aztán majd kiderül, mi lesz belőle. Ha pedig rúgdosódni támad kedve, hadd rúgjon: egyenesen a fegyver hegyébe.*
/30-2=..28/
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Különleges bélelt pikkelypáncél Másik kézben: Törött hárító tőr Az Ar`wynn nevezetű férfi nem tétovázik sokat, ennek Trolwur még örül is, lévén ő inkább afféle védekező harcmodort szokott folytatni. Kivárja tehát a másik érkeztét, hogy a megfelelő pillanatban időzítsen.
Főfegyverével, a jobbjában tartott hosszúkarddal igyekszik védeni a vágást, mivel a tőrrel talán nem tudna megtartani egy ilyen erőteljes csapást. A karddal viszont van esélye, főleg ha kissé ferde szögben löki a másik elé. Tehát egy felfelé ívelő, rövid mozdulattal kitartja fegyverét, és ha beválnak számításai, ellenfele kardja elcsúszik majd a pengéjén. De sebaj, a keresztvas akkor is megállítaná.
Jobb kézzel véd, baljában ott figyel a tőr, Trolwur pedig igyekszik megtartani mindkettejük kardját a magasban. Ar`wynn jobb oldala így (lévén pajzsát bal kezén hordja) ha minden igaz, szabaddá válik, és éppen a tőre útjába kerül. Ezt pedig ő leleményesen készül kihasználni.
A hosszú pengéjű tőr félig szúr, félig vág ellenfele oldala felé, aztán majd kiderül, mi lesz belőle. Ha pedig rúgdosódni támad kedve, hadd rúgjon: egyenesen a fegyver hegyébe.*
/30-2=..28/
Kegyetlen Trolwur Hárítás csele sikerült.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Sivatagi Viadal - Kegyetlen Trolwur ellen ]
*Ki megtanulta érezni, milyen a kézben tartott fegyver súlyozása, hogy
mely ívén ejthető vele a legpontosabb és mélyebb vágás, s eltanulta a
távolságtartás tudományát... azt is ismeri, hogy miképp lehet azt
lenyesve, vágásközelségbe érni. Hosszantartó harcra egyik fél sem
apellálhat, annak gátat szab az égbolt kizárólagos fényura.
Trolwur oldalazásának nem hagy teret. Bevett szokás ez is, éppen ezért ismeri magára nézve a veszélyeit is. Mozdul a férfivel együtt, nem önnönmaga körül, hanem oldalazva, mindig épp, amerre Kegyetlen megkerülné őt. Megpróbálja elvágni a kerülőutakat, hogy mindig vele szemben maradhasson.
Az imént megtörtént a felvezetés, ideje, hogy újabb szintjére emeljék a párharcot. Nincs megalkuvás, vagy körmönfont cselezés abban, amit és ahogyan csinál. (Látszólag, azok számára, kik nyíllövésnyi távolságokból figyelik a feleket.) Két pont között, mindig az egyenes marad a legrövidebb út - szól így egy ősrégi bölcselet, és Ar`wynn eziránt tanúsít tiszteletet most. A kétkezes harcot vívó ugyan óvatosságra inti, de tudja, hogy a tőr csak akkor jelent rá veszélyt, ha belharcra kerül sor.
Homlokának első gyöngycseppje akkor hull a homokba, amikor vágásra emeli és lendíti kardját. Haránt irányban, fentről lefelé indul, így Kegyetlennek a bal oldalát kell(ene) védenie. Nem egyértelmű ugyanis, hogy valós szándékát a vágásban rejtette-e el, vagy abban a rúgásban, amit teli talppal kíván a férfi térdére mérni...*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos Páncél: Mágikus bőrpáncél és pajzs Trolwur oldalazásának nem hagy teret. Bevett szokás ez is, éppen ezért ismeri magára nézve a veszélyeit is. Mozdul a férfivel együtt, nem önnönmaga körül, hanem oldalazva, mindig épp, amerre Kegyetlen megkerülné őt. Megpróbálja elvágni a kerülőutakat, hogy mindig vele szemben maradhasson.
Az imént megtörtént a felvezetés, ideje, hogy újabb szintjére emeljék a párharcot. Nincs megalkuvás, vagy körmönfont cselezés abban, amit és ahogyan csinál. (Látszólag, azok számára, kik nyíllövésnyi távolságokból figyelik a feleket.) Két pont között, mindig az egyenes marad a legrövidebb út - szól így egy ősrégi bölcselet, és Ar`wynn eziránt tanúsít tiszteletet most. A kétkezes harcot vívó ugyan óvatosságra inti, de tudja, hogy a tőr csak akkor jelent rá veszélyt, ha belharcra kerül sor.
Homlokának első gyöngycseppje akkor hull a homokba, amikor vágásra emeli és lendíti kardját. Haránt irányban, fentről lefelé indul, így Kegyetlennek a bal oldalát kell(ene) védenie. Nem egyértelmű ugyanis, hogy valós szándékát a vágásban rejtette-e el, vagy abban a rúgásban, amit teli talppal kíván a férfi térdére mérni...*
Ar`wynn Khea`Lorn Húshasító csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack ]
*Megvadult bika ként ront neki ellenfelének, s talán ez miatt méri
rosszul fel a távolságot, s a tőr sebességét. Megszaporázott léptei
közben csupán annyit tud tenni, hogy kilép oldalra, s a tőr találata nem
találja el pontosan, így csupán egy apró de kellemetlen vágást ejt
combján.
Halkan felszisszen de nem áll le, folytatja rohamát, s átütő csapása nyomán csupán egy törött pajzs marad. Nem sikerül eltalálnia ellenfelét, de így nem tud olyan jól védekezni mint eddig, ez is valami. Pár lépést hátra lép a csapás ereje miatt, de nem sokáig marad tétlen. Mesteri ügyességgel hívja harcba fegyverét, mindeközben Vigyori le sem veszi királykék pillantását róla. Nem sokat várat magára, s máris neki esik egy újabb támadásnak.
Ahogy Shad megindul azzal a lendülettel ő is megindul felé, hangosan felbődül a paplovag, hisz talán őrültség amire készül, de talán a győzelmet is meghozhatja neki. Amit kellő távolságra ért hozzá emeli tüskés pajzsát, hogy hárítsa a támadást, s az is lehet, hogy nem sikerül teljesen hárítania, de ha már valamennyit tud rajta tompítani már az is elég. Védekezése közben emeli kalapácsát, hogy lecsapjon ellenfelére fölülről a feje irányába, ami remélhetőleg sikerül. Nem ma kezdte a harcot, mostanra már egész Corvuson ismerik nevét, s ez a csel már megszokott tőle, talán ezúttal sem hagyja cserben harci tudománya. Ha ezúttal mégsem jön be...Agenis tudja...*
Fegyver: Mesteri törpe úttörő Páncél: Áldott mithrill vért Halkan felszisszen de nem áll le, folytatja rohamát, s átütő csapása nyomán csupán egy törött pajzs marad. Nem sikerül eltalálnia ellenfelét, de így nem tud olyan jól védekezni mint eddig, ez is valami. Pár lépést hátra lép a csapás ereje miatt, de nem sokáig marad tétlen. Mesteri ügyességgel hívja harcba fegyverét, mindeközben Vigyori le sem veszi királykék pillantását róla. Nem sokat várat magára, s máris neki esik egy újabb támadásnak.
Ahogy Shad megindul azzal a lendülettel ő is megindul felé, hangosan felbődül a paplovag, hisz talán őrültség amire készül, de talán a győzelmet is meghozhatja neki. Amit kellő távolságra ért hozzá emeli tüskés pajzsát, hogy hárítsa a támadást, s az is lehet, hogy nem sikerül teljesen hárítania, de ha már valamennyit tud rajta tompítani már az is elég. Védekezése közben emeli kalapácsát, hogy lecsapjon ellenfelére fölülről a feje irányába, ami remélhetőleg sikerül. Nem ma kezdte a harcot, mostanra már egész Corvuson ismerik nevét, s ez a csel már megszokott tőle, talán ezúttal sem hagyja cserben harci tudománya. Ha ezúttal mégsem jön be...Agenis tudja...*
Damien Andremias Pusztítás csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
{Round 2 - fight!]
*Az útjára indított dobótőr célt téveszt, de zavaró sérülést ejt.
Shadrack pedig csodálkozva állapíthatja meg, hogy az ormótlan kalapács
és a pajzs ellenére igencsak gyors ellenféllel van dolga. Épphogy
visszanyeri egyensúlyát és már látja is a kalapácsot oldalról zúgva
lecsapni. Shadrack alacsonyabb, mint jól megtermett ellenfele, mindössze
félelmetes Micheline babára hajazó alakja a megnyugtató
erőkiegyenlítés. Így lehetséges, hogy a maga mellé kapott pajzsra
csapásra teljes teste feszülésével tud rákészülni. A lovagi pajzs nagyot
reccsen és a rajta található hidrakép teljesen átlyukad. Hosszanti
irányban majd két centis csík indul meg egyszerre három irányba,
Shadrack Popeye-szerű alkarjába pedig rég érzett zsibbasztó löket
érkezik. A pajzsot karján tartó szíj rögzítője is leesik így a komplett
pajzs vagy három darabban fityegve a földre hullik. Shadrack hátra
szökken és idegesen rázza karját, mely az első egykét másodpercben még
nem akar engedelmeskedni neki a zsibbadás hatására. Lábával toppant
egyet, jobbjával buzogánya nyelére csap és combjáról kezébe röppen
fegyvere melyet azon nyomban két kézre markolva minden erejét egyetlen
elsöprő támadásba gyűjti és nagyot dobva magán Damien felső testét veszi
célba, mellkas tájékra keresztirányból húzva igazi hurrikánként
lecsapva...*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Mithrill vért Shadrack Grooms Átütő csapás csele sikerült.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Ar`wynn Khea`Lorn - Kegyetlen Trolwur ]
Ar`wynn - bőrvért, vállvasak, pajzs - lovakard, lándzsa (36/40)
Trolwur - szegecsekkel kivert ujjatlan bőrvért, csataszoknya, alkar-, lábszárvédő - tőr, hosszúkard, rövidkard (30/30)
*A viadal első küzdelme alatt az arénára mélységes csend ül, mindenki azt figyeli, hogyan néz farkasszemet a két ellenfél. Az első suhintásra néhány gyengébb idegzetű nő halkan sikkant, ahogy szájához kapja a kezét, de a tömeg lélegzetvisszafojtva figyeli, ahogy Ar`wynn kardtávolságot vesz fel Kegyetlentől. Trolwur tőrös próbálkozása nem hoz sikert, hisz az oroszlánvértes férfi legalább kétkardnyi távolságot vett fel tőle, így csak kerülgetik egyelőre egymást.*
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
Shadrack - félvért, lovagi pajzs - buzogány, két dobótőr (37/40)
Damien - könnyű vért (tüskés vállvasak), alkar-, lábszárvédő, csataszoknya, tüskés pajzs - kalapács (37/40)
*A két harcos nem sokat teketóriázik, azaz Shadrack azonnal magához kapja a kezdeményezést és egy gyors mozdulattal tőrt hajít övéből kikapva Damien combja-lába felé. A nézőtér azonnal felhördül, nem számítottak ilyen gyors kezdésre, ehelyett máris akció bontakozik ki a szemük előtt.
Damien viszont eközben megvadult bika módjára megindul ellenfele felé. A dobás meglephette, mert nem sikerül időben kitérni a felé cikázó tőr elől, `szökkenésével` csak annyit érhet el, hogy a tőr nem fúródik a combjába, hanem lepattan a csataszoknya acéllapjairól és a lépésben lévő láb combrészén hosszú, vérző sebet ejt. Az első vér tehát Shadracké, de mivel `csak` pajzs van a kezében (hisz az előbb hajított el egy tőrt, s nem volt még ideje kezébe venni buzogányát), így kénytelen lesz azzal hárítani az előtte termő Damien kalapácsos támadását, a félvért valószínűleg mérsékelné a becsapódást, de így is komolyabb zúzódásokat okozna a félorknak. Ha viszont pajzsával hárítja, akkor a pajzs olyan mértékű károsodást szenved, hogy kénytelen lesz lemondani róla, különben csak akadályozná a további harcban.
A választás az övé, sérülés vagy lemond a pajzsról?*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Trolwur - szegecsekkel kivert ujjatlan bőrvért, csataszoknya, alkar-, lábszárvédő - tőr, hosszúkard, rövidkard (30/30)
*A viadal első küzdelme alatt az arénára mélységes csend ül, mindenki azt figyeli, hogyan néz farkasszemet a két ellenfél. Az első suhintásra néhány gyengébb idegzetű nő halkan sikkant, ahogy szájához kapja a kezét, de a tömeg lélegzetvisszafojtva figyeli, ahogy Ar`wynn kardtávolságot vesz fel Kegyetlentől. Trolwur tőrös próbálkozása nem hoz sikert, hisz az oroszlánvértes férfi legalább kétkardnyi távolságot vett fel tőle, így csak kerülgetik egyelőre egymást.*
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
Shadrack - félvért, lovagi pajzs - buzogány, két dobótőr (37/40)
Damien - könnyű vért (tüskés vállvasak), alkar-, lábszárvédő, csataszoknya, tüskés pajzs - kalapács (37/40)
*A két harcos nem sokat teketóriázik, azaz Shadrack azonnal magához kapja a kezdeményezést és egy gyors mozdulattal tőrt hajít övéből kikapva Damien combja-lába felé. A nézőtér azonnal felhördül, nem számítottak ilyen gyors kezdésre, ehelyett máris akció bontakozik ki a szemük előtt.
Damien viszont eközben megvadult bika módjára megindul ellenfele felé. A dobás meglephette, mert nem sikerül időben kitérni a felé cikázó tőr elől, `szökkenésével` csak annyit érhet el, hogy a tőr nem fúródik a combjába, hanem lepattan a csataszoknya acéllapjairól és a lépésben lévő láb combrészén hosszú, vérző sebet ejt. Az első vér tehát Shadracké, de mivel `csak` pajzs van a kezében (hisz az előbb hajított el egy tőrt, s nem volt még ideje kezébe venni buzogányát), így kénytelen lesz azzal hárítani az előtte termő Damien kalapácsos támadását, a félvért valószínűleg mérsékelné a becsapódást, de így is komolyabb zúzódásokat okozna a félorknak. Ha viszont pajzsával hárítja, akkor a pajzs olyan mértékű károsodást szenved, hogy kénytelen lesz lemondani róla, különben csak akadályozná a további harcban.
A választás az övé, sérülés vagy lemond a pajzsról?*
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
*Még megvárja míg kedvese kezére köti a fekete szalagot, majd utoljára a
királykék szemek összeolvadnak a fekete pillantásokkal, s kilép a
sátorból. Látja amint megérkezik fölvértezett ellenfele, s összehúzott
szemöldökkel méri végig. Jobbján az izmok megfeszülnek, ahogy
megszorítja kalapácsának markolatát, s beáll ellenfelével szemben.
Nagy levegőt vesz miközben hallgatja szavait, majd egy lépést közelebb lép hozzá.
- Az Istenek segítsék lépteid..! - teszi hozzá, majd máris megindul ellenfele felé. Szemeiben a harci láz tüze ég, még talán soha nem volt ilyen elszánt, hogy végre megmutassa mit is tud valójában, hát itt az alkalom...
Ellenfele azonban gyorsabb, így ő támad először, s megpróbálja dobótőreivel eltalálni a paplovag lábát. Miközben igyekszik közel jutni ellenfeléhez, megpróbál kitérni a dobás útjából, s egyszerűen jobb oldalra szökken.
Ha sikerült mozdulata folytatja gyors lépteit ellenfele felé, s ha elég közel ért hozzá emeli is fegyverét, hogy oldalirányból a bordák magasságában csapjon le, melyben ott van minden ereje. Ha sikerül csele kicsit hátrább lépve pajzsát maga elé kapva védekezik.*
Fegyver: Mesteri törpe úttörő Páncél: Mithrill vért Másik kézben: Herbalisták elbájolt üvegcséje Nagy levegőt vesz miközben hallgatja szavait, majd egy lépést közelebb lép hozzá.
- Az Istenek segítsék lépteid..! - teszi hozzá, majd máris megindul ellenfele felé. Szemeiben a harci láz tüze ég, még talán soha nem volt ilyen elszánt, hogy végre megmutassa mit is tud valójában, hát itt az alkalom...
Ellenfele azonban gyorsabb, így ő támad először, s megpróbálja dobótőreivel eltalálni a paplovag lábát. Miközben igyekszik közel jutni ellenfeléhez, megpróbál kitérni a dobás útjából, s egyszerűen jobb oldalra szökken.
Ha sikerült mozdulata folytatja gyors lépteit ellenfele felé, s ha elég közel ért hozzá emeli is fegyverét, hogy oldalirányból a bordák magasságában csapjon le, melyben ott van minden ereje. Ha sikerül csele kicsit hátrább lépve pajzsát maga elé kapva védekezik.*
Damien Andremias Átütő csapás csele sikerült.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Kegyetlen Trolwur, Ar`wynn Khea`Lorn]
*Ő is befut, akárcsak a többiek, még ha pár percet késve is. Ennek igen
egyszerű oka van: negyed órával előbbre tervezte a felkelést, mint ahogy
sikerült neki. A sorsolás kihirdetéséről azonban nem marad le, azt már a
porondon állva hallgatja végig. Homlokát ráncolva töpreng, de
ellenfelének neve nem cseng ismerősen. A felsoroltak közül eddig egyedül
az amazont ismerte meg, őt is csak látásból. Megvonja a vállát, majd
visszamegy sátrához készülődni. Mindent összeválogatott már korábban,
fegyverei csak arra várnak, hogy kézbe vegye őket. Már odafelé eldönti,
melyiküket viszi be az arénába, azután.. jöjjön, aminek jönnie kell!
Nem sokkal később már a forró homokot tapodják lábai. Trolwur egy széles vállú, erőteljes testfelépítésű, hosszú, varkocsba font hajú, állszakállas figura. Szokásos páncélzatát viseli: fekete színű, szegecsekkel kivert, ujjatlan bőrvért, minek alja csataszoknyában végződik, továbbá egy-egy fém alkarvédő, illetve lábszárvédő egészíti ki öltözékét. Még ezt is túlzásnak érzi a rekkenő hőség miatt, node mégiscsak fontos, ráadásul keménynek ígérkező csatába indul.
Fegyvereit a következőképpen válogatja össze: hosszú pengéjű tőr öve jobb oldalán, balján pedig egyszerű, ám erős és borotvaéles hosszúkard. Hátára felcsatol még egy rövidebb kardot is, mely nem akadályozza a mozgásban, mégis hamar elő tudja rántani, ha a szükség úgy hozza. Túlságosan nem bonyolítja túl a dolgokat: mást nem is visz be magával az arénába.
Biccentéssel üdvözli a porondmestert, azután ellenfeléhez fordul, hogy őt is hasonlóképpen köszöntse.*
- Üdvözöllek. Trolwur vagyok, északról.
*Ezek után, hogy így elmesélte élete történetét, tüzetesebben is szemügyre veszi a férfit. Már most látja, hogy nem lesz vele könnyű dolga. Tapasztalt harcosnak tűnik, aki cseppet sem lebecsülendő ellenfél. Ennek örül is, meg nem is.. Talán az előbbi kicsit jobban, mert mindig szerette az igazi kihívásokat.
Nincs más hátra, mint megkezdeni a küzdelmet. Ellenfele máris igazolja iménti gyanúját, megfontoltan kezd, szintfelmérő jelleggel. Trolwur kifúj egy nagy korty levegőt, majd ő is hasonló stílusban előre indul. Bal kézben hosszú pengéjű tőre, jobbjában kardja figyel. A bemelegítő csapást egy könnyed mozdulattal igyekszik hárítani a tőrrel, ezzel egy időben válaszol is: kardjának hegye Ar`wynn pajzsa felé döf. Nem túl nagy erővel, legfeljebb annyira, hogy kibillentse azt egy pillanatra egyensúlyából. Esze ágában sincs közelebb menni a harcoshoz, egyelőre, szúrása után lazán elkocog ellenfele mellett, megtartva a tisztes (kb. 3 méter) távolságot, de szemét le nem véve róla. Ha utánaforog (és valószínűleg így fog tenni), Trolwur is vele együtt forog. Szemmel láthatóan még nem akar támadni.*
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Különleges bélelt pikkelypáncél Másik kézben: Törött hárító tőr
Nem sokkal később már a forró homokot tapodják lábai. Trolwur egy széles vállú, erőteljes testfelépítésű, hosszú, varkocsba font hajú, állszakállas figura. Szokásos páncélzatát viseli: fekete színű, szegecsekkel kivert, ujjatlan bőrvért, minek alja csataszoknyában végződik, továbbá egy-egy fém alkarvédő, illetve lábszárvédő egészíti ki öltözékét. Még ezt is túlzásnak érzi a rekkenő hőség miatt, node mégiscsak fontos, ráadásul keménynek ígérkező csatába indul.
Fegyvereit a következőképpen válogatja össze: hosszú pengéjű tőr öve jobb oldalán, balján pedig egyszerű, ám erős és borotvaéles hosszúkard. Hátára felcsatol még egy rövidebb kardot is, mely nem akadályozza a mozgásban, mégis hamar elő tudja rántani, ha a szükség úgy hozza. Túlságosan nem bonyolítja túl a dolgokat: mást nem is visz be magával az arénába.
Biccentéssel üdvözli a porondmestert, azután ellenfeléhez fordul, hogy őt is hasonlóképpen köszöntse.*
- Üdvözöllek. Trolwur vagyok, északról.
*Ezek után, hogy így elmesélte élete történetét, tüzetesebben is szemügyre veszi a férfit. Már most látja, hogy nem lesz vele könnyű dolga. Tapasztalt harcosnak tűnik, aki cseppet sem lebecsülendő ellenfél. Ennek örül is, meg nem is.. Talán az előbbi kicsit jobban, mert mindig szerette az igazi kihívásokat.
Nincs más hátra, mint megkezdeni a küzdelmet. Ellenfele máris igazolja iménti gyanúját, megfontoltan kezd, szintfelmérő jelleggel. Trolwur kifúj egy nagy korty levegőt, majd ő is hasonló stílusban előre indul. Bal kézben hosszú pengéjű tőre, jobbjában kardja figyel. A bemelegítő csapást egy könnyed mozdulattal igyekszik hárítani a tőrrel, ezzel egy időben válaszol is: kardjának hegye Ar`wynn pajzsa felé döf. Nem túl nagy erővel, legfeljebb annyira, hogy kibillentse azt egy pillanatra egyensúlyából. Esze ágában sincs közelebb menni a harcoshoz, egyelőre, szúrása után lazán elkocog ellenfele mellett, megtartva a tisztes (kb. 3 méter) távolságot, de szemét le nem véve róla. Ha utánaforog (és valószínűleg így fog tenni), Trolwur is vele együtt forog. Szemmel láthatóan még nem akar támadni.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi viadal - Damien vs. Shadrack]
{Round1: fight}
*Soká kerül sorra, így visszabaktat sátrába. Őt aztán nem érdekli mások
küzdelme. Majdha továbbjutott lesz ideje körülnézni a második körben.
Minek fárassza agyát, a relax mindennél fontosabb fegyver egy harc
előtt. Ez nagyon megy Shadracknak. Nyugodtan ücsörögve a sátorban várja
sorát és a porondszolgák jelentkezését harci öltözékében, fegyvereit
maga közelében tudván. Rágyújt egy szivarra, ahogy mindig is szokta és a
kicsiny sátor hamarosan megtelik mentolszagú füsttel. A jókora felhőt
egy túlbuzgó segéd tűzvésznek sejti és oltani igyekezvén egy vödör vizet
zúdit be a sátor száján, amivel sikeresen felébreszti az elbóbiskolt
Shadot. Félig szájából lógó szivarja elázik és a földre hull, Shadrack
pedig ordítozva, fegyvereit magára kapra rohan a férfira. Az
megszeppenve fut előle, valami ötlettől vezérelve az arénaporond felé.
Shad üvöltözve a nyomában.*
- Majd adok én neked vizet, hogy életed végéig azt hányhatod...
*aztán a nézők közt elveszíti nyomát és csodálkozva veheti észre, hogy valami csoda folytán épp ők jönnek Damiennel.*
- Soha jobb ébresztést és bemelegítést!*dörmögi maga elé csodálkozva, aztán oldalára köti buzogányát combján is rögzítve és méltóságteljesen a kűzdőtérre trappol. A maszkos férfi indul meg párhuzamosan felé és kísértetiesen hasonlít felszerelése Shad amúgy háborús öltözékére. Most nem háborúba jött. Shadrack a porond szélére húzódik viszonylag távol maradva ellenfelétől, prüszköl egyet és fejet hajt a férfi előtt, majd buzogányát leoldva szíve fölött függőleges üdvözlő mozdulatot tesz és végül a lovagi pajzsának erőteljesen hozzáütve vicsorít egyet. Rögtön ezután félorkosan az égbe néz és hatalmasat morrant, üvöltésével süvöltve a férfi felé.*
- DAMIEN ANDREMIAS! Shadrack Grooms, a Szellemlovagok Vadásza köszönt Téged és az Istened!*szólama közben visszakerül derekára és combjára buzogánya.*
*Ha lesz rá válasz azt megvárja, ha nem akkor egyből folytatja.*
- Nah kapjunk lóra!*kiáltja és ezzel párhuzamosan egy gyors szökkenést tesz oldalra és félig elhajoló gyors mozdulattal a levegőben elereszti övéből egyik dobótőrét a férfi lába irányába comb/térdközelbe, ahol talán nincs annyira védve.*
~ A köszöntő mellé...*villan át agyán aztán márcsak a harci láz szántja gondolatait a továbbiakban és a lehetőség, hogy egy világhírű ellenfél ellen kűzdhet. A félorkokat - főleg Shadot - ez spannolja fel leginkább.*
Fegyver: Orvgyilkos dobótőr Páncél: Mithrill vért
Shadrack Grooms Gyors dobás csele sikerült.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Majd adok én neked vizet, hogy életed végéig azt hányhatod...
*aztán a nézők közt elveszíti nyomát és csodálkozva veheti észre, hogy valami csoda folytán épp ők jönnek Damiennel.*
- Soha jobb ébresztést és bemelegítést!*dörmögi maga elé csodálkozva, aztán oldalára köti buzogányát combján is rögzítve és méltóságteljesen a kűzdőtérre trappol. A maszkos férfi indul meg párhuzamosan felé és kísértetiesen hasonlít felszerelése Shad amúgy háborús öltözékére. Most nem háborúba jött. Shadrack a porond szélére húzódik viszonylag távol maradva ellenfelétől, prüszköl egyet és fejet hajt a férfi előtt, majd buzogányát leoldva szíve fölött függőleges üdvözlő mozdulatot tesz és végül a lovagi pajzsának erőteljesen hozzáütve vicsorít egyet. Rögtön ezután félorkosan az égbe néz és hatalmasat morrant, üvöltésével süvöltve a férfi felé.*
- DAMIEN ANDREMIAS! Shadrack Grooms, a Szellemlovagok Vadásza köszönt Téged és az Istened!*szólama közben visszakerül derekára és combjára buzogánya.*
*Ha lesz rá válasz azt megvárja, ha nem akkor egyből folytatja.*
- Nah kapjunk lóra!*kiáltja és ezzel párhuzamosan egy gyors szökkenést tesz oldalra és félig elhajoló gyors mozdulattal a levegőben elereszti övéből egyik dobótőrét a férfi lába irányába comb/térdközelbe, ahol talán nincs annyira védve.*
~ A köszöntő mellé...*villan át agyán aztán márcsak a harci láz szántja gondolatait a továbbiakban és a lehetőség, hogy egy világhírű ellenfél ellen kűzdhet. A félorkokat - főleg Shadot - ez spannolja fel leginkább.*
Fegyver: Orvgyilkos dobótőr Páncél: Mithrill vért
Shadrack Grooms Gyors dobás csele sikerült.
[ Sivatagi Viadal ]
- Azt hiszem, hogy ezt majd később kell befejeznünk...
*A porondmester torka egymaga képes túlharsogni száznyi másikat, így sikerrel vonja magára az aréna homokján gyülekező viadorok figyelmét is. Egymás után bukkannak fel a jelentkezők, ki a sátorból lépve elő, mások pusztán lomha lassúsággal emelik tekintetüket az őszülő fejű férfire, ki éppen most ad tanúbizonyságot arról, miért is lett ő szervezője, kikiáltója és lebonyolítója összecsapásoknak a Halál arénájában. A maga által kreált ˝mágiaiskola˝ osztatlan sikert arat a köz embere, és a közéjük leereszkedett kékvérűek körében, nem különben felperzselve azok vérét a puszta szóval, akik kardjuk és karjuk erejét készülnek összemérni.*
- Kymel áldásával, Shadrack.
*Meglapogatja a fél-ork vállát. Mindkettejüknek ideje felkészülni a megmérettetésre. A fiú nem sokkal egészíti ˝ruhatárát˝, a buggyos szárú nadrág, a bakancsba tűrt szárral marad, az oroszláncsatos öv éppúgy. Nem húzza le a leplet baljáról sem, a kerek pajzsot azonban rácsatolja alkarjára. Próbaképp beleszel a lovagkarddal a levegőbe, s amikor neki tetsző, süvítést hall válaszul, csak úgy önmagának, bólint. Vállait kagylóforma vasak védik, melyeket mellkasán és hátán, a lapockákon keresztül rögzít kapcsokkal. Mellkasán, az ujjatlan mellény fölött, dombornyomott, feketére edzett bőrvértet visel, üvöltő szájú oroszlánnal. Jobbján mindössze egy vívókesztyű.
Amikor kilép a sátorból és a fegyverállványhoz megy, egy lándzsát választ még magának. Ez lesz másodlagosa, ha kudarcot vall kezében a kard. A homokba döfi azt, amikor feláll ellenfelével szemben, akit az arénamester Kegyetlen Trolwurként mutatott be a díszes publikumnak.*
- Pormedri Ar`wynn, a Homok nevén.
*Bemutatkozás, és tiszteletadás, mielőtt elfelednének udvariasságot és a békének zálogát, amely lehetővé teszi, hogy egy verseny szabályai között feszülhessenek egymásnak, s ne egy harcmező vérmámoros káoszában. Végignéz Trolwuron és a férfinek felszerelésén, mielőtt kardot vonva, megnyitná a táncot az első lépéssel.
Mellkas felé suhint, vízszintes irányban. Gyenge, gyámoltalan ˝próbálkozás˝, reakcióidőt, mozdulatok biztosságát és nem utolsósorban megoldásnak szánt elképzelést vizsgál, valamint megteremti az egészséges... kétkardnyi távolságot a felek között.*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos Páncél: Mágikus bőrpáncél és pajzs *A porondmester torka egymaga képes túlharsogni száznyi másikat, így sikerrel vonja magára az aréna homokján gyülekező viadorok figyelmét is. Egymás után bukkannak fel a jelentkezők, ki a sátorból lépve elő, mások pusztán lomha lassúsággal emelik tekintetüket az őszülő fejű férfire, ki éppen most ad tanúbizonyságot arról, miért is lett ő szervezője, kikiáltója és lebonyolítója összecsapásoknak a Halál arénájában. A maga által kreált ˝mágiaiskola˝ osztatlan sikert arat a köz embere, és a közéjük leereszkedett kékvérűek körében, nem különben felperzselve azok vérét a puszta szóval, akik kardjuk és karjuk erejét készülnek összemérni.*
- Kymel áldásával, Shadrack.
*Meglapogatja a fél-ork vállát. Mindkettejüknek ideje felkészülni a megmérettetésre. A fiú nem sokkal egészíti ˝ruhatárát˝, a buggyos szárú nadrág, a bakancsba tűrt szárral marad, az oroszláncsatos öv éppúgy. Nem húzza le a leplet baljáról sem, a kerek pajzsot azonban rácsatolja alkarjára. Próbaképp beleszel a lovagkarddal a levegőbe, s amikor neki tetsző, süvítést hall válaszul, csak úgy önmagának, bólint. Vállait kagylóforma vasak védik, melyeket mellkasán és hátán, a lapockákon keresztül rögzít kapcsokkal. Mellkasán, az ujjatlan mellény fölött, dombornyomott, feketére edzett bőrvértet visel, üvöltő szájú oroszlánnal. Jobbján mindössze egy vívókesztyű.
Amikor kilép a sátorból és a fegyverállványhoz megy, egy lándzsát választ még magának. Ez lesz másodlagosa, ha kudarcot vall kezében a kard. A homokba döfi azt, amikor feláll ellenfelével szemben, akit az arénamester Kegyetlen Trolwurként mutatott be a díszes publikumnak.*
- Pormedri Ar`wynn, a Homok nevén.
*Bemutatkozás, és tiszteletadás, mielőtt elfelednének udvariasságot és a békének zálogát, amely lehetővé teszi, hogy egy verseny szabályai között feszülhessenek egymásnak, s ne egy harcmező vérmámoros káoszában. Végignéz Trolwuron és a férfinek felszerelésén, mielőtt kardot vonva, megnyitná a táncot az első lépéssel.
Mellkas felé suhint, vízszintes irányban. Gyenge, gyámoltalan ˝próbálkozás˝, reakcióidőt, mozdulatok biztosságát és nem utolsósorban megoldásnak szánt elképzelést vizsgál, valamint megteremti az egészséges... kétkardnyi távolságot a felek között.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*A sorsolás után a küzdelmek azonnal elkezdődhetnek, akiket az arénasegédek nem értesítenek, hogy jelentkezzen a küzdőtéren, az jóformán bármit tehet. Nézheti a küzdelmeket, hisz így alkalma lesz megfigyelni lehetséges ellenfelei mozgását, stílusát, esetleg memorizálni egy-egy kellemetlen, hátráltató sebesülés meglétét, hogy az később, amikor vele kerül össze, kihasználhassa.
A küzdő feleket a sátrukban keresik fel a segédek és vezetik az aréna bejáratához, majd ha az ellenfél is megérkezett, megkezdődnek a küzdelmek szépen egymás után.
Az aréna lelátója megtelt medriekkel és külhoniakkal, van itt tisztes kereskedő, méregdrága ruhákban, egyszerű kerti munkás durva posztóban és előkelő sivatagi dáma is, merészre szabott kivágású ruhakölteményekben.
Minden adott egy jó viadalhoz!*
[ Shadrack - Damien ]
Shadrack - félvért, lovagi pajzs - buzogány, két dobótőr
*A félorkot látva elismerően hümment az arénabíró, majd mindent szemrevételez a szokásos módon, majd beengedi az arénába Shadracot, ahol a közönség hatalmas ovációval fogadja őt.*
Damien - könnyű vért (tüskés vállvasak), alkar-, lábszárvédő, csataszoknya, tüskés pajzs - kalapács
*Ha a félork látványa elismerést váltott ki az arénabíróból, akkor a tüskékkel kipreparált vértő-pajzsú, maszkos férfi láttán megáll a szusz a férfiben. Ez minden bizonnyal hatalmas küzdelem lesz. Ellenőrzés, minden rendben.*
Shadrack - félvért, lovagi pajzs - buzogány, két dobótőr
*A félorkot látva elismerően hümment az arénabíró, majd mindent szemrevételez a szokásos módon, majd beengedi az arénába Shadracot, ahol a közönség hatalmas ovációval fogadja őt.*
Damien - könnyű vért (tüskés vállvasak), alkar-, lábszárvédő, csataszoknya, tüskés pajzs - kalapács
*Ha a félork látványa elismerést váltott ki az arénabíróból, akkor a tüskékkel kipreparált vértő-pajzsú, maszkos férfi láttán megáll a szusz a férfiben. Ez minden bizonnyal hatalmas küzdelem lesz. Ellenőrzés, minden rendben.*
*A küzdő felek felálltak egymással szemben (persze
külön-külön), a tömeg egy szívdobbanás alatt halkul el körülöttük, ahogy
mindenki lélegzetvisszafojtva figyeli, hogyan is kezdik majd a
küzdelmeket a harcosok.
Ceral`Dul érdeklődve dől előre a ponyvák árnyékában, kissé jobbra fordítja fejét, hogy egy szemével mindent jól láthasson.
Az időjárás teljességgel kedvező, felhőtlen, szikrázóan kék ég terül el Pormeder felett, az árnyékban ki lehet bírni a hőséget, ám az arénában már így is kissé megállt a levegő. A komolyabb vértezetet (félvért fölött minden, ide számít a pikkely- és a láncing is) viselő harcosok homlokán már most megjelennek az első verejtékcseppek. A védelemért áldozni kell, most éppen azzal, hogy kevésbé viselik majd a meleget, mint vérttelen, vagy bőrvértet viselő harcostársaik, s természetesen valamivel lassabban is mozognak.
Kezdődjenek hát a küzdelmek!!!*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Ceral`Dul érdeklődve dől előre a ponyvák árnyékában, kissé jobbra fordítja fejét, hogy egy szemével mindent jól láthasson.
Az időjárás teljességgel kedvező, felhőtlen, szikrázóan kék ég terül el Pormeder felett, az árnyékban ki lehet bírni a hőséget, ám az arénában már így is kissé megállt a levegő. A komolyabb vértezetet (félvért fölött minden, ide számít a pikkely- és a láncing is) viselő harcosok homlokán már most megjelennek az első verejtékcseppek. A védelemért áldozni kell, most éppen azzal, hogy kevésbé viselik majd a meleget, mint vérttelen, vagy bőrvértet viselő harcostársaik, s természetesen valamivel lassabban is mozognak.
Kezdődjenek hát a küzdelmek!!!*
[ Damien - Shadrack ]
*Megérkezésük után nem sokkal el is vezetik egy éppen üresen álló
sátorhoz amelyben a harcok előtt tud majd felkészülni. Nem sokat tud
nézelődni hiszen máris összehívják a harcosokat, hogy kihirdessék a
sorsolások végeredményét. Némán hallgatja a tömeg őrjöngését, s tapsát,
majd megtudja kivel is kell összecsapnia első körben. Rémlik valami a
név hallatán, de túl sokat nem tud ellenfeléről, de azt tudja kiről is
van szó.
Amint a porondmester befejezte mondandóját azonnal visszaindul sátrába, hogy felkészüljön. Ha minden igaz ekkora már megérkezett kedvese is aki ezúttal mint gyógyító is segíteni fogja harcok során.
- Elkezdődött...! - szólal meg eközben jobbjával lehúzza száját eltakaró fekete kendőt. Hátáról lecsatolja irdatlan kalapácsát majd arra támaszkodva féltérdre ereszkedik, s lehunyja szemét.
- Hozzád szólok Agenis...! Segíts a harcban...vezesd lépteim...vezesd fegyverem..hogy győzedelmeskedjek...a Te nevedben...! - miután befejezte rövid imáját, kivesz a holmija közül egy kenőcsöt mellyel bekeni halántékát.
Megropogtatja bika nyakát, s baljába fogja tüskés pajzsát, jobbjában kalapácsa feszül, s úgy tekint vissza kedvesére...!
- Visszajövök...megígérem..! - majd visszahúzva arca elé a kendőt kilép a sátorból, s léptei az arénához vezetik, s várakozik, hogy sorra kerüljön...*
Fegyver: Mesteri törpe úttörő Páncél: Mithrill vért Másik kézben: Herbalisták elbájolt üvegcséje
Amint a porondmester befejezte mondandóját azonnal visszaindul sátrába, hogy felkészüljön. Ha minden igaz ekkora már megérkezett kedvese is aki ezúttal mint gyógyító is segíteni fogja harcok során.
- Elkezdődött...! - szólal meg eközben jobbjával lehúzza száját eltakaró fekete kendőt. Hátáról lecsatolja irdatlan kalapácsát majd arra támaszkodva féltérdre ereszkedik, s lehunyja szemét.
- Hozzád szólok Agenis...! Segíts a harcban...vezesd lépteim...vezesd fegyverem..hogy győzedelmeskedjek...a Te nevedben...! - miután befejezte rövid imáját, kivesz a holmija közül egy kenőcsöt mellyel bekeni halántékát.
Megropogtatja bika nyakát, s baljába fogja tüskés pajzsát, jobbjában kalapácsa feszül, s úgy tekint vissza kedvesére...!
- Visszajövök...megígérem..! - majd visszahúzva arca elé a kendőt kilép a sátorból, s léptei az arénához vezetik, s várakozik, hogy sorra kerüljön...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi Viadal ]
{Ar´wynnal, majd harcra fel - Damien:)}
----Ar´wynnal----
*Ha Shadrack meglepte a fiút egynémely megszólalásával, akkor mindjárt megérti a miérteket is. Legalábbis részben. Shadrack nem keveset mozgott és tapasztalt a világban mióta a vadonból a Szellemlovagok meg- vagy mondjuk inkább magukhoz szelíditették. Persze attól még Shad a hamisítatlan nagypofázmányú félork marad, csak egynémely téren okosabb, mint régesrégen...*
- Hahh. Hírek? Ja igen, hogy te mostanság nem voltál felénk... Lássuk csak, nemis tudom hol kezdjem.*és most Arwynn máris bánhatja kérdését, mert Shadrack, ha nagymonológba kezd, akkor...*
- Igaziból nem tudom ezek közül miről értesültél, de hadd menjen. Röviden és tömören:*máris nem az.*
- Miután nyomtalanul eltűntél közülünk kitört a pormedri háború. Abban csak diplomáciai segítségként vettünk részt. Aztán mikor hazatértem versenyt hirdettek Eliana hercegnő kezéért, amin Nogusta lovag és jómagam indultunk, igaz én álruhában.*már nem szégyenli, sőt amit elért igencsak sajnálja, hogy senki nem tudhatta végül, hogy Shadrack cselekedte.* Haleff Rastsennal szövetkezve a második körben adtam fel, mert a félbarom nem bírt a golyóival és faképnél hagyott áh mindegy. Végülis egy fontos szövetségest nyertem az egésszel. Noh aztán mire hazakeveredtem Öbölbe Nogusta és Myrla máris házasok voltak. Maga volt a döbbenet. Talán ennél még nagyobb, hogy Shadrack is megházasodott azóta.*villant egy hatalmas hüllőszemet formázó köves gyűrűt a kezén, mely eddig vaskos mancsán kevéssé látszódott.* Az asszonyt nem ismered - Nanura dal Corten - de majd kerítünk arra is sort. Persze a házasságba is majdnem olyan véletlen csöppentem, mint ebbe a viadalba.*bizony dejavue... bár a furcsa eljegyezés után úgy lett házasság a dologból, hogy Shadrack - bár ő még nem tudja, valószínűleg megismerte a szerelem érzését, mégha félorkos megközelítésben is.* Aztán az a Shadrackot mindig gyanusan méregető nőszemély, Sivinel Cest lett kinevezve a Viharhozók élére, Shadrack pedig szinte ezt követően gyanúsan hamar át lett sorolva a Ködfarkasok közé.*köp egyet a földre, mert még mindig nem akadt senki, aki megmagyarázta volna neki a miérteket.* Akkor kellett újrakezdenem az életem. Megismerkedtem a füvekkel, meg némileg a természet mágiával de hagyjuk ezt. Vissza a rendházba, mikor Morganus...
- Nohát?! Akkor kezdődik...
----Sorsolás és sorsolás után----
*sok beszédnek sok az alja. Ar´wynn, ha még nem aludt be, most hálát adhat a versenyszervezőknek, akik összetrombitálják az indulókat. Shadrack nagyot nyújtózva baktat a porondmester elé és karba font kezekkel ásítozva hallgatja a szabályokat és a sorsolást. Arwynn ellenfelét hírből ismeri, sőt eszébe jut... de még nem látta az indulók közt. Lehet, hogy utolsónak fut be? Meg is böködi Ar´wynnt.*
- Nincs lebecsülendő ellenfél, ezt te is tudod. De azt hiszem nem lesz lehetetlen továbbjutnod...*veregeti hátba félorkosan. Aztán meghallja a maga ellenfelét is, Damien Andremias.*
- Damien, Damien, Damien... Honnan ismerős nekem ez a név. Biztos vagyok benne, hogy még nem találkoztunk mégis...*ráncolja homlokát aztán végül eszébe jut. Hírből hallotta az Ageniták nagy harcosát és tetteit. Széltében-hosszában mesélik Corvuson ereje és kalapácsa halálos párosát. Shadrack pedig igencsak megörvend a tényen.*
- Ehh, tudom már. Shadhoz méltó ellenfél! *Tapsikol is egyet örömében aztán elrohan a sátrához és felvértezi magát. A napfényben vadul csillogó ezüstfényű félvértet ölt magára és lovagi pajzsot a kezére. Jó öreg buzogányát oldalára csatolja és két dobótőrt csatol még mellé fel. A félvértet maga kovácsolta és a Szellemlovagok rendházának jelképei vannak rajta. Szinte egész mellkasát mattfekete domborműként egy Pegazus borítja, míg két vállán egyegy üvöltő farkasfej domborodik - a Ködfarkasok jelképe. A pajzson sem kisebb jelkép, mint egy nyolcfejű hidra néz farkasszemet egy ködből alakuló főnixszel. Felesége tiszteletére, a Kalandorok is megjelennek hát impozáns fellépőruházatában. A pódiumhoz lép és várja a sorát, és ellenfele érkeztét...*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Lovagi nehéz mellpáncél
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------*Ha Shadrack meglepte a fiút egynémely megszólalásával, akkor mindjárt megérti a miérteket is. Legalábbis részben. Shadrack nem keveset mozgott és tapasztalt a világban mióta a vadonból a Szellemlovagok meg- vagy mondjuk inkább magukhoz szelíditették. Persze attól még Shad a hamisítatlan nagypofázmányú félork marad, csak egynémely téren okosabb, mint régesrégen...*
- Hahh. Hírek? Ja igen, hogy te mostanság nem voltál felénk... Lássuk csak, nemis tudom hol kezdjem.*és most Arwynn máris bánhatja kérdését, mert Shadrack, ha nagymonológba kezd, akkor...*
- Igaziból nem tudom ezek közül miről értesültél, de hadd menjen. Röviden és tömören:*máris nem az.*
- Miután nyomtalanul eltűntél közülünk kitört a pormedri háború. Abban csak diplomáciai segítségként vettünk részt. Aztán mikor hazatértem versenyt hirdettek Eliana hercegnő kezéért, amin Nogusta lovag és jómagam indultunk, igaz én álruhában.*már nem szégyenli, sőt amit elért igencsak sajnálja, hogy senki nem tudhatta végül, hogy Shadrack cselekedte.* Haleff Rastsennal szövetkezve a második körben adtam fel, mert a félbarom nem bírt a golyóival és faképnél hagyott áh mindegy. Végülis egy fontos szövetségest nyertem az egésszel. Noh aztán mire hazakeveredtem Öbölbe Nogusta és Myrla máris házasok voltak. Maga volt a döbbenet. Talán ennél még nagyobb, hogy Shadrack is megházasodott azóta.*villant egy hatalmas hüllőszemet formázó köves gyűrűt a kezén, mely eddig vaskos mancsán kevéssé látszódott.* Az asszonyt nem ismered - Nanura dal Corten - de majd kerítünk arra is sort. Persze a házasságba is majdnem olyan véletlen csöppentem, mint ebbe a viadalba.*bizony dejavue... bár a furcsa eljegyezés után úgy lett házasság a dologból, hogy Shadrack - bár ő még nem tudja, valószínűleg megismerte a szerelem érzését, mégha félorkos megközelítésben is.* Aztán az a Shadrackot mindig gyanusan méregető nőszemély, Sivinel Cest lett kinevezve a Viharhozók élére, Shadrack pedig szinte ezt követően gyanúsan hamar át lett sorolva a Ködfarkasok közé.*köp egyet a földre, mert még mindig nem akadt senki, aki megmagyarázta volna neki a miérteket.* Akkor kellett újrakezdenem az életem. Megismerkedtem a füvekkel, meg némileg a természet mágiával de hagyjuk ezt. Vissza a rendházba, mikor Morganus...
- Nohát?! Akkor kezdődik...
----Sorsolás és sorsolás után----
*sok beszédnek sok az alja. Ar´wynn, ha még nem aludt be, most hálát adhat a versenyszervezőknek, akik összetrombitálják az indulókat. Shadrack nagyot nyújtózva baktat a porondmester elé és karba font kezekkel ásítozva hallgatja a szabályokat és a sorsolást. Arwynn ellenfelét hírből ismeri, sőt eszébe jut... de még nem látta az indulók közt. Lehet, hogy utolsónak fut be? Meg is böködi Ar´wynnt.*
- Nincs lebecsülendő ellenfél, ezt te is tudod. De azt hiszem nem lesz lehetetlen továbbjutnod...*veregeti hátba félorkosan. Aztán meghallja a maga ellenfelét is, Damien Andremias.*
- Damien, Damien, Damien... Honnan ismerős nekem ez a név. Biztos vagyok benne, hogy még nem találkoztunk mégis...*ráncolja homlokát aztán végül eszébe jut. Hírből hallotta az Ageniták nagy harcosát és tetteit. Széltében-hosszában mesélik Corvuson ereje és kalapácsa halálos párosát. Shadrack pedig igencsak megörvend a tényen.*
- Ehh, tudom már. Shadhoz méltó ellenfél! *Tapsikol is egyet örömében aztán elrohan a sátrához és felvértezi magát. A napfényben vadul csillogó ezüstfényű félvértet ölt magára és lovagi pajzsot a kezére. Jó öreg buzogányát oldalára csatolja és két dobótőrt csatol még mellé fel. A félvértet maga kovácsolta és a Szellemlovagok rendházának jelképei vannak rajta. Szinte egész mellkasát mattfekete domborműként egy Pegazus borítja, míg két vállán egyegy üvöltő farkasfej domborodik - a Ködfarkasok jelképe. A pajzson sem kisebb jelkép, mint egy nyolcfejű hidra néz farkasszemet egy ködből alakuló főnixszel. Felesége tiszteletére, a Kalandorok is megjelennek hát impozáns fellépőruházatában. A pódiumhoz lép és várja a sorát, és ellenfele érkeztét...*
*A porondmester kisvártatva megjelenik sátra bejáratában, kezében egy tekerccsel, majd bicegve, de méltóságteljesen megindul az aréna középpontja felé, mögötte Alexis-szel. A segédek közben mindenkinek jeleznek, hogy jöjjenek az arénába, ahol kihirdetésre kerül a sorsolás.
A faragott faláb végigkopog a kőlépcsőkön, majd tompa puffogással süllyed a homokba, ahogy a valószínűleg közben odaért harcosok gyűrűjében megálljon az aréna közepén. Fél szemét végighordozza a jelentkezőkön, senkin nem időzik túl soká, majd felemeli mindkét kezét, hogy csendre intse a nézőtéren megjelent medrieket, nézőket.*
- Érkezők! - kiáltja reszelős hangján.*
- Köszöntsétek nagy tapssal Corvus harcosait!!! - int körbe a jelentkezőkön, s az aréna levegőjét összeverődő tenyerek százainak hangja, ordítás, üvöltés, füttyszó és dobolás rezegteti meg, ki-ki vérmérséklete szerint üdvözli a megjelent harcosokat.
A porondmester megvárja, míg elül a hangzavar, majd újra szót kér.*
- Ezek a nagyszerű harcosok voltak csak elég bátrak és elszántak, hogy jelentkezzenek a küzdelemre, hogy megmutassák nektek, melyikük forgatja legjobban fegyverét! E napon egymásnak feszül kar és kar, acél és penge! Ezen a viadalon eldöntetik, hogy ki a SIVATAG BAJNOKA! - ereszti ki hangját, s korát meghazudtolva, szorult még szusz az öreg porondmesterbe.
Újra ováció, hatalmas őrjöngés, majd mikorra újra csend borul az arénára, Ceral`Dul kihajtja az eddig jobbjának három ujja között tartott tekercset.*
- Most pedig következzék a sorsolás! - fordul a harcosokhoz, s fél szemét a tekercsre veti, majd érthetően olvasni kezdi az összesorsoltak neveit.*
- Kegyetlen Trolwur, Ar`wynn Khea`Lorn ellen! Janine Ratliff, Anika Lamar ellen! Foillas Roach, Rúnapajzsos Ogg ellen! Damien Andremias, Shadrack Grooms ellen! Syoel Ke`Brei, Enrik Flafen ellen! - minden nevet taps és hangorkán kísér, ahogy a porondmester kimondja őket. Csak pár harcos maradt ki, ők valószínűleg másnapra kerültek át, de erről a segédek értesítik őket.
Hát így hozta a sorsolás, megvannak a küzdő felek, akikkel elkezdődik Pormeder legnagyobb harcos viadala! Most minden ellenfél szemügyre veheti a másikat, most már tudják, kikkel majd küzdeniük.*
- A szabályokról! A harc az egyik fél feladásáig, vagy eszméletvesztésig tart! Használható minden szúró-vágófegyver, zúzófegyver, szálfegyver, akár dobásra alkalmas tőrök is. Íj nem! Mérget használni, mágiát használni ugyancsak tilos! Amennyiben valakit csaláson kapunk, azonnal repül az arénából! Az arénába három fegyver vihető be, melyeket a küzdelmek alatt szabadon lehet váltogatni. Pajzs és vért használata nem tiltott. Bármilyen csel használható, de felhívom mindenki figyelmét, hogy ez nem lovagi torna! A győzelem a végső cél! Az Ősmágusok vigyázzanak rátok, harcosok! - Ceral`Dul maga is megtapsolja a küzdőket, majd elbiceg a lelátó felé, ahol külön páholyból fogja végignézni a versenyt.
Ha az első páros készen áll, akár máris kezdődhet az első összecsapás, majd szépen sorjában az összes.*
[ Az Aréna ]
*Az arénában, a harc ideje alatt, csak a küzdők tartózkodnak, az arénabírók, szám szerint öt, az első sorokból figyelik a harcot, ha valaki csalna, jelezhessenek. Ők ellenőrzik a küzdőtérre bevitt három fegyvert, vérteket. Mérgezett penge nyíltan nem kerülhet így be az arénába.
Maga a küzdőtér tíz méter átmérőjű, alját homokkal szórták fel. Két végében egy-egy fegyverállvány áll, melyekre a küzdők a fegyvereiket tehetik. Az aréna maga a földbe süllyesztett, egy átlagos emberi Érkező mellmagasságában kezdődik az első sora a lelátónak, a küzdőtér széle tömör szikla.*
[ Sivatagi Viadal ]
- Shadrack, valószínűleg te vagy a legbeszédesebb fél-ork, egész Corvuson.
*Kedvteli megjegyzés a fiútól, a fellegszürke szemek közben is, fáradhatatlanul járják sorra a résztvevőket, mindig hosszabban elidőzve azon, akikről éppen a kovács kifejti a véleményét. Nem állja meg, hogy időnként el ne mosolyodjék. Igaz, nem úgy, mint régen, szélesen és valós örömmel telítetten, inkább hat az izmok játékának, mely részévé lett az embernek, és egy élet is kevés volna hozzá, hogy elfeledje. A hígított állagú bor jót tesz az elme frissességének, gondoskodik róla, hogy ne csússzon el a figyelem jelentékeny részleteken, melyek a fél-ork szemén keresztül kerülnek elemzésre. Nem engedi el annak szavait a füle mellett, mintha semmit nem érnének. A hordómellkasú behemót nem csak kovácsa, de méltán félt harcosa is a Szellemlovagoknak. Karjainak vastagon kötegelt izmait joggal félik, és akik már tapasztalták is a férfi erejét, nos... ők csak alátámasztásául szolgálhatnának a feltételezésnek.*
- Minek tagadnám? Magtornyosban nem akadt túl sok teendőm, így jutott időm bőven arra, hogy újra barátokká tegyem ujjaimat és a kard markolatát. A következő napokban megkapjuk arra is a választ, hogy az én munkám, ért-e bármit.
*Shadrack örökké jelenlévő derűjével szemben Ar`wynn komor melankóliája olyan, mint egy rosszul sikerült képmontázs, amelynek alkotója képtelen volt eldönteni, mi az, mit a vászonra festeni kíván, ezért a kettőnek elegyéből disszonáns mű kerekedett.*
- A jelentkezők ívére mindenképp. Azért ígérd meg, hogy hagysz nekem is valamit...
*Mellkasán karba fonja kezeit, ahogyan annak idején, bácsikájától is látta, s bár termetre a fiú sem apró, a medveszerű ˝lény˝ mellett, igazán törpenövésűnek tűnik. Amíg a fél-ork átviteti felszerelését a szomszédos sátorba, és azzal foglalkozik, hogy rendreutasítsa a hordárokat, az ifjú néhány törtpillanatig magára marad gondolataival. Azok pedig szüntelen az amazonok körül járnak. Fürdik annak tudatában, hogy voltaképp családjának néhány tagját látja az aréna átellenes oldalán, és hogy mégis... semmit nem tud róluk.*
~ Igen, a Homok név jó választás volt. ~
*Még Magtornyosban ötölte ki a fattyúnevet magának, amelyet azóta is használ, bárki érdeklődjék is neve felől.*
- Ne ítélj túl keményen. A mágusoknak mindig is fura észjárásuk volt, ne hibáztasd érte a népet, hogy tőlük tanulták ezt a ˝tudományt˝. Nem érthetetlenebbek ők, mint nekik egy sziklaöbli...
*Nincs szó arról, hogy lokálpatrióta lenne a fiú, dacára annak, hogy szavai azt sugallják, most épp a pormedriek érdekében, őértük áll ki egy ítéletvéleménnyel szemben. És, ahogyan az törvényszerűen lenni szokott, Shadrack egy újfajta arcát mutatja Ar`wynnak, amitől a fiúban bennreked minden szó. Egy fél-orktól ennél kevesebbet is aligha várt el, hát amikor önmaga megtalálásáról és az ezzel egybekötött tanácsával. Mintha atyja, és nem ˝csak˝ rendtársa volna az apródnak.
Nem is jön alkalmas szó szájára, mást kell segítségül hívnia.*
- Mi hír az odahazáról?
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos *Kedvteli megjegyzés a fiútól, a fellegszürke szemek közben is, fáradhatatlanul járják sorra a résztvevőket, mindig hosszabban elidőzve azon, akikről éppen a kovács kifejti a véleményét. Nem állja meg, hogy időnként el ne mosolyodjék. Igaz, nem úgy, mint régen, szélesen és valós örömmel telítetten, inkább hat az izmok játékának, mely részévé lett az embernek, és egy élet is kevés volna hozzá, hogy elfeledje. A hígított állagú bor jót tesz az elme frissességének, gondoskodik róla, hogy ne csússzon el a figyelem jelentékeny részleteken, melyek a fél-ork szemén keresztül kerülnek elemzésre. Nem engedi el annak szavait a füle mellett, mintha semmit nem érnének. A hordómellkasú behemót nem csak kovácsa, de méltán félt harcosa is a Szellemlovagoknak. Karjainak vastagon kötegelt izmait joggal félik, és akik már tapasztalták is a férfi erejét, nos... ők csak alátámasztásául szolgálhatnának a feltételezésnek.*
- Minek tagadnám? Magtornyosban nem akadt túl sok teendőm, így jutott időm bőven arra, hogy újra barátokká tegyem ujjaimat és a kard markolatát. A következő napokban megkapjuk arra is a választ, hogy az én munkám, ért-e bármit.
*Shadrack örökké jelenlévő derűjével szemben Ar`wynn komor melankóliája olyan, mint egy rosszul sikerült képmontázs, amelynek alkotója képtelen volt eldönteni, mi az, mit a vászonra festeni kíván, ezért a kettőnek elegyéből disszonáns mű kerekedett.*
- A jelentkezők ívére mindenképp. Azért ígérd meg, hogy hagysz nekem is valamit...
*Mellkasán karba fonja kezeit, ahogyan annak idején, bácsikájától is látta, s bár termetre a fiú sem apró, a medveszerű ˝lény˝ mellett, igazán törpenövésűnek tűnik. Amíg a fél-ork átviteti felszerelését a szomszédos sátorba, és azzal foglalkozik, hogy rendreutasítsa a hordárokat, az ifjú néhány törtpillanatig magára marad gondolataival. Azok pedig szüntelen az amazonok körül járnak. Fürdik annak tudatában, hogy voltaképp családjának néhány tagját látja az aréna átellenes oldalán, és hogy mégis... semmit nem tud róluk.*
~ Igen, a Homok név jó választás volt. ~
*Még Magtornyosban ötölte ki a fattyúnevet magának, amelyet azóta is használ, bárki érdeklődjék is neve felől.*
- Ne ítélj túl keményen. A mágusoknak mindig is fura észjárásuk volt, ne hibáztasd érte a népet, hogy tőlük tanulták ezt a ˝tudományt˝. Nem érthetetlenebbek ők, mint nekik egy sziklaöbli...
*Nincs szó arról, hogy lokálpatrióta lenne a fiú, dacára annak, hogy szavai azt sugallják, most épp a pormedriek érdekében, őértük áll ki egy ítéletvéleménnyel szemben. És, ahogyan az törvényszerűen lenni szokott, Shadrack egy újfajta arcát mutatja Ar`wynnak, amitől a fiúban bennreked minden szó. Egy fél-orktól ennél kevesebbet is aligha várt el, hát amikor önmaga megtalálásáról és az ezzel egybekötött tanácsával. Mintha atyja, és nem ˝csak˝ rendtársa volna az apródnak.
Nem is jön alkalmas szó szájára, mást kell segítségül hívnia.*
- Mi hír az odahazáról?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Sivatagi Viadal ]
{Szótolulás álá Shad}
- Ehh...*mordul mikor az ölelést egy kézszorítás helyettesíti végül, de
vigyorgó ábrázata kétséget sem hagy afelől, hogy ezt kivételesen nemhogy
elnézi, de kedvére valónak találja utóbb. A férfi erejét máris
lemérheti vasmarkán és elégedetten csettint.*
- Hehh, aki veled kerül majd össze jó magasra kösse a glottgatyát, jó erős markod van. Le se tetted a kardot az elmúlt hónapokban mi?*szól köszöntésképp és a férfi kérdése újabb meglepetés.*
- Hogyhogy a nevem?*aztán már jön is felhomályosító csapat, Shadrack pedig hatalmasra nyitja a szemeit.*
- Hát már ide is elért a legendás Shadrack neve?*dobja be jókedvűen, mikor külön sátrat ajánlanak neki.* Nem bánom. Úgyis épp itt van egy Arwynn lovagé *megelőlegezett bizalom.* mellett. Oda átpakolhattok. De ne uramozz itt nekem, mert szájon váglak. A Veszett Vadász nem szokta a pámpilláskodást, piperkőcök picsipacsizós pampogását, csakis az egyenes beszédet.*mégpedig az igencsak barokkosat... Aztán mikor átvonultatják zsákját és felszerelését valószínűleg csak leesik neki mi történt. Akkorát röhög fel, hogy a kicsiny sátor majd összedől bele.*
- No hiszen. Ezt megint megcsináltam. Nem baj, Shadrack mindig készen áll a viadalra. Mondjuk így már értem miért mutogatott az a hullaképű a kűzdőtérre. Én meg azt hittem, hogy máris ott talállak és csak bólogattam. A fene se érti a turbánosok észjárását. Nekem úgy tűnik, hogy itt a nap mindenki fejét megsütötte egy kissé...*mordul nevetve.*
- Ha rajtam múlik szívesen megharcolok majd veled. Amúgyis van egy elintézetlen adósságom nem igaz?*kacsint jelentőségteljesen.* Emlékszel, mikor a kápolnában azt mondtam, tudd meg ki a nő, hogy értelme legyen a gyásznak? Révben még csak éreztem, mostmár biztosan tudom, hogy te már tudod ki vagy. Így értelme lett az életednek. Ne tékozold el!*szól figyelmeztetőn és épp csak nem villog feje fölött az ÜZENET felirat...*
- Dehogy akkor immár az események közepébe csöppentünk, nyugodtan kijelenthetem jó esélyekkel indulsz. Shadrack - ha már így alakult, majd csak kipróbálja milyenek errefelé a harcosok. Valahol azt mondták, hogy a sivatag rohanó buckái költöznek az itteniek harcmodorába. Hát Shadrack meg maga a hurrikán, ami széjjelszórja ezeket a porhalmokat, majd meglátod!*húzza ki magát büszkén, és hasán a tetoválás "Társak" szava, mintha egy pillanatra felcsillanna a napfényben.*
- Itt vannak a jó öreg öbölbeli íg vitézek. A mindig mindenhol ott van felderítő kapitány, mintha csak egy lenne a szélfútta levelek közül, meg a törpe, aki szerintem a mohasör vonalán kúszott idáig. Ezek a törpék mindig mindent abban a förtelmes mohasörben látnak, mintha csak abból állna a világ...
- Mindazonáltal *bök az amazonok sátra felé* ilyeneket még életemben nem láttam és nem is harcoltam még velük. Egyáltalán harcosok ezek, vagy ők tartják karban az indulók ruházatát?*nézi varrónőnek a vérbeli harcos nőket, mégpedig teljesen Shadracktól értetődő módon... Amilyen szerencséje van egyikükkel fog kezdeni.*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Lovagi nehéz mellpáncél
- Hehh, aki veled kerül majd össze jó magasra kösse a glottgatyát, jó erős markod van. Le se tetted a kardot az elmúlt hónapokban mi?*szól köszöntésképp és a férfi kérdése újabb meglepetés.*
- Hogyhogy a nevem?*aztán már jön is felhomályosító csapat, Shadrack pedig hatalmasra nyitja a szemeit.*
- Hát már ide is elért a legendás Shadrack neve?*dobja be jókedvűen, mikor külön sátrat ajánlanak neki.* Nem bánom. Úgyis épp itt van egy Arwynn lovagé *megelőlegezett bizalom.* mellett. Oda átpakolhattok. De ne uramozz itt nekem, mert szájon váglak. A Veszett Vadász nem szokta a pámpilláskodást, piperkőcök picsipacsizós pampogását, csakis az egyenes beszédet.*mégpedig az igencsak barokkosat... Aztán mikor átvonultatják zsákját és felszerelését valószínűleg csak leesik neki mi történt. Akkorát röhög fel, hogy a kicsiny sátor majd összedől bele.*
- No hiszen. Ezt megint megcsináltam. Nem baj, Shadrack mindig készen áll a viadalra. Mondjuk így már értem miért mutogatott az a hullaképű a kűzdőtérre. Én meg azt hittem, hogy máris ott talállak és csak bólogattam. A fene se érti a turbánosok észjárását. Nekem úgy tűnik, hogy itt a nap mindenki fejét megsütötte egy kissé...*mordul nevetve.*
- Ha rajtam múlik szívesen megharcolok majd veled. Amúgyis van egy elintézetlen adósságom nem igaz?*kacsint jelentőségteljesen.* Emlékszel, mikor a kápolnában azt mondtam, tudd meg ki a nő, hogy értelme legyen a gyásznak? Révben még csak éreztem, mostmár biztosan tudom, hogy te már tudod ki vagy. Így értelme lett az életednek. Ne tékozold el!*szól figyelmeztetőn és épp csak nem villog feje fölött az ÜZENET felirat...*
- Dehogy akkor immár az események közepébe csöppentünk, nyugodtan kijelenthetem jó esélyekkel indulsz. Shadrack - ha már így alakult, majd csak kipróbálja milyenek errefelé a harcosok. Valahol azt mondták, hogy a sivatag rohanó buckái költöznek az itteniek harcmodorába. Hát Shadrack meg maga a hurrikán, ami széjjelszórja ezeket a porhalmokat, majd meglátod!*húzza ki magát büszkén, és hasán a tetoválás "Társak" szava, mintha egy pillanatra felcsillanna a napfényben.*
- Itt vannak a jó öreg öbölbeli íg vitézek. A mindig mindenhol ott van felderítő kapitány, mintha csak egy lenne a szélfútta levelek közül, meg a törpe, aki szerintem a mohasör vonalán kúszott idáig. Ezek a törpék mindig mindent abban a förtelmes mohasörben látnak, mintha csak abból állna a világ...
- Mindazonáltal *bök az amazonok sátra felé* ilyeneket még életemben nem láttam és nem is harcoltam még velük. Egyáltalán harcosok ezek, vagy ők tartják karban az indulók ruházatát?*nézi varrónőnek a vérbeli harcos nőket, mégpedig teljesen Shadracktól értetődő módon... Amilyen szerencséje van egyikükkel fog kezdeni.*
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Sivatagi Viadal ]
*Mind megérkeznek, akik közül egy, az ő első ellenfele lesz. S ki? Azok a
festett arcú, bőrvértet viselő nők, vagy a csatakalapácsos törpe?
Amikor eljut mustrája végéhez, rájön, hogy teljesen mindegy.
A legtöbben különleges, személyre szóló kis szeánszaik keretében készítik fel a közelgő összecsapásokra magukat, mind mentálisan, mind fizikálisan. Vannak, akik néma hallgatásba burkolózva teszik ezt, mások jó kedélyű beszélgetés formájában találják meg ennek módját. A fiatal Khea`Lorn a sátra előtt, egy oldalára állított ládán ülve várakozik. Az ő felkészülésének ideje már lejárt Távolrévben, és a sivatagon átvezető úton, amit Claire és Shadrack egyidejűleg tett feledhetetlenné. Mint egymás ellentétei, a lány s a fél-ork kovács. Egyiknek mindig, mindenhez van megjegyeznivalója, a másikuk lehetne a hallgatás húsból mintázott és vérrel mozgatott élőszobra is.
A harcosnők során hosszabban elidőzik a figyelme. A sziklaöbliek ˝delegációjának˝ tagjai, ez, s aszerint, amit atyja feljegyzéseiből megtudott róluk, gyanítja... amazonok érkeztek az arénába. Nővérei az asszonynak, aki életet adott Ar`wynnak. Ha ez így van, az ő jelenlétük még sok, a fiú számára nyitott kérdésre adhat választ... majd. Most nem volna illő zavarnia őket, és ha feltételezése igaznak bizonyul, úgyis igazolást nyer majd az erőpróba, a kardvívás által a ˝porondon˝.
Shadrack megjelenése - mint mindig - most is, legalább tucatnyi szempárt von magára. A kovácsmester sok mindenben hasonlít egy bizonyos Agenitára, ha teátrálisságról és a figyelem tartós kivívásáról van szó. A varjúhajzatú apród mosolytalan arccal figyeli, amint a félvér aláírja a Viadalra jelentkezzetek papírívét, ezáltal nevezve önnönmagát is a megmérettetésre.*
- Épp így.
*Fogadja a kézszorítást, férfiak közt dívó módon, az ölelést ráhagyja olyanokra, akik jobban szívlelnék egy behemót csontropogtató gesztusát.*
- Ugye fogalmad sincsen arról, hogy mihez adtad a neved?
*Nyitott persze nem marad sokáig a kérdés, az ˝elszállásolásért˝ felelős segédek egyike hamar felhívja Shadrack figyelmét: ő immár nem a nézők egyike, hanem a bajnokságra nevezettek sorában áll.*
- Távolrévben nem sikerült próba alá vetnem, de szent Kymelre mondom, talán éppen te lehetsz az, aki letesztelheti munkájának eredményét. Az úr rögtön elfoglalja a helyét...
*Fordul a segédhez, hogy amaz elvégzettnek tekinthesse munkáját, s nyerhessen még a két Szellemlovag is magának néhány percet, mielőtt kihirdetnék a kezdő párokat. Shadracknak és magának egy-egy fakupába vizezett homokbort tölt, amit odakint, a sátor előtt állva fogyasztanak el.*
- Mit gondolsz, házi döntőt rendezünk?
*Az arénában jelenlévőkön szerteszaladó tekintete egyúttal afelől is kérdezi Shadrackot: milyen véleménnyel bír a megjelentekről?*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos
A legtöbben különleges, személyre szóló kis szeánszaik keretében készítik fel a közelgő összecsapásokra magukat, mind mentálisan, mind fizikálisan. Vannak, akik néma hallgatásba burkolózva teszik ezt, mások jó kedélyű beszélgetés formájában találják meg ennek módját. A fiatal Khea`Lorn a sátra előtt, egy oldalára állított ládán ülve várakozik. Az ő felkészülésének ideje már lejárt Távolrévben, és a sivatagon átvezető úton, amit Claire és Shadrack egyidejűleg tett feledhetetlenné. Mint egymás ellentétei, a lány s a fél-ork kovács. Egyiknek mindig, mindenhez van megjegyeznivalója, a másikuk lehetne a hallgatás húsból mintázott és vérrel mozgatott élőszobra is.
A harcosnők során hosszabban elidőzik a figyelme. A sziklaöbliek ˝delegációjának˝ tagjai, ez, s aszerint, amit atyja feljegyzéseiből megtudott róluk, gyanítja... amazonok érkeztek az arénába. Nővérei az asszonynak, aki életet adott Ar`wynnak. Ha ez így van, az ő jelenlétük még sok, a fiú számára nyitott kérdésre adhat választ... majd. Most nem volna illő zavarnia őket, és ha feltételezése igaznak bizonyul, úgyis igazolást nyer majd az erőpróba, a kardvívás által a ˝porondon˝.
Shadrack megjelenése - mint mindig - most is, legalább tucatnyi szempárt von magára. A kovácsmester sok mindenben hasonlít egy bizonyos Agenitára, ha teátrálisságról és a figyelem tartós kivívásáról van szó. A varjúhajzatú apród mosolytalan arccal figyeli, amint a félvér aláírja a Viadalra jelentkezzetek papírívét, ezáltal nevezve önnönmagát is a megmérettetésre.*
- Épp így.
*Fogadja a kézszorítást, férfiak közt dívó módon, az ölelést ráhagyja olyanokra, akik jobban szívlelnék egy behemót csontropogtató gesztusát.*
- Ugye fogalmad sincsen arról, hogy mihez adtad a neved?
*Nyitott persze nem marad sokáig a kérdés, az ˝elszállásolásért˝ felelős segédek egyike hamar felhívja Shadrack figyelmét: ő immár nem a nézők egyike, hanem a bajnokságra nevezettek sorában áll.*
- Távolrévben nem sikerült próba alá vetnem, de szent Kymelre mondom, talán éppen te lehetsz az, aki letesztelheti munkájának eredményét. Az úr rögtön elfoglalja a helyét...
*Fordul a segédhez, hogy amaz elvégzettnek tekinthesse munkáját, s nyerhessen még a két Szellemlovag is magának néhány percet, mielőtt kihirdetnék a kezdő párokat. Shadracknak és magának egy-egy fakupába vizezett homokbort tölt, amit odakint, a sátor előtt állva fogyasztanak el.*
- Mit gondolsz, házi döntőt rendezünk?
*Az arénában jelenlévőkön szerteszaladó tekintete egyúttal afelől is kérdezi Shadrackot: milyen véleménnyel bír a megjelentekről?*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi Viadalra érkezetteknek]
*A koponyaarcú fiatal mindenkit személyesen fogad, pár szót vált velük,
mindenkinek megmutatja, melyik sátrak szabadok még. Hála az
ősmágusoknak, lassan mindenki érkezik, jönnek Corvus legkiválóbb
harcosai, akik jelentkeztek a viadalra.*
- Az ősmágusok hozták Önöket, nagytiszteletűek. Kérem, válasszanak sátrat maguknak, melyekben a küzdelmek között felkészülhetnek, pihenhetnek. Amint megérkezett mindenki, Ceral`Dul kihirdeti a sorsolást, s megtudhatják, kik lesznek az ellenfeleik. Ha bármiben rendelkezésükre állhatok, kérem, szóljanak és megteszem, ami tőlem telik. - mantrázza el mindegyiküknek, látszólag fáradhatatlanul, csak az a félork nem akarja megérteni, hogy neki, mint kísérőnek, vagy nézőnek, nem itt kell jelentkeznie, hanem a kapunál. Nem akarja megérteni a sivatagi akcentust, a koponyaarcú fiú, ha lehet, még sápadtabb lesz, majd egyszerűen elé tolja a jelentkezési ívet, melyen a viadalra jelentkezettek névsora szerepel. Ceral`Dul kitépi a fél lábát ezért, hogy most, az utolsó pillanatban felborítja a sorsolást, de ha a félork nem ért a szóból, akkor így járt.
Meg is van a jelentkezés, eggyel több harcos indul, ez a viadalnak csak jó. Alexis vértelen mosollyal néz a távozó Shadrack után, majd egy segédet elküld a porondmesterhez az új jelentkező nevével, és a félork után indul.*
- Elnézést, nagytiszteletű, de ez a sátor már foglalt. Mint a _viadal harcosa_, megillet téged is egy üres sátor. - lép mögé, amikor az Ar`wynn Khea`Lorn sátrába akar belépni, jól megnyomja a két legfontosabb szót, essen le végre a felorknak, hogy ő is benevezett.*
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Az ősmágusok hozták Önöket, nagytiszteletűek. Kérem, válasszanak sátrat maguknak, melyekben a küzdelmek között felkészülhetnek, pihenhetnek. Amint megérkezett mindenki, Ceral`Dul kihirdeti a sorsolást, s megtudhatják, kik lesznek az ellenfeleik. Ha bármiben rendelkezésükre állhatok, kérem, szóljanak és megteszem, ami tőlem telik. - mantrázza el mindegyiküknek, látszólag fáradhatatlanul, csak az a félork nem akarja megérteni, hogy neki, mint kísérőnek, vagy nézőnek, nem itt kell jelentkeznie, hanem a kapunál. Nem akarja megérteni a sivatagi akcentust, a koponyaarcú fiú, ha lehet, még sápadtabb lesz, majd egyszerűen elé tolja a jelentkezési ívet, melyen a viadalra jelentkezettek névsora szerepel. Ceral`Dul kitépi a fél lábát ezért, hogy most, az utolsó pillanatban felborítja a sorsolást, de ha a félork nem ért a szóból, akkor így járt.
Meg is van a jelentkezés, eggyel több harcos indul, ez a viadalnak csak jó. Alexis vértelen mosollyal néz a távozó Shadrack után, majd egy segédet elküld a porondmesterhez az új jelentkező nevével, és a félork után indul.*
- Elnézést, nagytiszteletű, de ez a sátor már foglalt. Mint a _viadal harcosa_, megillet téged is egy üres sátor. - lép mögé, amikor az Ar`wynn Khea`Lorn sátrába akar belépni, jól megnyomja a két legfontosabb szót, essen le végre a felorknak, hogy ő is benevezett.*
[ Sivatagi Viadal - Szellemlovagok]
{Ar`wynn Khea`Lorn és Shadrack}
*Lehet, hogy Arwynn kísérő nélkül érkezett. Lehet, hogy valóban egyedül
övé lesz a diadal. Lehet, hogy gondolataiban hősies terveket szövöget és
eltökéltsége soha nem látott mélységekben és magasságokban mozgatja
edzett akaratát, de Shadrackot kivételesen nem zárhatja ki társaságából.
Márcsak azért sem, mert az alacsonyra nőtt csupaizom félvér szokásos
dörmögéssel nem létező bajsza alatt a Halál arénájához ért. Még
Távolrévben érte utol a viadal híre, s egy meglepetés. Gondolta mielőtt
hazatér még egyszer ránéz lovagtársára, hogy minden jól működik-e,
elégedett-e a Shad által kovácsolt fémrészekkel, ám minden hiába nem
találta már a kastélynál a férfit. Sőt... Azt az útbaigazító súgást
kapta - ami kérdezés nékül érkezett, mert valahogy a félvér
szódömpingjét ott se bírták sokáig - hogy Pormeder felé indult. Az sem
kizárt, hogy a viadalra. A Halál arénáját megtalálni ebben a tikkasztó
környezetben maga volt a csoda, de egy olyan nagypofájú alaknak, mint
Shadrack ez igazán könnyen ment. Meg az a kétszáz arany is sokat
segített persze, amit elköltött, hogy hozzák már végre ide, mert
rohadtul a város másik végén volt... Noh száz szónak is egy a vége, Shad
egy tevéről leugorván - az állat igen hálás volt a teher
megszabadultától - máris a regisztrációt vezénylőhöz vonult, ahol
megtudta ArWynn már megérkezett és elfoglalta sátrát. Valamit még
kérdeztek tőle, amit nem értett és csak bólintott, meg aláírt egy
papírt, de gondolta ezek után beengedik. Nem tévedett. Nem tilos bemenni
hozzá, hát Shad is ezt teszi. A félmeztelen félvér alacsony termete
ellenére valóságos eleven rinocérosznak hat. Minden oldaláról hatalmas
izmok játszanak testén. Dorsalisa kitakarja a sátrat, mellizmai mint egy
hatalmas vért domborodnak mellkasán, ahol hat kockás hasáig egy
hatalmas, piros szív alakú tetoválás szövegezése hirdeti: "Örök társak:
Nanura&Shad".
Kerek vállára vetve buzogánya, amit hanyagul roppant vaskoks egyik kezével tart helyén, míg karmos másik mancsával méretes zsákját vonszolja a földön. Benne vértje és némi fontos útravaló. Lábán szűkszárú bőrcsizma, beletűzve recés fogú vadászkése. Úgy a harmadik próbálkozásra meg is találja klántársa sátrát. A méltatlankodva utána ordibáló sivatagi nyelven halandzsázó burnuszosokon csak jót röhög, úgyse érti mit mondanak.*
- Ez lesz az!*jelenti be magát öblös hangon előre a sátor előtt ácsorogva. Nagy levegőt vesz és vigyorogva lép be.*
- Hogy is szoktad mondani? Kyssel és Kymel ügyelje lépteid!*röhögi el magát.* Egy szurkolód, sőt segítőd máris lesz!*
*szól, aztán a földre ejtve fegyverét és zsákját ölelésre tárja karjait és lép közelebb a szinte biztos meglepett férfihoz.*
Fegyver: Fúriák bosszúja Páncél: Lovagi nehéz mellpáncél
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kerek vállára vetve buzogánya, amit hanyagul roppant vaskoks egyik kezével tart helyén, míg karmos másik mancsával méretes zsákját vonszolja a földön. Benne vértje és némi fontos útravaló. Lábán szűkszárú bőrcsizma, beletűzve recés fogú vadászkése. Úgy a harmadik próbálkozásra meg is találja klántársa sátrát. A méltatlankodva utána ordibáló sivatagi nyelven halandzsázó burnuszosokon csak jót röhög, úgyse érti mit mondanak.*
- Ez lesz az!*jelenti be magát öblös hangon előre a sátor előtt ácsorogva. Nagy levegőt vesz és vigyorogva lép be.*
- Hogy is szoktad mondani? Kyssel és Kymel ügyelje lépteid!*röhögi el magát.* Egy szurkolód, sőt segítőd máris lesz!*
*szól, aztán a földre ejtve fegyverét és zsákját ölelésre tárja karjait és lép közelebb a szinte biztos meglepett férfihoz.*
[ Sivatagi Viadal ]
*Kurtítania kellett ruházatának bőségén, ha nem akart elsőként, rögtön
az első órában kidőlni úgy, hogy még csak kardot sem vonhatott. A
lovaglónadrágot bő, buggyos szárú nadrágra cserélte, melyet
derékmagasságban kéttenyérnyi széles öv fog át, középütt oroszlánpofát
mintázó csattal. A kardot tartó tok és szíj is erre került, hagyományos
módon, bal oldalt hordva, máris információt adva leendő ellenfeleknek:
az ifjú, felnyírt hajú jobbkezes. Mellvértet igazíttatott magára,
felemás képest festve ezzel viselőjéről. Szabályos izmok barázdálta
jobbja csupaszon, védtelenül mutatkozik, míg balját vastag, egészen az
ujjvégekig alálógó ruhaanyag fedi, melyet pántokkal erősítettek egy
kagylóforma vállvashoz. Kapocsként ide is egy oroszlán stilizált fejét
ábrázoló motívumok kerültek. Haja középütt és hátul a fején hosszabbra
hagyott, két oldalt azonban gondosan felnyírt. A nadrágot szárait
bakancsba tűrte.
A lovagkardon kívül, egyéb fegyvere nincs. A kerek, alkarra szíjazható pajzsot a hátán átvetve, csúszószíjon hordozza... egyelőre. A Halál arénájába egyedül, kíséret nélkül érkezik. Miután az Ageniták megnyitották előttük a Változás Házának kapuit, és megkapták szobáikat, az ifjú Khea`Lorn félrevonult, hogy néhány szót váltson bácsikájával. Azzal a meghagyással engedte útjára őt apjának fivére, hogy amikor legközelebb látja, a Sivatag Bajnoka címet hozza majd a vállán.
Clairenek nem szólt. Gyanítja, hogy a lány kevéssé bírná az egymásnak feszülő kardok, tőrök és zúzófegyverek látványát... a vér átható, acélkeserű szagát a levegőben. A legkisebb sátrat választotta magának, amely elé egy lándzsát döfött. Kettős szimbólum ékíti a ráfeszített lobogót. A Szellemlovagok rendjének szignuma, és az Agenita varjúalak. A kihirdető megjelenését e mellett ülve várja, combjára fektetett karddal.*
~ S nem lészen rajtunk hatalma halálnak. ~
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos
A lovagkardon kívül, egyéb fegyvere nincs. A kerek, alkarra szíjazható pajzsot a hátán átvetve, csúszószíjon hordozza... egyelőre. A Halál arénájába egyedül, kíséret nélkül érkezik. Miután az Ageniták megnyitották előttük a Változás Házának kapuit, és megkapták szobáikat, az ifjú Khea`Lorn félrevonult, hogy néhány szót váltson bácsikájával. Azzal a meghagyással engedte útjára őt apjának fivére, hogy amikor legközelebb látja, a Sivatag Bajnoka címet hozza majd a vállán.
Clairenek nem szólt. Gyanítja, hogy a lány kevéssé bírná az egymásnak feszülő kardok, tőrök és zúzófegyverek látványát... a vér átható, acélkeserű szagát a levegőben. A legkisebb sátrat választotta magának, amely elé egy lándzsát döfött. Kettős szimbólum ékíti a ráfeszített lobogót. A Szellemlovagok rendjének szignuma, és az Agenita varjúalak. A kihirdető megjelenését e mellett ülve várja, combjára fektetett karddal.*
~ S nem lészen rajtunk hatalma halálnak. ~
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Sivatagi Viadalra érkezetteknek]
*A Halál arénájában a koponyaarcú fiatal férfi, Alexis várja a viadalra
jelentkezett harcosokat. A futárok mindenkinek elvitték a levelet, hogy
jelenjenek meg a Viadal megnyitóján, ezért lassan mindeninek meg kellene
érkeznie.
Az aréna körül felállított sátrak egyikéből lép elő, amikor meghallja az első hangokat, majd amikor megpillantja a harcosokat, feléjük indul. Mire odaér, ketten közülük már szóba elegyedtek egymással, ezért udvariasan kivárja, míg befejeződik a társalgás, csak azután szólal meg enyhe főhajtás után.*
- Az ősmágusok hozták Önöket, nagytiszteletűek. Kérem, válasszanak sátrat maguknak, melyekben a küzdelmek között felkészülhetnek, pihenhetnek. - int jobbjával a felállított sátrak felé, melyek egymástól két-három méterre vannak elhelyezve az aréna körül. Az arénában egyelőre még csak pár Érkező lézeng, de szép lassan telnek meg a sorok, és beindulnak az első fogadások is. Mivel igazából még nem tudják, kik fognak küzdeni, főleg olyanokra fogadnak, hogy mennyi idő alatt ér véget az első küzdelem, lesz-e halálos párbaj, és hasonlók.*
- Amint megérkezett mindenki, Ceral`Dul kihirdeti a sorsolást, s megtudhatják, kik lesznek az ellenfeleik. Ha bármiben rendelkezésükre állhatok, kérem, szóljanak és megteszem, ami tőlem telik. - hajol meg újra a sápadt fiú, majd várja, hátha valaki kérdezne tőle valamit.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Az aréna körül felállított sátrak egyikéből lép elő, amikor meghallja az első hangokat, majd amikor megpillantja a harcosokat, feléjük indul. Mire odaér, ketten közülük már szóba elegyedtek egymással, ezért udvariasan kivárja, míg befejeződik a társalgás, csak azután szólal meg enyhe főhajtás után.*
- Az ősmágusok hozták Önöket, nagytiszteletűek. Kérem, válasszanak sátrat maguknak, melyekben a küzdelmek között felkészülhetnek, pihenhetnek. - int jobbjával a felállított sátrak felé, melyek egymástól két-három méterre vannak elhelyezve az aréna körül. Az arénában egyelőre még csak pár Érkező lézeng, de szép lassan telnek meg a sorok, és beindulnak az első fogadások is. Mivel igazából még nem tudják, kik fognak küzdeni, főleg olyanokra fogadnak, hogy mennyi idő alatt ér véget az első küzdelem, lesz-e halálos párbaj, és hasonlók.*
- Amint megérkezett mindenki, Ceral`Dul kihirdeti a sorsolást, s megtudhatják, kik lesznek az ellenfeleik. Ha bármiben rendelkezésükre állhatok, kérem, szóljanak és megteszem, ami tőlem telik. - hajol meg újra a sápadt fiú, majd várja, hátha valaki kérdezne tőle valamit.*
Kopp-kopp
*Ütemes kopogás töri meg az arénára boruló csendet, ahogy a Sivatagi Viadal porondmestere megérkezik a küzdelmek majdani helyszínére.
Ceral`Dul sok mindent megélt és sok minden látott és erről kinézete ékesebben beszél minden szónál. Bal lábát Zöldvölgyben, jobb szemét Sziklaöbölben hagyta. Lábát azóta, hogy a tábori kuruzsló, mert orvosnak nevezni túlzás azt a hentest, levágta, egy tölgyfából készült műláb pótolja, melynek messzehangzó kopogása előre jelzi a porondmester közeledtét. Azt a feketén ásító lyukat, mely jobb szeme helyén maradt, fekete kötés takarja. Arcát mintha baltával faragta volna ki a sietős kezű mester, vonásai darabosak és durvák. Jobbján csak három ujj maradt, s most őszbe hajló borostáját vakargatva néz végig az előkészületeken. A nézőtér mellé árnyékvetőket tartó oszlopokat állítanak, melyek majd hűvösbe vonják a lelátót, az aréna mellé sátrakat állítanak fel a küzdőknek, ahol felkészülhetnek majd a harcokra.
Az előkészületek jól haladnak, s ha az ősmágusok is úgy akarják, akkor hamarosan hullámzó tömeg és hangorkán tölti majd meg a nézőteret, miközben a földbe süllyesztett aréna homokján egymásnak feszül kar és fegyver.*
- Nem bánom én, jöjjenek akárkik, csak küzdjenek keményen. - fordul segédje, egy nyúlánk, koponyaarcú fiatal fiúhoz, aki mindenféle tekercseket egyensúlyos karjában. Valószínűleg a jelentkezők neveit rejtik a papírosok.*
- Az se érdekel, ha csalnak. - fordul farkasmosollyal, mely még rútabbá teszi arcát a fiú, Alexis felé.*
- Csak ne vegyem észre. - röhög reszelős hangon, majd visszafordul az aréna homokját egyengető munkások felé.*
- Ez itt nem lovagi viadal lesz, fiam. Az győzzön a végén, aki a legerősebb, a leggyorsabb, és akinek a legtöbb gógyija van. - ütögeti meg háromujjú kezével halántékát.*
- Ez itt a sivatag! - tárja szét karjait, mintha keblére akarná ölelni az egész homokbirodalmat.*
- Olyan harcok legyenek, amilyeneket még nem látott Corvus! - üvölti bele a levegőbe, s a munkások ijedten kapják fel a fejüket.*
- Alexis, küldd ki a leveleket, az Ősmágusok akaratából, ha a harcosok megérkeztek, megkezdjük a Sivatagi Viadalt! - vicsorít a fiatal segédre, aki meghajol és azonnal fut, hogy útnak indítsa a futárokat, szerte Corvuson.*
*Ütemes kopogás töri meg az arénára boruló csendet, ahogy a Sivatagi Viadal porondmestere megérkezik a küzdelmek majdani helyszínére.
Ceral`Dul sok mindent megélt és sok minden látott és erről kinézete ékesebben beszél minden szónál. Bal lábát Zöldvölgyben, jobb szemét Sziklaöbölben hagyta. Lábát azóta, hogy a tábori kuruzsló, mert orvosnak nevezni túlzás azt a hentest, levágta, egy tölgyfából készült műláb pótolja, melynek messzehangzó kopogása előre jelzi a porondmester közeledtét. Azt a feketén ásító lyukat, mely jobb szeme helyén maradt, fekete kötés takarja. Arcát mintha baltával faragta volna ki a sietős kezű mester, vonásai darabosak és durvák. Jobbján csak három ujj maradt, s most őszbe hajló borostáját vakargatva néz végig az előkészületeken. A nézőtér mellé árnyékvetőket tartó oszlopokat állítanak, melyek majd hűvösbe vonják a lelátót, az aréna mellé sátrakat állítanak fel a küzdőknek, ahol felkészülhetnek majd a harcokra.
Az előkészületek jól haladnak, s ha az ősmágusok is úgy akarják, akkor hamarosan hullámzó tömeg és hangorkán tölti majd meg a nézőteret, miközben a földbe süllyesztett aréna homokján egymásnak feszül kar és fegyver.*
- Nem bánom én, jöjjenek akárkik, csak küzdjenek keményen. - fordul segédje, egy nyúlánk, koponyaarcú fiatal fiúhoz, aki mindenféle tekercseket egyensúlyos karjában. Valószínűleg a jelentkezők neveit rejtik a papírosok.*
- Az se érdekel, ha csalnak. - fordul farkasmosollyal, mely még rútabbá teszi arcát a fiú, Alexis felé.*
- Csak ne vegyem észre. - röhög reszelős hangon, majd visszafordul az aréna homokját egyengető munkások felé.*
- Ez itt nem lovagi viadal lesz, fiam. Az győzzön a végén, aki a legerősebb, a leggyorsabb, és akinek a legtöbb gógyija van. - ütögeti meg háromujjú kezével halántékát.*
- Ez itt a sivatag! - tárja szét karjait, mintha keblére akarná ölelni az egész homokbirodalmat.*
- Olyan harcok legyenek, amilyeneket még nem látott Corvus! - üvölti bele a levegőbe, s a munkások ijedten kapják fel a fejüket.*
- Alexis, küldd ki a leveleket, az Ősmágusok akaratából, ha a harcosok megérkeztek, megkezdjük a Sivatagi Viadalt! - vicsorít a fiatal segédre, aki meghajol és azonnal fut, hogy útnak indítsa a futárokat, szerte Corvuson.*
