Helyszín: Ötbánya /Alváros / A Mithrill Ház
Időpont: corvusi időszámítás 627. év Az Orkvonulás hava 26. nap (2010.10.26 - 30.)
Harolson Herold #288655 |
10.30 20:55:44 |
314184 |
Időpont: corvusi időszámítás 627. év Az Orkvonulás hava 26. nap (2010.10.26 - 30.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Milyen igaz, milyen igaz... Gwuff is inkább erdőbe való, mintsem homokos verembe. *mondja vidáman, hogy szava meghallgatásra talált. Kortyol egyet, áldomásra emeli kupáját, majd elgondolkozik az ütemezésen.*
- Amint csak lehet. Ugyan még vannak elintézendő teendőim, -a Törpe Légiókat meglátogatni, példának okáért-, de szerintem a következő napon, már indulhatunk is. Kell idő a kijózanodásra is, nem igaz? *törpe nászról egyet most megtanulhatott több ser folyik itt, mintsem víz a Kristály-patakban. Az ő véknya lelkiségének, ez több is mint mi szükséges, a jó kedvhez.*
- Kérlek tehát, készítsd állataidat, embereidet, én meg üzenek tüstént, amint dolgaim elvégeztetnek. Ha szerencsénk van, csatlakozhatunk majd egy védett menetoszlophoz... *utal arra, hogy mégiscsak jobb csatabárdos törpék, lovagok között vinni a becses portékát, mint magukban a szörnyektől hemzsegő, vadonban.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*Ahogy mind több részlet lát
napvilágot, úgy világosodik meg Marcus is. Hát persze, a sziklaöbliek!
A háború majdnem az ő emlékezetéből is kiirtotta, hogy a tengerparti
várossal már köttetett egy hosszútávú, és a kufár számára igen
jövedelmező kontraktus. Eddig csak bátortalanul, néha jelent meg egy
mosoly arcán, a felismeréssel együtt azonban visszatér a magabiztosság
és a kereskedőkre általában jellemző, fölényes kifejezés. A karám
állatai természetesen készen állnak, ahogy már korábban sikerült erről
megegyezniük. Valószínűleg azért merült csak feledésbe, mert időközben
Pormeder és Ötbánya egymásnak estek, ezzel együtt, kényszerpályára
állítva az olyanokat, mint amilyen Marcus is.*
- Szylre mondom, jól jön most ez a lehetőség, Pormederbe utazni még kereskedőként is veszélyes volna. Ki tudja, hogy milyen állapotokat találnék ott, az a sivatagi szél nem sokat hagy meg a józan észből. - *A vigyora cinkossá válik, ahogy az ajánlatot, utóbb a gondolatfejtegetést hallgatja. Mint minden, magára valamit is adó kereskedő, az ő tárháza is széles palettából áll, amikor az érdeklődő kiszolgálásáról van szó.*
- Barátom, Ötbánya legjobb emberéhez jöttél. Nem csak, hogy ismerem azt a hidegvérűt, én magam is egy ilyet ülök meg, ha ügyeim végzése miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy az apostolok lovát használjam. A ménesben van négy kancám, és egy csődöröm. - *Míg kortyol, rá is kacsint Haroldra. Részéről csupán egyetlen dolog van, ami kérdéses lehet.*
- Mikor indulunk?
Fegyver: Faragott bot
- Szylre mondom, jól jön most ez a lehetőség, Pormederbe utazni még kereskedőként is veszélyes volna. Ki tudja, hogy milyen állapotokat találnék ott, az a sivatagi szél nem sokat hagy meg a józan észből. - *A vigyora cinkossá válik, ahogy az ajánlatot, utóbb a gondolatfejtegetést hallgatja. Mint minden, magára valamit is adó kereskedő, az ő tárháza is széles palettából áll, amikor az érdeklődő kiszolgálásáról van szó.*
- Barátom, Ötbánya legjobb emberéhez jöttél. Nem csak, hogy ismerem azt a hidegvérűt, én magam is egy ilyet ülök meg, ha ügyeim végzése miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy az apostolok lovát használjam. A ménesben van négy kancám, és egy csődöröm. - *Míg kortyol, rá is kacsint Haroldra. Részéről csupán egyetlen dolog van, ami kérdéses lehet.*
- Mikor indulunk?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Semmi gond, gond egy szál se... *hajtogatja, mintegy önszuggeszcióként, mert épp hogy, csupa gond most a világ, akadály, verem, akad mindenhol.*
- Nehéz kérdés, ha számot kell vetni, mennyi az annyi. Lássuk csak... *s mert listát kéne szerkeszteni, a rend gwuffjainak neveit, kezdi elővenni:*
- Tíz gwuffot vettünk tőled, barátom, s egy volt a ráadás. Nem tudom, fehér törpe gwuffból van-e még példány, de ha lenne, Szellem nyilván örülne, az apróbb társaságnak. Versenygwuff ugyebár, ki Csermely névre hallgat, mellé kéne egy pompás példány, tenyészállatnak. Csatagwuffok, úgymint, Mocskos, Éjfél, s Pallos, igényelnének esetleg, nőstényt egyenként, tagbaszakadtat. Csavar és Kulcs, -tudom, fura nevek, gnóm hölgy adta nekik-, még kicsik, kár róluk beszélni... Utazásra való állatok nálunk nőstények, például Zarándok, meg kit én használok, Vándor, ők éppen lehetnének vérvonalba valók, de ezt a hozzáértő mondhatja meg, én csak annyit: eddig is, jó szolgálatot tettek. *s még hosszan ecsetelhetné, miként lettek a jó ötbányai párák, életük részévé.*
- Akárhogy is számolom, lehetőségektől függően, rosszabb esetben is két-három nőstényt igényelnénk. Tudom, ez üzletembernek semmiség, de van itt még más is! *mert legátusa Szellemlovagoknak, bizony nagy titkokat tudhat*
- Ez még sem nem megerősített, sem nem publikus, de bennfentesek között nyílt titok, hogy Sziklaöböl szattyánbőr helyett, acélkesztyűt húz, már a közeljövőben. S a hadseregreform, erősítés minden fronton, bizony érinti az oly hadi nemeket is, mik használnak máshol, gwuffot meg lovat, ízlés szerint. Aki ebben nem szagolja meg a lehetőségeket, annak orra, viaszkkal töltött ki! *akinek van füle a hallásra, az hallja, harangzúgását az üzleti lehetőségeknek.*
- Egyszóval, barátom, hívnálak Sziklaöbölbe, mint aki nem csak kupecnak első osztályú, de vérvonal nemesítésre is. De ha terveid másként alakulnak, akkor legalább, küldd el hozzánk egy kiváló tanítványodat, ki felügyelhetné a városban, az ilyen műveleteket! És igen, majd elfelejtem, lenne még valami... *és ez már a második alkalom, hogy előugrik fejéből egy újabb dolog. Hiába, annyi pletyka, levél, terv és cselfonál fut össze nála, hogy már nem is tudja őket, mind fejben tartani.*
- Nem tudom, hallottál-e az ötbányai hidegvérűről, mely ugyan lófajta, mégis rokoni gondolat, ezzel foglalkozni. Én is csak utóbbi időben kerültem az erről szóló mondás birtoklásába, de talán, el lehet mentén indulni. Szeretnénk ezt a vérvonalat, enyészettől megmenteni, ehhez viszont, gyorsan kell cselekedni! Pár talpraesett legény, fejvadász, kósza, lókupec vagy lótunfuti gyerkőc... nem értek az ilyenekhez, de talán, kapható Érkező, a feladatra. Tudnál esetleg, ebben is, segítségünkre lenni? *s mivel közben hol karattyol, hol kortyol, az idő halad, söre pedig fogy. Rendel még egy kört, magának, meg asztaltársaságának.*
Fegyver: Pormederi alabárd Páncél: Thrillioni vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Marcus del Goar (Mesélő - Luan) #280854 |
10.28 11:35:25 |
312681 |
*Csak azért nem kezd fejvakarásba,
mert útközben arról is megfeledkezik, de Harold szavai nyomán ez volna
az első dolog, amit tenne, ha másképp alakul. Mire a férfi az
asztalához lép és helyet kér, Marcus is elkezd kutakodni emlékei közt,
vajon milyen üzenetről beszél a férfi? A képe ismerős neki, mi több, a
hangja és az a furcsa szófűzés is, amit időnként nehezére esik követni.*
- Maradjunk inkább a szerencsénél, de ha az ő egészségére is elfogyasztanád a söröd, csak bátran, ennél az asztalnál van hely. - *Az italos korsót markoló Harold aztán nem is kertel sokat, és bár az előadásmód akár még színpadiasnak is mondható, Marcus elég sokféle stílusú és jellemű Érkezővel találkozott már pályafutása során, nem nehezebb kihívás Haroldét is megfejteni.*
- Ó, emlékszem már. Pontosan hány, szállítandó gwuffról is beszélünk? Ne haragudj, de ebben a zűrzavarban a józan ember is hajlamos rá, hogy elfelejtse, hova tette az eszét. - *Egy, az első korty, a sörből.*
Fegyver: Faragott bot
- Maradjunk inkább a szerencsénél, de ha az ő egészségére is elfogyasztanád a söröd, csak bátran, ennél az asztalnál van hely. - *Az italos korsót markoló Harold aztán nem is kertel sokat, és bár az előadásmód akár még színpadiasnak is mondható, Marcus elég sokféle stílusú és jellemű Érkezővel találkozott már pályafutása során, nem nehezebb kihívás Haroldét is megfejteni.*
- Ó, emlékszem már. Pontosan hány, szállítandó gwuffról is beszélünk? Ne haragudj, de ebben a zűrzavarban a józan ember is hajlamos rá, hogy elfelejtse, hova tette az eszét. - *Egy, az első korty, a sörből.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*Szinte bánja, hogy nincs nála íróón, vagy valami szerszám,
mivel lejegyezheti, eme nem gyakori pillanat, ízes törpeségeit. Néhány
éljenzéses szakaszban is, maga visszafogott módján, igyekszik részét
kivenni, de inkább csak szemlélődik. A boldogság azonban szinte légből
harapható, kenyérre kenhető, ha az vastag, rozsmagos és barna, így
mosolyog osztozva örömben, sertől fűtötten. A látása azonban nem
homályos még, így a nagy bámulásban, csak kiszúrja azt, ki miatt
elsősorban jött, s kit majdnem eltévesztett. Hozzá oldalog, vigyázva,
hogy se törpét fel ne borogasson, -mi nem is sikerülne az ő
fizikumával-, se habot ki ne loccsantson, korsójából. Az akció, többel
vagy kevesebbel, de sikerrel végződik. Így kerül a híres gwufftenyésztő
körébe, állásból ülésbe.*
- Örvendek látásnak, jó Marcus, s remélem, te meg örvendsz, jó egészségnek, épségnek! Szabad? *kérdi, s ha engedélyt kap, mellé lehuppan.*
- Üzenetem tehát elért, hogy beszélnünk kellene. De ha nem, hát szerencse hozott, elébem... *kezd kissé fatalisztikussá válni, mert vagy minden sikerül ügyei intézésében, vagy semmi sem. Inkább az előző eshetőséget reméli mostan, talán érthető módon.*
- Csak annyit mondok kezdésnek: Csermely várja aráját, s türelmetlenül Mocskos, kinek kanál sem kell már hozzá, hogy orkot egyen, ráadásképp vacsorázásra... *súgna nagy titokzatosságot, ha nem lenne tetemes alapzaj, hogy ezt is emelt hangon kelljen, előadnia. A verseny- és harcigwuff neve, furcsa körítésben buggyan elő, s hogy épp egy törpe mennyegzőn... Herold vagy ittas, vagy tudja a módit, miként kell, stílszerűen üzletelni...*
Fegyver: Pormederi alabárd Páncél: Thrillioni vért
- Örvendek látásnak, jó Marcus, s remélem, te meg örvendsz, jó egészségnek, épségnek! Szabad? *kérdi, s ha engedélyt kap, mellé lehuppan.*
- Üzenetem tehát elért, hogy beszélnünk kellene. De ha nem, hát szerencse hozott, elébem... *kezd kissé fatalisztikussá válni, mert vagy minden sikerül ügyei intézésében, vagy semmi sem. Inkább az előző eshetőséget reméli mostan, talán érthető módon.*
- Csak annyit mondok kezdésnek: Csermely várja aráját, s türelmetlenül Mocskos, kinek kanál sem kell már hozzá, hogy orkot egyen, ráadásképp vacsorázásra... *súgna nagy titokzatosságot, ha nem lenne tetemes alapzaj, hogy ezt is emelt hangon kelljen, előadnia. A verseny- és harcigwuff neve, furcsa körítésben buggyan elő, s hogy épp egy törpe mennyegzőn... Herold vagy ittas, vagy tudja a módit, miként kell, stílszerűen üzletelni...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*Nem megy manapság jól az üzlet, a
háború ezúttal - sem- az ötbányaiaknak kedvezett. Pedig már épp
feltörőben volt néhány, ígéretes megbízás, erre tessék, fújhatja az
egészet.
Megfordult ugyan a fejében, hogy odébb áll, és körülnéz Pormeder háza táján, hátha akadnak arrafelé is nemes ló- és/vagy gwuff-fajták. Igen, hisz a kezdő tőkéje meglenne hozzá, hogy ott verjen gyökeret. Sziklaöbölről nem őriz túl jó emlékeket, egy időben, nagyon is népszerűtlenek voltak a derék hátasállatok, főleg a négylábúak. Pormeder potenciális piaca azonban csábító, és lehetőségekkel kecsegtető.
Hogy kiötölje ennek mikéntjét, szüksége lesz némi segítségre, ezt a Mithrill Ház söntéspultjától, és még inkább a kupákban felszolgált söritaltól reméli. Jól hallhatón üdvözöl minden bent lévőt, ő a maga, választott asztalához telepszik, agyában tele számokkal, ötletekkel, és egyre gyarapodó bizodalommal.*
Fegyver: Faragott bot
Megfordult ugyan a fejében, hogy odébb áll, és körülnéz Pormeder háza táján, hátha akadnak arrafelé is nemes ló- és/vagy gwuff-fajták. Igen, hisz a kezdő tőkéje meglenne hozzá, hogy ott verjen gyökeret. Sziklaöbölről nem őriz túl jó emlékeket, egy időben, nagyon is népszerűtlenek voltak a derék hátasállatok, főleg a négylábúak. Pormeder potenciális piaca azonban csábító, és lehetőségekkel kecsegtető.
Hogy kiötölje ennek mikéntjét, szüksége lesz némi segítségre, ezt a Mithrill Ház söntéspultjától, és még inkább a kupákban felszolgált söritaltól reméli. Jól hallhatón üdvözöl minden bent lévőt, ő a maga, választott asztalához telepszik, agyában tele számokkal, ötletekkel, és egyre gyarapodó bizodalommal.*
