"Mint az már ismeretes lehet a
helyiek előtt, az Ötbányai út védelmére, öt erős és magas torony fog
-reményeink szerint-, hamarosan megépülni, melyek közül az elsőt és a
városkapuhoz legközelebb esőt, a Szellemlovagok rendje kapta, vállalt
feladatának tárgyául."
Helyszín: Sziklaöböl / Külső kerületek, városkapu / Szellemlovagok Rendháza / Városon kívüli területek
Sziklaöböl / Külső kerületek, városkapu / Szellemlovagok Rendháza / A Rendház épülete
Időpont: corvusi időszámítás 627. év A Háborúk hava ?. nap- (2010.07.14 - 09.01.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
- Ha kegyed úgy látja jónak... *ellenérvet úgysem tudna előkeríteni,
legfeljebb ha, a könyvtárból. Bár a sáncépítés közel sem biztos, hogy
egyenlő a magasban építkezéssel, így a könyv sem tudna versenyre kelni,
a gnóm hölgyike szédítően gyors, magyarázó tevékenységével.*
- Hát csak bírja majd, hisz arra lesz... *kapja el a végkonklúziót, s dobja vissza nagy bölcsességnek. Legalábbis, annak szánja, takargatván, hogy kezdi elveszíteni a fonalat, hol lesz a mestergerenda, s hol a feje, amikor arra a magasból, tégla pottyan, szakadó köteles csiga miatt.*
- Jónak látom, de talán duplázzuk meg a számukat. Ha fél tucat a köríven, párosával munkára fogható, tán a hosszú elemeket is könnyebb lesz, feljuttatni a magosba... *próbál egy ötletet bedobni, milyen is lenne, ha két daru kötelékrendszere húzna fel egy farönköt, nem pedig egy, amin himbálózna a másás kolonc, mint a rajz alapján elképzett, fulladozó lator, akasztófabolond. Azért a korgás visszahívja a lapról figyelmét, s valóban ígért valamit, mit be kéne teljesíteni.*
- Hogyne! Egy közeli ponyva alatt, tán falnivaló is akad... Elfred! *kiált ki, hogy a szorgos palackszellem jelenjen meg. Ő tud a semmiből is, lakomát varázsolni...*
Fegyver: Thrillioni igazságosztó Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Hát csak bírja majd, hisz arra lesz... *kapja el a végkonklúziót, s dobja vissza nagy bölcsességnek. Legalábbis, annak szánja, takargatván, hogy kezdi elveszíteni a fonalat, hol lesz a mestergerenda, s hol a feje, amikor arra a magasból, tégla pottyan, szakadó köteles csiga miatt.*
- Jónak látom, de talán duplázzuk meg a számukat. Ha fél tucat a köríven, párosával munkára fogható, tán a hosszú elemeket is könnyebb lesz, feljuttatni a magosba... *próbál egy ötletet bedobni, milyen is lenne, ha két daru kötelékrendszere húzna fel egy farönköt, nem pedig egy, amin himbálózna a másás kolonc, mint a rajz alapján elképzett, fulladozó lator, akasztófabolond. Azért a korgás visszahívja a lapról figyelmét, s valóban ígért valamit, mit be kéne teljesíteni.*
- Hogyne! Egy közeli ponyva alatt, tán falnivaló is akad... Elfred! *kiált ki, hogy a szorgos palackszellem jelenjen meg. Ő tud a semmiből is, lakomát varázsolni...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
Persze, hogyne ... * Bólogat sebesen, térül-fordul, s üres papirosokat
meg valami darab szenet kerít magának saját szákjából. Azzal blúzának
ujjait jól felgyűrve, neki is veselkedik, nagy igyekezettel húzkodja,
rója egyre-másra a vonalakat, kicsit nézi őket, mormol orra alá
valamit, hogy így nem jó, úgy nem jó, majd egy elégedetlen fejrázással
oldalt teszi inkább a krikszkrakszot, tiszta lappal kezd ... közben
persze be nem áll a lepénylesője, csipog egyfolytában, magyaráz. *
Az ötlött az eszembe, - hogy nem gondoltam rá elébb! - szóval, hogy jobb lenne a csigákat tartó deszkát nem különálló oszloppal támogatni, hanem inkább magához az állványzathoz rögzíteni. Így sokkal stabilabb lesz, s ha jó erős faanyagot sikerül hozzá szerezni, meg jól alátámasztjuk, akkor fogja bírni a súlyemelést.
* Közben fordítja a kész vázlatot is a lovag felé. Gyorsan leskiccelte a torony állványzatát, annak legfelsőbb szintjére, három helyütt akasztófaszerűen kinyúló támasztást helyezett el, melyeknek végén azonban nem rossz véget ért Érkező lóbálózhat, hanem egy-egy kerek tárcsán kötelet átvetve, az építőanyag maga ... a kötél másik végéhez persze jó pár erősebb, kitartóbb kart kell majd parancsolni, hogy fel tudják húzni a nehéz terhet, de amiatt nem aggódik, hogy a dolgos munkáskezekből itt hiány lenne.
Közben gyomra halk korgással jelez, hogy régen volt az, amikor ételhez juthatott ... és Nimkint is odahagyta éhesen, bár a vörös loboncú ifjoncot annyira nem félti, ha volt nálunk még valami maradék elemózsia, abból már kiszolgálta magát bizonyára. *
Lovag uram, tarthatnánk talán valamiféle ebédszünetet? Üres gyomorral nehezebben ügyködik az elme ...
* Sandít a Nagymesterre, kicsit bűnbánóan meglapogatva saját, gnómasszonyosan kerekded, örökké követelődző pocakját, amit azért szeret jóltartani, ha egy mód van rá. *
Fegyver: Csorba, rozsdás pallos
Az ötlött az eszembe, - hogy nem gondoltam rá elébb! - szóval, hogy jobb lenne a csigákat tartó deszkát nem különálló oszloppal támogatni, hanem inkább magához az állványzathoz rögzíteni. Így sokkal stabilabb lesz, s ha jó erős faanyagot sikerül hozzá szerezni, meg jól alátámasztjuk, akkor fogja bírni a súlyemelést.
* Közben fordítja a kész vázlatot is a lovag felé. Gyorsan leskiccelte a torony állványzatát, annak legfelsőbb szintjére, három helyütt akasztófaszerűen kinyúló támasztást helyezett el, melyeknek végén azonban nem rossz véget ért Érkező lóbálózhat, hanem egy-egy kerek tárcsán kötelet átvetve, az építőanyag maga ... a kötél másik végéhez persze jó pár erősebb, kitartóbb kart kell majd parancsolni, hogy fel tudják húzni a nehéz terhet, de amiatt nem aggódik, hogy a dolgos munkáskezekből itt hiány lenne.
Közben gyomra halk korgással jelez, hogy régen volt az, amikor ételhez juthatott ... és Nimkint is odahagyta éhesen, bár a vörös loboncú ifjoncot annyira nem félti, ha volt nálunk még valami maradék elemózsia, abból már kiszolgálta magát bizonyára. *
Lovag uram, tarthatnánk talán valamiféle ebédszünetet? Üres gyomorral nehezebben ügyködik az elme ...
* Sandít a Nagymesterre, kicsit bűnbánóan meglapogatva saját, gnómasszonyosan kerekded, örökké követelődző pocakját, amit azért szeret jóltartani, ha egy mód van rá. *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
- Értem. Az ötlet használhatónak tűnik, és hasznosnak is... *alkot
gyors véleményt, már amennyire képes ilyen ügyben, ítéletet mondani. De
eddig töretlen elismerése a révi gnómok irányában, ami nagy szó, hiszen
Révről mint olyanról, sajnos többnyire csakis keserűséggel tud szólni.
Fulgor kisasszony pedig, egy személyben képes, napsugárból csokrot
fonni, s minden problémát megoldani Elméletben. A gyakorlatra pedig,
most fog sor kerülni.*
- El tudná készíteni a szükséges terveket, számításokat? Mert akkor én rögvest hívatok ácsokat, teszem azt a hajókészítők közül, kik értenek is az ekkora méretű munkákhoz, mert csinálják gyakorta. Elfred! *kiált egyet, meg sem várva a választ, hiszen valamiért úgyis el tudja küldeni a derék cselédet, közben meg hallhatja, mi is legyen a művelet első, kezdő lépése...*
Fegyver: Thrillioni igazságosztó Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- El tudná készíteni a szükséges terveket, számításokat? Mert akkor én rögvest hívatok ácsokat, teszem azt a hajókészítők közül, kik értenek is az ekkora méretű munkákhoz, mert csinálják gyakorta. Elfred! *kiált egyet, meg sem várva a választ, hiszen valamiért úgyis el tudja küldeni a derék cselédet, közben meg hallhatja, mi is legyen a művelet első, kezdő lépése...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
* A Nagymester által mutatott papirosok fölé hajol, pipiskedve, hogy
jól a tervekre lásson. Hümmögve hallgatja a lovag magyarázatát,
töprengve ütögeti mutatóujjával állát, nyakát nyújtogatva nézi innen,
onnan is a rajzokat ... majd, némi gondolkodás után, belekezd saját
részről a csiripelésbe. *
Az bizonyos, hogy szükséges lesz fából ácsolt állványzat felhúzása a torony körül ... és az építőanyag gyors, egyszerűbb feljuttatását az állványzat magasabb szintjeire meg lehetne tán okosan oldani egy egyszerűbb csigasorral.
* Bökve jelöl meg két-három pontot úgy első ránézésre a torony körül, hol szerinte érdemes lenne ezeket a csigákat felszerelni. Mert, talán elég lenne csak egy is, de ha több helyütt akad a szerkezetből, ami biztosítsa az utánpótlást az állványzaton dolgozóknak, talán gyorsabban, pörgősebben megy a munka. *
Magas faoszlopokra kellene rögzíteni a csigákat, rajtuk átvezetni a kötelet ... egyik végén húzni kell, a másikon, kampóra akasztani a terhet.
* Mutogatja a levegőben apró termetéhez képest vehemensen csápolva, rajzolva tömpe ujjacskáival, hogyan is képzeli el a szerkezet működését. Nagyon szeretne érdemben a lovagok segítségére lenni, ha már itt van, elvégre az Enklávét is képviseli most pöttöm személye, amire nagyon is büszke, nem szeretne szégyent hozni a gnómságra semmiképpen. *
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Az bizonyos, hogy szükséges lesz fából ácsolt állványzat felhúzása a torony körül ... és az építőanyag gyors, egyszerűbb feljuttatását az állványzat magasabb szintjeire meg lehetne tán okosan oldani egy egyszerűbb csigasorral.
* Bökve jelöl meg két-három pontot úgy első ránézésre a torony körül, hol szerinte érdemes lenne ezeket a csigákat felszerelni. Mert, talán elég lenne csak egy is, de ha több helyütt akad a szerkezetből, ami biztosítsa az utánpótlást az állványzaton dolgozóknak, talán gyorsabban, pörgősebben megy a munka. *
Magas faoszlopokra kellene rögzíteni a csigákat, rajtuk átvezetni a kötelet ... egyik végén húzni kell, a másikon, kampóra akasztani a terhet.
* Mutogatja a levegőben apró termetéhez képest vehemensen csápolva, rajzolva tömpe ujjacskáival, hogyan is képzeli el a szerkezet működését. Nagyon szeretne érdemben a lovagok segítségére lenni, ha már itt van, elvégre az Enklávét is képviseli most pöttöm személye, amire nagyon is büszke, nem szeretne szégyent hozni a gnómságra semmiképpen. *
KIMARADT RÉSZ
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
- Nevük tehát, mostantól, Csavar és Kulcs! Csavarják el gazdáik fejét,
segítvén őket egy életen át, a Kapukon túlra... *adja áldását az
állatokra, segítvén Lulut, a prédikációban. Aztán, már mehetnek is
tovább, a sátorba. Ahol, momentán nem nagyon van senki, int hát
Elfrednek, amint visszatér gwuffász missziójából, hogy keressen elő
ráérő hozzáértőket, mert tán ha okosan összedugják fejeiket, kisütik
-mint zsírban a kolbászt szokás-, miként haladhatna a munka, a
jelenlegi tempónál is, gyorsabban.*
- Elfred, kérem szóljon az ötbányai mestereknek, hogy vendégeink jöttek, s kérném őket ide, ha éppen, ráérnek! *majd jobb híján, hogy az időt kitöltse, mutat terveket, s belekezd magyarázatába, miben is lenne szükségük segítségre:*
- Engedtessék meg nekem, hogy megmutassam, nagyjából hogyan állunk! A járulékos elemek gyakorlatilag elkészültek, értem alatta a védműveket, de maga a torony, középen, roppant magas lesz, de még nem jutottunk messze, az égbe fel. Állványzat kellene, s valamiféle daruféleség, mivel az építőanyagot, felhúzhatjuk... *tárja fel a probléma gyökerét, mint tarackos famaradványt szokás, csákánnyal megbontani.*
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Elfred, kérem szóljon az ötbányai mestereknek, hogy vendégeink jöttek, s kérném őket ide, ha éppen, ráérnek! *majd jobb híján, hogy az időt kitöltse, mutat terveket, s belekezd magyarázatába, miben is lenne szükségük segítségre:*
- Engedtessék meg nekem, hogy megmutassam, nagyjából hogyan állunk! A járulékos elemek gyakorlatilag elkészültek, értem alatta a védműveket, de maga a torony, középen, roppant magas lesz, de még nem jutottunk messze, az égbe fel. Állványzat kellene, s valamiféle daruféleség, mivel az építőanyagot, felhúzhatjuk... *tárja fel a probléma gyökerét, mint tarackos famaradványt szokás, csákánnyal megbontani.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
* Felhorkantva bólogat - no, gnómnak aztán igazán nem való ez a vidék!
De ha itt van dolog, hát itt van ... mindenesetre alig várja, hogy
eldicsekedjen a hazaiaknak, hol járt s mit látott ...
Lekászálódik gwuffjáról, boldog, elégedett vigyort rajzol kerek képére a kellemes érzés, hogy ismét biztos földet érezhet kicsiny talpai alatt.
Megpaskolja a fiatal gwuffkezdemény pofáját, kicsit elgondolkodva pillog rá - a névadás! Most kellene megejteni. *
Ha lovag uram megengedi ... akkor most hálából, hogy ilyen rendesen elhozott bennünket ez a két kedves gwuff, szívesen adnék nekik most nevet.
* Mosolyog Morganusra, majd visszafordul a két hátas felé. *
Legyetek Csavar ... * Bök mutatóujjával az egyik két szeme közé komoly, ünnepélyes arckifejezéssel, majd a másikkal eljátssza ugyanezt * és Kulcs! Aztán szolgáljátok jól ezeket a jó lovagokat, ne hozzatok szégyent arra, aminek nevét viselitek!
* Prédikál még egy kicsit fontoskodva, szertartásos s kimért hangon. Mikor megbizonyosodott arról, hogy a két ifjú gwuff jól megértette, mit kötött a lelkükre, és milyen felelősség nyugszik innentől marjukon, átadja őket Morganus komornyikjának, hogy ők meg eljárhassanak a torony ügyében a továbbiakban.
Nimkin felé integet, hogy kinn maradhat, rendezze kevéske cókmókjuk sorsát a kócos ifjonc, őgnőmsége kedves tekercseit dédelgetve két rövidke karjában, betipeg szaporán a vezéri sátorba ... annyira viszont még se ragaszkodik azokhoz a nagy, nehéz tekercsekhez, hogy ne szabaduljon meg tőlük azonnal, lerakodva az asztal lapjára, aztán csak nézi azokkal a nagy bogárszemeivel, kit lelnek ott, kit lehet lerohanni ezernyi, kíváncsi kérdéssel? *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Lekászálódik gwuffjáról, boldog, elégedett vigyort rajzol kerek képére a kellemes érzés, hogy ismét biztos földet érezhet kicsiny talpai alatt.
Megpaskolja a fiatal gwuffkezdemény pofáját, kicsit elgondolkodva pillog rá - a névadás! Most kellene megejteni. *
Ha lovag uram megengedi ... akkor most hálából, hogy ilyen rendesen elhozott bennünket ez a két kedves gwuff, szívesen adnék nekik most nevet.
* Mosolyog Morganusra, majd visszafordul a két hátas felé. *
Legyetek Csavar ... * Bök mutatóujjával az egyik két szeme közé komoly, ünnepélyes arckifejezéssel, majd a másikkal eljátssza ugyanezt * és Kulcs! Aztán szolgáljátok jól ezeket a jó lovagokat, ne hozzatok szégyent arra, aminek nevét viselitek!
* Prédikál még egy kicsit fontoskodva, szertartásos s kimért hangon. Mikor megbizonyosodott arról, hogy a két ifjú gwuff jól megértette, mit kötött a lelkükre, és milyen felelősség nyugszik innentől marjukon, átadja őket Morganus komornyikjának, hogy ők meg eljárhassanak a torony ügyében a továbbiakban.
Nimkin felé integet, hogy kinn maradhat, rendezze kevéske cókmókjuk sorsát a kócos ifjonc, őgnőmsége kedves tekercseit dédelgetve két rövidke karjában, betipeg szaporán a vezéri sátorba ... annyira viszont még se ragaszkodik azokhoz a nagy, nehéz tekercsekhez, hogy ne szabaduljon meg tőlük azonnal, lerakodva az asztal lapjára, aztán csak nézi azokkal a nagy bogárszemeivel, kit lelnek ott, kit lehet lerohanni ezernyi, kíváncsi kérdéssel? *
[ Toronyépítés ]
- Leginkább úgy, hogy csak akkor megyünk ki a Ködvölgybe, ha feltétlen
muszáj. De szerencsére, ez a rész még élhetőnek is mondható, némi
jóindulattal... *mondja előbb tréfával, utóbb meg őszinte hálaadással,
hogy a legközelebbi részt kapták meg munkálkodásra. Azon meg nevet,
hogy hallhatja, nem tudnak elszakadni a tengertől, még a környezetük is
eláztatja a szárazhoz szokott Érkezőket.*
- Valóban, szikla és tenger násza, már csak ilyen lucskos gyermeket eredményezhet! Nem is kedveli ezt a klímát, se törpe, se elf, és gondolom, gnóm sem. Hajósnép bölcsője ez, és sírja is hullámlécből, kagylóhéj koporsószegekkel... *mereng el, de a gyakorlatiasabb kérdés, szerencsére visszatéríti talaj közeli pályájukhoz, s gondolatban, feltétlen hasznosabb témára.*
- Helybéliek? Néhányat felfogadtam ugyan, de főképp ötbányaikkal dolgoztatunk. A földmunkáknál fordul a helyzet, mégiscsak olcsóbb így, felfogadni napszámba, kik nem jutottak hajóra, s kaphatóak a verejtékre, néhány csengő aranypénzért... *s közben, megérkeznek ténylegesen, nagy csomó sátor között, kicsiny térségre, hol nagyobb áll, mindenek szívében. S előkerül Elfred, ki maga is ingázik, hogy mindig gazdája lába alatt legyen, hűséges komornyikként. Ő intézi majd el a gwuffok dolgát, miután köszönti urár és vendégeit, külhoni segítségeiket.*
- Itt is volnánk. Elfred, van valaki a vezéri sátorban? Révi barátaink jöttek velem megszemlélni az építményt, és tennének is hozzá tán ötleteket, miként gyorsíthatnánk a meneten... *hadar el valamit, mire a megszólított aggféle, csak bólogat. A sátorajtó, mindenesetre feltárul előttük, így kit érdekelhet, láthat bent asztalon, megannyi rajzolt papírosokat. S tán mást is, mert ha szerencséjük van, belebotlanak egy törpe kőfaragóba, más hozzáértőbe...*
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Valóban, szikla és tenger násza, már csak ilyen lucskos gyermeket eredményezhet! Nem is kedveli ezt a klímát, se törpe, se elf, és gondolom, gnóm sem. Hajósnép bölcsője ez, és sírja is hullámlécből, kagylóhéj koporsószegekkel... *mereng el, de a gyakorlatiasabb kérdés, szerencsére visszatéríti talaj közeli pályájukhoz, s gondolatban, feltétlen hasznosabb témára.*
- Helybéliek? Néhányat felfogadtam ugyan, de főképp ötbányaikkal dolgoztatunk. A földmunkáknál fordul a helyzet, mégiscsak olcsóbb így, felfogadni napszámba, kik nem jutottak hajóra, s kaphatóak a verejtékre, néhány csengő aranypénzért... *s közben, megérkeznek ténylegesen, nagy csomó sátor között, kicsiny térségre, hol nagyobb áll, mindenek szívében. S előkerül Elfred, ki maga is ingázik, hogy mindig gazdája lába alatt legyen, hűséges komornyikként. Ő intézi majd el a gwuffok dolgát, miután köszönti urár és vendégeit, külhoni segítségeiket.*
- Itt is volnánk. Elfred, van valaki a vezéri sátorban? Révi barátaink jöttek velem megszemlélni az építményt, és tennének is hozzá tán ötleteket, miként gyorsíthatnánk a meneten... *hadar el valamit, mire a megszólított aggféle, csak bólogat. A sátorajtó, mindenesetre feltárul előttük, így kit érdekelhet, láthat bent asztalon, megannyi rajzolt papírosokat. S tán mást is, mert ha szerencséjük van, belebotlanak egy törpe kőfaragóba, más hozzáértőbe...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
* Nyújtogatja rövidke nyakát, nagyra, szinte csészealjnyira nyitja
bogárszemeit, ahogy méregeti, nézegeti az épülő tornyot, amit
lassacskán megkerülnek, hogy a táborhoz jussanak. Van is ennél szebb
... látni azt nagyra és valóságossá nőni, ami nemrég még csak egy-két
csinosan satírozott vonal és elgondolt számadat volt csupán ... nagyon
vigyorog - elégedettség sugárzik holdvilágképéről, hiszen legalább
annyira a szívén viseli Sziklaöböl eme őrtornyának sorsát, mintha csak
odahaza épülne, a piaci bódék között, vagy a Gnómvár udvarán, saját
műhelyének ablaka alatt. *
Nyirkos, az biztos ... még a csontjaim is nyikorognak tőle. Hogy maguk hogy bírják, nem tudom ... * Rázza meg magát kicsit borzongva * Ebben a párás, nedves levegőben, gnómnak folyton az az érzése, hogy csurog róla a víz, mintha most mászott volna ki a tengerből ...
* Ért egyet kicsit fintorogva, neki Pormeder száraz, poros klímája után még Rév szeles-felhős árnyasabb időjárását is nehéz volt megszoknia ... hát, de mi az Öbölhöz képest? Ennél ködösebb szeglete aligha akad Corvusnak ... és az ő ízlésének amúgyis, túl közel a háborgó, kiszámíthatatlan tenger, ami nemrég Rév kikötőjében is pusztított, szökőárral tisztítva meg a város mocskától a partot ... *
Áhá, szóval a Ködvölgy, igen, emlékszem már ...
* Bólogat egyet-kettőt, elpislogva kicsit álmodozva a messziségbe. *
Veszélyes, barátságtalan környéknek tetszik ... nem véletlen hát, hogy idekerülnek az őrtornyok ... jó lesz akkor mihamarabb bevégezni a nagy munkát!
* Sandít körbe kicsit aggodalmasan, mintha bármelyik bokorból előugorhatna egy tucatnyi élőholt. *
Akadnak esetleg helyi, sziklaöbli mesteremberek is, akikkel találkozhatunk?
* Érdeklődik még, mert azokról még nem sokat hallott, kíváncsi lenne kezük munkájára. *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nyirkos, az biztos ... még a csontjaim is nyikorognak tőle. Hogy maguk hogy bírják, nem tudom ... * Rázza meg magát kicsit borzongva * Ebben a párás, nedves levegőben, gnómnak folyton az az érzése, hogy csurog róla a víz, mintha most mászott volna ki a tengerből ...
* Ért egyet kicsit fintorogva, neki Pormeder száraz, poros klímája után még Rév szeles-felhős árnyasabb időjárását is nehéz volt megszoknia ... hát, de mi az Öbölhöz képest? Ennél ködösebb szeglete aligha akad Corvusnak ... és az ő ízlésének amúgyis, túl közel a háborgó, kiszámíthatatlan tenger, ami nemrég Rév kikötőjében is pusztított, szökőárral tisztítva meg a város mocskától a partot ... *
Áhá, szóval a Ködvölgy, igen, emlékszem már ...
* Bólogat egyet-kettőt, elpislogva kicsit álmodozva a messziségbe. *
Veszélyes, barátságtalan környéknek tetszik ... nem véletlen hát, hogy idekerülnek az őrtornyok ... jó lesz akkor mihamarabb bevégezni a nagy munkát!
* Sandít körbe kicsit aggodalmasan, mintha bármelyik bokorból előugorhatna egy tucatnyi élőholt. *
Akadnak esetleg helyi, sziklaöbli mesteremberek is, akikkel találkozhatunk?
* Érdeklődik még, mert azokról még nem sokat hallott, kíváncsi lenne kezük munkájára. *
[ Toronyépítés ]
*Valóban, megérkeztek. Bár még meg kell kerülniük az építési területet,
hogy a táborba jussanak, de így legalább megtekintheti a hozzáértő,
miként mászott le a papírosról, s szökkent szárba vonal állványzatként,
s lett kővé az álom, gondolat.*
- Igen, még takarásban van, de a ködvölgyi oldalon, állnak sátrak, laknak és raktáraknak. Menjünk is arra... *mondja, majd maga is megszemléli, mennyit haladtak. Már, a munkával, mert a gwuffok, természetesen maguktól is haladnak céljuk felé, nem kell hozzá sem fizetség, sem építőanyag.*
- Csak kissé nyirkos. A Ködvölgy meg, nem egy barátságos szomszédság, miazmás leheletével... *mutat a távolba, ahol a többi tornyot sejthetik, meg a környék legocsmányabb szörnyeit. Ha már rákérdezett a gnóm kisasszony, hát erről is beszél:*
- Előfordulnak. Ezért is épülnek a tornyok, hogy az utazóknak biztonság érzetét adják, legyen hely állandó őrségnek, és persze, ne érjen minket váratlanul, ha éppen erre jár zöldbőrűek avagy élve-holtak, egy-egy prédára éhes csapata...
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Igen, még takarásban van, de a ködvölgyi oldalon, állnak sátrak, laknak és raktáraknak. Menjünk is arra... *mondja, majd maga is megszemléli, mennyit haladtak. Már, a munkával, mert a gwuffok, természetesen maguktól is haladnak céljuk felé, nem kell hozzá sem fizetség, sem építőanyag.*
- Csak kissé nyirkos. A Ködvölgy meg, nem egy barátságos szomszédság, miazmás leheletével... *mutat a távolba, ahol a többi tornyot sejthetik, meg a környék legocsmányabb szörnyeit. Ha már rákérdezett a gnóm kisasszony, hát erről is beszél:*
- Előfordulnak. Ezért is épülnek a tornyok, hogy az utazóknak biztonság érzetét adják, legyen hely állandó őrségnek, és persze, ne érjen minket váratlanul, ha éppen erre jár zöldbőrűek avagy élve-holtak, egy-egy prédára éhes csapata...
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
* Tulajdonképpen egyetért Morganus elveivel, ezért csak bólogat
nagyokat. Bár a matematika törvényei szerint ha ketten eszik azt a
penészes sajtot, akkor ha minden jól működik, fele annyi jut egyre, és
azért az mégiscsak jobb, mintha az egészet kellene egyedül
elfogyasztani ... de nem véletlenül maradt maga is inkább pártában.
Elvégre a tudomány minden előtt! És az kellene még, hogy a műhelyében
egy tucat bűnrossz, maszatos képű kis gnóm futkorásszon fel s alá a
lába alatt ... elég baja van azzal az egy-két, ifjabb csirkefogóval is,
akik Tervezőasztalnak hála, nem a sajátjai, mint jelesül például
kócosan vörös segédje.
Szóval, megérkeztek. Felderülve vizsgálgatja az előttük kibontakozó dombot és az annak tetején kényelmesen terpeszkedő toronykezdeményt, lelki gombszemeivel pedig már a kész torony tekintélyt parancsoló képét csodálja benne. *
Akkor, gondolom valahol erre vertek tábort a mesterembereknek és a munkásoknak is ...
* Néz körbe, kicsit felágaskodva a nyeregben. *
Igazán szép környék ... * Jegyzi meg, bár tudja, nem a kilátás szépségéért lesz ide felhúzva az a torony. * ... és most egészen nyugodtnak látszik. Gyakoriak errefele a szörnytámadások?
* Érdeklődik mintegy mellékesen, mert nem fél ő holmi szörnyektől, dehogy. *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szóval, megérkeztek. Felderülve vizsgálgatja az előttük kibontakozó dombot és az annak tetején kényelmesen terpeszkedő toronykezdeményt, lelki gombszemeivel pedig már a kész torony tekintélyt parancsoló képét csodálja benne. *
Akkor, gondolom valahol erre vertek tábort a mesterembereknek és a munkásoknak is ...
* Néz körbe, kicsit felágaskodva a nyeregben. *
Igazán szép környék ... * Jegyzi meg, bár tudja, nem a kilátás szépségéért lesz ide felhúzva az a torony. * ... és most egészen nyugodtnak látszik. Gyakoriak errefele a szörnytámadások?
* Érdeklődik mintegy mellékesen, mert nem fél ő holmi szörnyektől, dehogy. *
[ Toronyépítés ]
- Valahogy úgy. De itt vagyunk mi egymásnak, agglegények. Nem igaz?
*kérdi már Mocskostól, kinek dühös horkantása tán jelentheti azt is,
hogy: `kellesz te ám az agyszívónak, de nem nekem!`. Még szerencse,
hogy az állatok nem beszélnek, legfeljebb ha az Erdőjáróknak,
értelmesen csicseregve, az idei bogyók állagáról diskurálva...*
- Hogy párban? Elvileg, igen. Bár az élet éppen úgy édes avagy keserű, mint a kenyérgalacsin a szájban, vagy penészes sajt, csupán csak annyi lehet a különbség, hogy egyedül vagy mással megosztva fogyasztjuk, mi osztályrészül jutott... *mondja el egyetlen lélegzetre komor véleményét. A távolban azonban, szerencsére feltűnik a már kővel bevont hajdani domb, s rajta az épülő torony látképe, mely megmenti attól őt és társaságát, hogy folytassa ezt a témát, miben csak sötét jövőképeket tud felvázolnia, mintha csak Corvus geopolitikájáról kellene beszélnie.*
- Már meg is érkeztünk. Gwuffal még kevesebb is az út egy órányinál, ami felettébb szerencsés. No, még ennek a darabnak is kellene nevet találnunk... *mondja már a toronyról, bár még odébb van a névadó, felavató ünnepség. Ahhoz még égbe kellene szökkennie, mi még inkább csak terpeszkedik...*
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Hogy párban? Elvileg, igen. Bár az élet éppen úgy édes avagy keserű, mint a kenyérgalacsin a szájban, vagy penészes sajt, csupán csak annyi lehet a különbség, hogy egyedül vagy mással megosztva fogyasztjuk, mi osztályrészül jutott... *mondja el egyetlen lélegzetre komor véleményét. A távolban azonban, szerencsére feltűnik a már kővel bevont hajdani domb, s rajta az épülő torony látképe, mely megmenti attól őt és társaságát, hogy folytassa ezt a témát, miben csak sötét jövőképeket tud felvázolnia, mintha csak Corvus geopolitikájáról kellene beszélnie.*
- Már meg is érkeztünk. Gwuffal még kevesebb is az út egy órányinál, ami felettébb szerencsés. No, még ennek a darabnak is kellene nevet találnunk... *mondja már a toronyról, bár még odébb van a névadó, felavató ünnepség. Ahhoz még égbe kellene szökkennie, mi még inkább csak terpeszkedik...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítés ]
* A Nagymester nyomában, mellette galoppoznak az épülő torony felé kisebb méretű, félénk gnóm alá való, kezes gwuffjaikon ... merthogy két gnómról van szó, történetesen a révi Gnóm Enklávé küldötteiről, egy vörösesen kócos ifjoncról, meg egy sötét hajú, bogárszemű, holdvilágképű gnómhölgyről ... ezutóbbi elmélázva tekintget körbe-körbe, nézi magának kíváncsian a fákat, a dombokat, mert hát olyan ritkán van kinn a természetben! Inkább a Gnómvár négy vagy több fala között tölti idejét, asztala felett görnyedve, vagy éppen gyanús dolgokat művelő gnómifjúság díszpéldányait üldözve ordibálva a folyosókon ... mikor hogy esik.
De mindemellett, legjobban azt nézi hunyorogva, látja-e már maguk előtt felbukkanni a Szellemlovagok tornyát, mert mégis arra a legkíváncsibb. És persze a törpe mesterekre! Szívesen érdeklődne bizonyos időközönként, hogy ott vannak-e már, de az felnőtt, tisztes gnómhoz nem illő, szükségtelen és idegesítő kérdezősködés lenne ... ellenben akad más téma szerencsére, amiről addig is folyhat a szó, például nagy komolyan és szívesen hallgatja a lovag elmélkedéseit a gwuffok szokásait és viselkedésformáit illetőleg. Mocskos csúnya, marcona ábrázatától első pillanatban valóban megijedt, de most már belátja, hogy ez bizony előnyös jellemző egy harcra kiképzett lovagi hátasnak, sőt. Együttérzően és megértően pillog a nagydarab hadigwuffra ... *
Szegényke, hiszen akkor csak magányos ... * Bólogat ellágyulva sóhajtozva. Nem olyan romantikus lelkületű kisleány ő már, és elég határozott elvei vannak az efféle dolgokról, amint azt időnként elő is adja odahaza a folyosón prédikálva, de az ilyesmivel a kenyérre lehet kenni. *
Hiába, párosan szép az élet, vagy mi a szösz ... nemde, lovag uram?
* Vigyorodik el, cinkosan kacsintva nagy sötéten fénylő gombszemeivel Morganusra, aztán újra a távolt nézi - meg Nimkint néha, jön-e rendben velük a mellényes kófic -, vajon ott vannak már? *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
VÁROSON KÍVÜLI TERÜLETEK
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítéshez ]
- Akkor jó... *már, hogy ha nem teljesen új az elgondolás, s be lehet
látni, hogy bár járni minden Érkező két lábon szeret, -nem négyen vagy
botot beszámítva hármon-, néha bizony nem árt valami állathátra
pattanni, hogy gyorsabban teljék z út, s hamarabb érjen célt a fáradt
utazó. Inkább ezen praktikus okok miatt nem vállalkozna most
gyalogtúrára Morganus, mert jut kézbe tervrajz, vagy elemózsiától
terhes iszák, a munka pedig csak vár rájuk, s nem is túl elcsigázott
állapotukban.*
- Jut eszembe, lehet, hogy lenne még valami, a toronyépítés mellett... *veti fel, szinte csak mellékesen. Közben átveheti a sietve összekészített útravalót egy készséges szolgálótól, majd int, hogy részéről mehetnek az udvarra, már talán várja őket az istállósfiú a beígért jószágokkal...*
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs - Jut eszembe, lehet, hogy lenne még valami, a toronyépítés mellett... *veti fel, szinte csak mellékesen. Közben átveheti a sietve összekészített útravalót egy készséges szolgálótól, majd int, hogy részéről mehetnek az udvarra, már talán várja őket az istállósfiú a beígért jószágokkal...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítéshez ]
* Nagyokat bólogatva hallgatja a Nagymestert. Remélhetőleg mielőbb
állni fog a torony, benne lesz pedig az ő apró kezeinek munkája is ...
nincs is ennél szebb, ami jobban melengetné a gnómszívet. Persze, a
gnóm csak tervez, s a Nagy Terv végez ... *
Átadom én, úgy legyek Fulgor ... köszönjük!
* Biccent hálásan, amint szaporán lépegetve követik kifele a könyvtárból a férfit, meg úgy általában, bárhova, ahova megy, elvégre ő tudja az utat. Az elemózsia hírének maga is titkon megörül, kezdi érezni már a bántó, undok ürességet hasában, ami nem hagyja rendesen gondolkodni a gnómot ... de ezt persze meg nem vallaná hangosan, mert akkor minden erkölcsi alapja menten odavész. Bőven elég, ha kettejük közül csavarkulcsolós segédje örvendezik hangosabban az útravalónak. *
Ültünk, ültünk ... * Ingatja fejét már korántsem olyan odaadó lelkesedéssel fitos kis orra alá morogva. * Bár én jobban szeretek a magam lábán járni, de a gwuffláb mégiscsak szaporább ...
* Ismeri el aggályosan. Elvégre, hajózni még annyira sem szeret, mint gwuffogolni, aztán csak vállalta azt is, meg a lovaktól is jobban fél ... ha akad két kisebb, barátságosabb hátas, azoknak nyergébe csak felhúzódzkodnak valahogy, tekercsestül-csomagostul, a szent cél érdekében. *
Fegyver: Kétkezes törpe csatabárd Páncél: Nehéz bélelt pikkelyvért
Átadom én, úgy legyek Fulgor ... köszönjük!
* Biccent hálásan, amint szaporán lépegetve követik kifele a könyvtárból a férfit, meg úgy általában, bárhova, ahova megy, elvégre ő tudja az utat. Az elemózsia hírének maga is titkon megörül, kezdi érezni már a bántó, undok ürességet hasában, ami nem hagyja rendesen gondolkodni a gnómot ... de ezt persze meg nem vallaná hangosan, mert akkor minden erkölcsi alapja menten odavész. Bőven elég, ha kettejük közül csavarkulcsolós segédje örvendezik hangosabban az útravalónak. *
Ültünk, ültünk ... * Ingatja fejét már korántsem olyan odaadó lelkesedéssel fitos kis orra alá morogva. * Bár én jobban szeretek a magam lábán járni, de a gwuffláb mégiscsak szaporább ...
* Ismeri el aggályosan. Elvégre, hajózni még annyira sem szeret, mint gwuffogolni, aztán csak vállalta azt is, meg a lovaktól is jobban fél ... ha akad két kisebb, barátságosabb hátas, azoknak nyergébe csak felhúzódzkodnak valahogy, tekercsestül-csomagostul, a szent cél érdekében. *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítéshez ]
*Bólint csendesen, egyetértése jeleként, hogy minden rendjén s kijelölt
útján, nem is kívánhatnának jobbakat. Segít kiszabadítani maga is a
terveket, már csak azért is, hogy fel ne boruljanak, le ne essenek a
sarkokat biztosító súlyok, mert akkor ömlene tinta, a földön penna
koppanna, s más hasonlatos szörnyűségességek, mik a rendmániás
nagymestert enyhén kiborítanák. Na jó, a szobájának állapotjáról, azért
inkább ne beszéljünk, ott épp hogy őskáosz uralkodik, centerében a
vastagon fedett s terhelt íróasztalával...*
- Jó eséllyel. S valóban komoly hírrel rendelkeznek, mit támaszt alá munkájuk minősége. Ha nem lennének itt, még javában a sehol előtt tartanánk... *mondja, bár még így is lassan halad a grandiózus terv kivitelezése. De azért haladt az elmúlt hetekben, az alapok szilárdak, s a sarokbástyák is már nagyjából készen vannak. De ezt majd megszemlélik a helyszínen...*
- Valóban? Ezt igazán örömmel hallom... *s láthatóan elcsodálkozik a készséges ajánlaton, biankó nyújtva át a jövőre nézvést. Amennyire hallotta Herold beszámolóiból, nem volt könnyű a felfogadás menete az elején, de úgy tűnik, végül a párbeszéd gyümölcse csak-csak beérik, mint metszett fán a gyümölcs.*
- Csak Önök után! *engedi előre a vendégeket, s közben gondolkodik, még az előzőeken...*
- Kérem, adja át üdvözletemet majd, s mind az ajánlatért, mind már eddig is végzett munkájukért hálámat Smukk úrnak, a fiatalabbnak, természetesen! Ha állhatunk majd mi is valamiben szolgálatukra, szóljanak, s meglátjuk, mit is tehetünk a szebb jövő szekerének, előmozdításában... *ha már a folyosón vannak, és még sikerül el is kapni valakit a háziak közül, -ha máshogy nem, hát egy kurjantás parancsoló csalétkével-, úgy a korgó gyomrú gnómikus apród érdekében, rendel némi ételneműt is az útra, mit majd csomagolnak szorgos kezek, valahol alant a konyhában.*
- Indulhatunk hamarjában. Kérdésem pediglen: gwuff háton ültek-e már? Mert, úgy talán gyorsabban haladhatunk... *kérdi, mert ha már az udvarra tartanak, ő szívesen ülne Mocskosra, s akad az istállóban, apróbb állat, süvölvény gwuff, tán épp gnómnak való méretekben...*
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Jó eséllyel. S valóban komoly hírrel rendelkeznek, mit támaszt alá munkájuk minősége. Ha nem lennének itt, még javában a sehol előtt tartanánk... *mondja, bár még így is lassan halad a grandiózus terv kivitelezése. De azért haladt az elmúlt hetekben, az alapok szilárdak, s a sarokbástyák is már nagyjából készen vannak. De ezt majd megszemlélik a helyszínen...*
- Valóban? Ezt igazán örömmel hallom... *s láthatóan elcsodálkozik a készséges ajánlaton, biankó nyújtva át a jövőre nézvést. Amennyire hallotta Herold beszámolóiból, nem volt könnyű a felfogadás menete az elején, de úgy tűnik, végül a párbeszéd gyümölcse csak-csak beérik, mint metszett fán a gyümölcs.*
- Csak Önök után! *engedi előre a vendégeket, s közben gondolkodik, még az előzőeken...*
- Kérem, adja át üdvözletemet majd, s mind az ajánlatért, mind már eddig is végzett munkájukért hálámat Smukk úrnak, a fiatalabbnak, természetesen! Ha állhatunk majd mi is valamiben szolgálatukra, szóljanak, s meglátjuk, mit is tehetünk a szebb jövő szekerének, előmozdításában... *ha már a folyosón vannak, és még sikerül el is kapni valakit a háziak közül, -ha máshogy nem, hát egy kurjantás parancsoló csalétkével-, úgy a korgó gyomrú gnómikus apród érdekében, rendel némi ételneműt is az útra, mit majd csomagolnak szorgos kezek, valahol alant a konyhában.*
- Indulhatunk hamarjában. Kérdésem pediglen: gwuff háton ültek-e már? Mert, úgy talán gyorsabban haladhatunk... *kérdi, mert ha már az udvarra tartanak, ő szívesen ülne Mocskosra, s akad az istállóban, apróbb állat, süvölvény gwuff, tán épp gnómnak való méretekben...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítéshez ]
Nagyszerű, igen nagyszerű ... * Hümmögi boldogan, különösen megörülve
annak, hogy ilyen nagy egyetértésben vannak. Találkozott már elég
értetlenkedő arccal, rosszmájú fintorgással, ha embernek vagy elfnek,
ne adja még egyszer a Tervező, félorknak próbált elmagyarázni valami
egészen egyszerű gnómos dolgot ... *
Terepre, bizony! * Lelkendezik megint, minden úti fáradtságát feledve, közben Nimkint segítségül hívva szépen feltekercselik a terveket, és összeszedelődzködve magukat is menetkész állapotba hozzák. *
Ott talán találkozhatunk az ötbányai mesterekkel is? Apró gnóm korom óta hallok róluk legendákat, de sajnos Pormederben és Révben is ritkán fordulnak meg igazi törpe mesterek ...
* Sóhajt fel csendes rajongással, majd komoly képet vágva mászik le a székről, melyre bizony előbb fel kellett hurcolkodnia, hogy felérje rendesen az asztalt. Felmarkolva a tekercsek sokaságát, azoknak ágasbogas rengetege mögül pislog fel két nagy bogárszemével Morganusra. *
Még előtte hadd mondjak annyit, lovag uram, mert erre meg felhatalmazásom van ... a Gnóm Enklávé bármikor máskor is szíves örömest áll a Szellemlovagok és Sziklaöböl becses városának rendelkezésére.
* Aztán töri még egy kicsit a kobakját, volt-e még valami hivatalos mondanivaló, amelyről esetleg megfeledkezett, de úgy találja, ha bármit is elfelejtett volna, akkor az nem lehetett olyan fontos ... Nimkinre sandít oldalvást, hogy felügyelje a segédje ténykedését, esetleg pöröljön vele egy kicsit, de úgy tűnik, a gnóm ifjonc is sikeresen összeszedte magát és néhány csomagjukat. *
Fegyver: Kétkezes törpe csatabárd Páncél: Nehéz bélelt pikkelyvért
Terepre, bizony! * Lelkendezik megint, minden úti fáradtságát feledve, közben Nimkint segítségül hívva szépen feltekercselik a terveket, és összeszedelődzködve magukat is menetkész állapotba hozzák. *
Ott talán találkozhatunk az ötbányai mesterekkel is? Apró gnóm korom óta hallok róluk legendákat, de sajnos Pormederben és Révben is ritkán fordulnak meg igazi törpe mesterek ...
* Sóhajt fel csendes rajongással, majd komoly képet vágva mászik le a székről, melyre bizony előbb fel kellett hurcolkodnia, hogy felérje rendesen az asztalt. Felmarkolva a tekercsek sokaságát, azoknak ágasbogas rengetege mögül pislog fel két nagy bogárszemével Morganusra. *
Még előtte hadd mondjak annyit, lovag uram, mert erre meg felhatalmazásom van ... a Gnóm Enklávé bármikor máskor is szíves örömest áll a Szellemlovagok és Sziklaöböl becses városának rendelkezésére.
* Aztán töri még egy kicsit a kobakját, volt-e még valami hivatalos mondanivaló, amelyről esetleg megfeledkezett, de úgy találja, ha bármit is elfelejtett volna, akkor az nem lehetett olyan fontos ... Nimkinre sandít oldalvást, hogy felügyelje a segédje ténykedését, esetleg pöröljön vele egy kicsit, de úgy tűnik, a gnóm ifjonc is sikeresen összeszedte magát és néhány csomagjukat. *
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[ Toronyépítéshez ]
- ...mert működnie kell. *nem kételkedik, és csak megerősíteni tudja, a
jövő bizonyos, mert azzá teszik, miként minden kütyü arra készül, hogy
használható legyen valamire. Lulu önbizalma tényleg magával ragadó,
kételynek már híre sincs, talán még a könyvek porát is kifújja a
teremből, mint nyitott ablakok szellője. Azon pedig, már csak
mosolyogni tud Morganus, hogy némi becsületet kivívott az ember nemnek,
észbeli dolgokban, mi a gnómok felségterülete.*
- Rendben, rendben, elhiszem, szava erősebb pecsét a méhviasznál... *hagyja, hogy rázzák kezét, mintha csak gyermek játszódhatna rajta, mert jó a kedve. De aztán, hamar visszatérnek valami fontos kérdésre, mely érinti az egészet, nem csak egyes, kiemelt részét...*
- Úgy, úgy, úgy valahogy... *a kifejtést már úgy hallja, mint kellemes madárcsicsergést, igaz minden szava, nem is merne belekotyogni.*
- A tervek szerintem teljesek, legjobb igyekezet szerint pedig, mintegy tökéletesek. Már csak gyakorlatba kell hívni, mi működik elméletben. Ha készen állnak, majd kimehetünk az építés területére...
Fegyver: Sirdemac kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Rendben, rendben, elhiszem, szava erősebb pecsét a méhviasznál... *hagyja, hogy rázzák kezét, mintha csak gyermek játszódhatna rajta, mert jó a kedve. De aztán, hamar visszatérnek valami fontos kérdésre, mely érinti az egészet, nem csak egyes, kiemelt részét...*
- Úgy, úgy, úgy valahogy... *a kifejtést már úgy hallja, mint kellemes madárcsicsergést, igaz minden szava, nem is merne belekotyogni.*
- A tervek szerintem teljesek, legjobb igyekezet szerint pedig, mintegy tökéletesek. Már csak gyakorlatba kell hívni, mi működik elméletben. Ha készen állnak, majd kimehetünk az építés területére...
