Időpont: corvusi időszámítás 628. év A Palota hava 22.nap (2011.05.22. - 05.24.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.24 21:07:06 |
443234 |
[Visitatio]
*Dolce testvér kezdi átérezni a feladat súlyát, s ha hite nem lenne
egyszerű, tiszta, s mint ilyen, szívósan erős, talán meg is torpantaná
az aggodalom. De a tiszta hit át van itatva reménnyel, s ez erőt ad
neki.*
-Az apát úrral majd én beszélek, s ha engedélyezi, a kapuk temploma helyet adhat a tervünknek, ezt rám bízhatod testvér! Ha nem kapjuk meg tőle az engedélyt, akkor választunk majd más helyszínt! Javaslom, a klánok képviselőit te hívd meg, hírneved, ismertséged biztosíték lehet arra, hogy sokan eljönnek a hívásodra! A polgárokat pedig majd én invitálom, járván a várost.
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Az apát úrral majd én beszélek, s ha engedélyezi, a kapuk temploma helyet adhat a tervünknek, ezt rám bízhatod testvér! Ha nem kapjuk meg tőle az engedélyt, akkor választunk majd más helyszínt! Javaslom, a klánok képviselőit te hívd meg, hírneved, ismertséged biztosíték lehet arra, hogy sokan eljönnek a hívásodra! A polgárokat pedig majd én invitálom, járván a várost.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.24 21:32:31 |
443251 |
[Visitatio]
-Hogy miről feledkeztünk meg? A politikáról testvér...*mosolyodik el*
-vagyis, hogy pontosabb legyek, nem feledkeztünk meg róla, csak félretettük! *megvakarja a feje búbját*
-pedig hát...*tárja szét a karját, mutatva, hogy a politika olyan dolog, amit bizony nem lehet megkerülni. Aztán, amikor a másik kezet nyújt, Dolce testvér örömteli mosollyal fogadja, s viszonozza azt.*
-akár hogy is lesz, örültem, hogy alkalmam volt megismerni hittestvéremet és a Szellemlovagok nagymesterét!
*Kitárja az írókamra ajtaját és kitessékeli a másikat*
-Sok sikert...*búcsúzik el tőle, majd amikor Morganus eltűnik a templom kapuján betűző nap fénykévéjében, az elkövetkező napokra gondol és felsóhajt.*
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja -vagyis, hogy pontosabb legyek, nem feledkeztünk meg róla, csak félretettük! *megvakarja a feje búbját*
-pedig hát...*tárja szét a karját, mutatva, hogy a politika olyan dolog, amit bizony nem lehet megkerülni. Aztán, amikor a másik kezet nyújt, Dolce testvér örömteli mosollyal fogadja, s viszonozza azt.*
-akár hogy is lesz, örültem, hogy alkalmam volt megismerni hittestvéremet és a Szellemlovagok nagymesterét!
*Kitárja az írókamra ajtaját és kitessékeli a másikat*
-Sok sikert...*búcsúzik el tőle, majd amikor Morganus eltűnik a templom kapuján betűző nap fénykévéjében, az elkövetkező napokra gondol és felsóhajt.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
- Tökéletes, legyen tehát úgy! *helyesel, majd ismét elmerül a
gondolatok tengerében. Közben kiissza azt a kevéskét, mi pohara alján
maradt, ennyivel is közelebb kerül annak kikutatásához, hogy van-e
igazság az italban.*
- Nos, ezért kerestem tehát fel, s köszönöm, hogy felvállalta ezen ügyet. Feltétlen megküldöm majd Önnek is, mit másoknak, s igyekszem azt is átgondolni, mi legyen a megbeszélés vezérfonala. *ezt tényleg át kell alaposan rágnia, s reméli, segítségére lesznek mások is, bölcs tanácsokkal.*
- Miről feledkezünk meg? *kérdi szórakozottan, inkább csak jelezvén, ha nincs más mondandójuk egymás számára, akkor nem rabolná tovább a szerzetestárs idejét. Elvégre, fognak még találkozni, sűrű program elé néznek.*
- Köszönöm a hörpincét, valóban segítette a beszédet! S természetesen, hálám másért is illeti... *adja vissza a poharat, s kezet nyújt hittársának.*
Fegyver: Faragott bot
- Nos, ezért kerestem tehát fel, s köszönöm, hogy felvállalta ezen ügyet. Feltétlen megküldöm majd Önnek is, mit másoknak, s igyekszem azt is átgondolni, mi legyen a megbeszélés vezérfonala. *ezt tényleg át kell alaposan rágnia, s reméli, segítségére lesznek mások is, bölcs tanácsokkal.*
- Miről feledkezünk meg? *kérdi szórakozottan, inkább csak jelezvén, ha nincs más mondandójuk egymás számára, akkor nem rabolná tovább a szerzetestárs idejét. Elvégre, fognak még találkozni, sűrű program elé néznek.*
- Köszönöm a hörpincét, valóban segítette a beszédet! S természetesen, hálám másért is illeti... *adja vissza a poharat, s kezet nyújt hittársának.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.24 21:07:06 |
443234 |
[Visitatio]
*Dolce testvér kezdi átérezni a feladat súlyát, s ha hite nem lenne
egyszerű, tiszta, s mint ilyen, szívósan erős, talán meg is torpantaná
az aggodalom. De a tiszta hit át van itatva reménnyel, s ez erőt ad
neki.*
-Az apát úrral majd én beszélek, s ha engedélyezi, a kapuk temploma helyet adhat a tervünknek, ezt rám bízhatod testvér! Ha nem kapjuk meg tőle az engedélyt, akkor választunk majd más helyszínt! Javaslom, a klánok képviselőit te hívd meg, hírneved, ismertséged biztosíték lehet arra, hogy sokan eljönnek a hívásodra! A polgárokat pedig majd én invitálom, járván a várost.
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Az apát úrral majd én beszélek, s ha engedélyezi, a kapuk temploma helyet adhat a tervünknek, ezt rám bízhatod testvér! Ha nem kapjuk meg tőle az engedélyt, akkor választunk majd más helyszínt! Javaslom, a klánok képviselőit te hívd meg, hírneved, ismertséged biztosíték lehet arra, hogy sokan eljönnek a hívásodra! A polgárokat pedig majd én invitálom, járván a várost.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
- Én is. *mondja mosollyal, már hogy tudniillik ő is csak szerzetes.*
- Azért is mondtam, hogy nem reménylek káptalani ülést, de nem is baj. Elsőként úgyis a hívekkel és más vallások művelőivel kellene megbeszélnünk az alapokat, ők mit tartanának elfogadhatónak. *s ezzel már rá is tértek arra, mik lennének az első lépések.*
- Lehetetlen terv? Nem kertelek: az. Nincsenek illúzióim s nagy elvárásaim, de épp ezért, érhet kellemes meglepetés. Akkor tehát, próbáljuk meg... *nyújt kezet, szövetséget emez kétséges kimenetelű hitkísérlethez.*
- Három dolog feltétlen szükségeltetik: helyszín a gyűlésre, -mely lehetne épp eme szent hely is-, a tisztelendő Atya engedélye, -különösképp, ha itt rendeznénk-, s természetesen az előkészületek, meghívók szétküldése és főbb témák összeszedése. Sok dolog ez egy huzamra, így legjobb, ha felosztjuk a munkát. Miben segítsek tehát? *kérdi, s nem igen érdekli, miképp osztják meg a tengernyi feladatot. Neki úgyis jut bőven, fejfájásból is.*
- Azt hiszem a legnehezebb része a tervnek az, miként ültessünk asztalhoz minél többeket. S persze, a megfelelő kérdéseket kell feltenni, hogy a válaszok is hasznosak legyenek... *töpreng el magában, mi is lehet a legjobb megközelítése egy összetett problémának.*
Fegyver: Faragott bot
- Azért is mondtam, hogy nem reménylek káptalani ülést, de nem is baj. Elsőként úgyis a hívekkel és más vallások művelőivel kellene megbeszélnünk az alapokat, ők mit tartanának elfogadhatónak. *s ezzel már rá is tértek arra, mik lennének az első lépések.*
- Lehetetlen terv? Nem kertelek: az. Nincsenek illúzióim s nagy elvárásaim, de épp ezért, érhet kellemes meglepetés. Akkor tehát, próbáljuk meg... *nyújt kezet, szövetséget emez kétséges kimenetelű hitkísérlethez.*
- Három dolog feltétlen szükségeltetik: helyszín a gyűlésre, -mely lehetne épp eme szent hely is-, a tisztelendő Atya engedélye, -különösképp, ha itt rendeznénk-, s természetesen az előkészületek, meghívók szétküldése és főbb témák összeszedése. Sok dolog ez egy huzamra, így legjobb, ha felosztjuk a munkát. Miben segítsek tehát? *kérdi, s nem igen érdekli, miképp osztják meg a tengernyi feladatot. Neki úgyis jut bőven, fejfájásból is.*
- Azt hiszem a legnehezebb része a tervnek az, miként ültessünk asztalhoz minél többeket. S persze, a megfelelő kérdéseket kell feltenni, hogy a válaszok is hasznosak legyenek... *töpreng el magában, mi is lehet a legjobb megközelítése egy összetett problémának.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.24 17:17:36 |
443053 |
[Visitatio]
*Érdeklődve hallgatja a férfiút, ki hitbéli kérdésekben valószínűleg
sokkal jártasabb, mint jómaga, s ahogy szavaiból kiveszi, a politika
síkos talaján is magabiztosan mozog, ami pedig egyáltalán nem mondható
el Dolce testvérről...egy idő után aztán felemeli a kezét...*
-Állj, testvérem állj! *mondja halkan, de határozottan*
-Én csak egy szerzetes vagyok, ki a templom szolgálatába szegődött. Amit te akarsz, ahhoz apát, vagy még inkább főapát szükségeltetne, s tán az se tudná keresztül vinni tervedet!
*elmosolyodik*
-de talán pont azért, mert én inkább hiszek, mint tudok, s a hit ereje nem cifra titulusokban rejtőzik...talán éppen azért, hajlandó vagyok lehetetlennek látszó tervedet támogatni a magam szerény eszközeivel!
Vágjunk hát bele! Szellőztessünk, ahogy te mondád. Hogy aztán sikerül-e lefektetnünk a közös hit alapjait, az majd eldől! Ha hiszünk, tán még az is sikerülhet!
*Homlokát ráncolva elhallgat egy pillanatra, majd a másik szemei közé nézve kérdezi*
-és most halljam, mit is kívánsz pontosan tőlem? Ha általam véghez vihető, esküszöm a kapu rozsdás kilincsére, meg fogom tenni!
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Állj, testvérem állj! *mondja halkan, de határozottan*
-Én csak egy szerzetes vagyok, ki a templom szolgálatába szegődött. Amit te akarsz, ahhoz apát, vagy még inkább főapát szükségeltetne, s tán az se tudná keresztül vinni tervedet!
*elmosolyodik*
-de talán pont azért, mert én inkább hiszek, mint tudok, s a hit ereje nem cifra titulusokban rejtőzik...talán éppen azért, hajlandó vagyok lehetetlennek látszó tervedet támogatni a magam szerény eszközeivel!
Vágjunk hát bele! Szellőztessünk, ahogy te mondád. Hogy aztán sikerül-e lefektetnünk a közös hit alapjait, az majd eldől! Ha hiszünk, tán még az is sikerülhet!
*Homlokát ráncolva elhallgat egy pillanatra, majd a másik szemei közé nézve kérdezi*
-és most halljam, mit is kívánsz pontosan tőlem? Ha általam véghez vihető, esküszöm a kapu rozsdás kilincsére, meg fogom tenni!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
*Abban tehát megegyezhetnek, hogy nincsenek rendjén a dolgok, s
kezdetnek ez elég is neki. Ezzel már el lehet indulni. De azért nem
bírja megállni, hogy még azt a kevéske biztos pontot is elvegye szegény
szolgatárs hitvilágából, mit az oltár képez.*
- Szerintem már az sem a régi, Zujm szétzúzta az eredetit. *de már maga sem tudja, hogy is volt ez, s melyik előtt imádkozott az a Ralishael Mor-Baint, kit elnémított a vahad. Mert azt az oltárt, bizony darabokra törte.*
- Nehéz erősen megállni, ha nincs mire támaszkodni. Igaza van, a hit lehet a végső mentsvárunk, de ugyan miben hiszünk mi, Érkezők? A Kapukban, igazán, mindenki egyként s kizárólagosan? S mit tudunk egyáltalán róluk és úgy egyáltalában, a mindenség rendszeráről? A probléma épp az, hogy elmosódott fogalmakkal és részismeretekkel rendelkezünk csupán, s ezért fordul mindenki, könnyebben felfogható égi entitások felé, legyenek azok ősmágusok vagy istennek nevezett valamik. *kicsit megtorpan, gondolván ~no, a végén még engemet is kikiáltanak eretneknek~*
- De elég ebből, mondom nyomban, miért is jöttem. Szeretném, ha elérné, hogy összeüljön valamiféle gyűlés, vallási témákat megbeszélni. Kétlem, hogy sikerülne a Főapát urat városunkba hívni, rávenni, hogy hívjon össze nyilvános káptalani ülést, de talán nem is ez kell, hogy legyen az első lépés. Remélem egyetért velem, hogy elsőként fel kellene mérni, mi a hívek valós igénye, ők miként látják jelen s túlra képzelt világunkat, hogy egyáltalán milyen kultuszkörök vannak jelen Sziklaöbölben. *s hogy világosabban lásson Dolce testvér, mesél kicsit a múltról, hogy miért is elégelte meg a tespedést*
- Tudja, a néhai Wolsey főapát, mikor is a 627-ik évi káptalani döntések közül törölte a második bekezdést, kinyilvánította vágyát, hogy Adrian Lyen-Mort nagymester hívjon össze épp egy olyasféle megbeszélést, mit most én is szeretnék, s arra mindenképpen hívjon meg engemet, mint ki valamelyest ismeri az egyházi ügyeket és hittételeket. *szerénykedik, elvégre ő írta meg annak idején az egyházrendszer szabályzatát s szerkesztette meg a Corvusi Kátét.*
- Talán mondanom sem kell, hogy sosem került sor arra az ülésre, én meghívót semmire sem kaptam, a dolog feledésbe merült, ő meg már nem is él. No de, most jön a csavar, úgyhogy figyelmezzen erősen! *próbálja összerendezni gondolatait, nehéz téma következik.*
- Egy kérdéssel kezdem: mi a szekta? A probléma épp az, hogy a törölt második cikkelyben volt ez lefektetve. A Hit Védelmezőjének meg épp az lett volna dolga, hogy összehívja a szektákat, s megtudakolja, kívánnak-e az Egyház része lenni saját vallásuk megtartása mellett. S mert sosem jött létre a gyűlés, így egyházjogi értelmezésemben a következő helyzetben leledzünk:
1. a káptalani döntések, -leszámítva a törölt második cikkelyt- még mindig érvényesek, noha a rendelkezések többsége politikai okból és céllal született meg, s ilyenformán rendkívül kártékonyak lehetnek az Egyházra és a hívekre.
2. Wolsey főapát értelmezésében a szekták hívei nem a Helyes Úton járnak, noha az eredeti szektás definíció gyakorlatilag minden jelenlegi Érkezőre ráhúzható. Akkor tehát, senki sem juthat el Thrillionba? Ezzel egyébként homlokegyenest ellentmondott Acco apát egy későbbi nyilatkozata... A Főapát Úr pedig elszólta magát, hogy ez a kifejezés igazából csak arra kell, hogy az Egyház ellenőrzése alatt tudhasson híveket - noha maga ez a fogalmi kategória nem csak az Egyházra érvényes, de mindhárom bevett vallásra.
3. Jelenleg is érvényes a ritualista megjelölés (noha az egykori ritualisták már rég nem élnek), ami könnyen azt eredményezheti, hogy politikai fegyverként fogják felhasználni a közeljövőben, Távolrévben. De ugyebár, innen indultunk el... *s ezzel bezárul a kör, miért is hozta el annak a kislexikonnak a hírekbe került részletét. S elmosolyodik, mert elég sokat rázúdított egyszerre a szegény lélekpásztorra, s ha az rááll kérésére, akkor ezerszer ennyit kell a jövőben kiállnia.*
- Nos, miképp látja, érdemes belevágnunk, hogy kiszellőztessük a szívek termét, s végre lefektessük a közös hit alapjait?
Fegyver: Faragott bot
- Szerintem már az sem a régi, Zujm szétzúzta az eredetit. *de már maga sem tudja, hogy is volt ez, s melyik előtt imádkozott az a Ralishael Mor-Baint, kit elnémított a vahad. Mert azt az oltárt, bizony darabokra törte.*
- Nehéz erősen megállni, ha nincs mire támaszkodni. Igaza van, a hit lehet a végső mentsvárunk, de ugyan miben hiszünk mi, Érkezők? A Kapukban, igazán, mindenki egyként s kizárólagosan? S mit tudunk egyáltalán róluk és úgy egyáltalában, a mindenség rendszeráről? A probléma épp az, hogy elmosódott fogalmakkal és részismeretekkel rendelkezünk csupán, s ezért fordul mindenki, könnyebben felfogható égi entitások felé, legyenek azok ősmágusok vagy istennek nevezett valamik. *kicsit megtorpan, gondolván ~no, a végén még engemet is kikiáltanak eretneknek~*
- De elég ebből, mondom nyomban, miért is jöttem. Szeretném, ha elérné, hogy összeüljön valamiféle gyűlés, vallási témákat megbeszélni. Kétlem, hogy sikerülne a Főapát urat városunkba hívni, rávenni, hogy hívjon össze nyilvános káptalani ülést, de talán nem is ez kell, hogy legyen az első lépés. Remélem egyetért velem, hogy elsőként fel kellene mérni, mi a hívek valós igénye, ők miként látják jelen s túlra képzelt világunkat, hogy egyáltalán milyen kultuszkörök vannak jelen Sziklaöbölben. *s hogy világosabban lásson Dolce testvér, mesél kicsit a múltról, hogy miért is elégelte meg a tespedést*
- Tudja, a néhai Wolsey főapát, mikor is a 627-ik évi káptalani döntések közül törölte a második bekezdést, kinyilvánította vágyát, hogy Adrian Lyen-Mort nagymester hívjon össze épp egy olyasféle megbeszélést, mit most én is szeretnék, s arra mindenképpen hívjon meg engemet, mint ki valamelyest ismeri az egyházi ügyeket és hittételeket. *szerénykedik, elvégre ő írta meg annak idején az egyházrendszer szabályzatát s szerkesztette meg a Corvusi Kátét.*
- Talán mondanom sem kell, hogy sosem került sor arra az ülésre, én meghívót semmire sem kaptam, a dolog feledésbe merült, ő meg már nem is él. No de, most jön a csavar, úgyhogy figyelmezzen erősen! *próbálja összerendezni gondolatait, nehéz téma következik.*
- Egy kérdéssel kezdem: mi a szekta? A probléma épp az, hogy a törölt második cikkelyben volt ez lefektetve. A Hit Védelmezőjének meg épp az lett volna dolga, hogy összehívja a szektákat, s megtudakolja, kívánnak-e az Egyház része lenni saját vallásuk megtartása mellett. S mert sosem jött létre a gyűlés, így egyházjogi értelmezésemben a következő helyzetben leledzünk:
1. a káptalani döntések, -leszámítva a törölt második cikkelyt- még mindig érvényesek, noha a rendelkezések többsége politikai okból és céllal született meg, s ilyenformán rendkívül kártékonyak lehetnek az Egyházra és a hívekre.
2. Wolsey főapát értelmezésében a szekták hívei nem a Helyes Úton járnak, noha az eredeti szektás definíció gyakorlatilag minden jelenlegi Érkezőre ráhúzható. Akkor tehát, senki sem juthat el Thrillionba? Ezzel egyébként homlokegyenest ellentmondott Acco apát egy későbbi nyilatkozata... A Főapát Úr pedig elszólta magát, hogy ez a kifejezés igazából csak arra kell, hogy az Egyház ellenőrzése alatt tudhasson híveket - noha maga ez a fogalmi kategória nem csak az Egyházra érvényes, de mindhárom bevett vallásra.
3. Jelenleg is érvényes a ritualista megjelölés (noha az egykori ritualisták már rég nem élnek), ami könnyen azt eredményezheti, hogy politikai fegyverként fogják felhasználni a közeljövőben, Távolrévben. De ugyebár, innen indultunk el... *s ezzel bezárul a kör, miért is hozta el annak a kislexikonnak a hírekbe került részletét. S elmosolyodik, mert elég sokat rázúdított egyszerre a szegény lélekpásztorra, s ha az rááll kérésére, akkor ezerszer ennyit kell a jövőben kiállnia.*
- Nos, miképp látja, érdemes belevágnunk, hogy kiszellőztessük a szívek termét, s végre lefektessük a közös hit alapjait?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.23 22:44:56 |
442668 |
[Visitatio]
-Ugyan! *legyint mosolyogva Dolce testvér*
-Semmi sincs rendjén Nagyuram! Mint ahogy tegnap se volt, s ha jó mélyen beletúrok a pergamenek közé, bizton kiderül, hogy már tegnapelőtt sem! Tudom én...hát hogyne tudnám! Tengeristen, Földasszony, Szépszemű és Villámúr, Zujm, a vahad, lovagrend, nagymester és főinkvizítor...volt itt már annyi minden, ahogy a hatalmat görcsösen markolók diktálták! Hol istenek, hol ősmágusok uralták az oltárt...de amint azt láthatta, akár testvérként, akár Nagymesterként, az oltár ott áll, ahová őseink építették! *felsóhajt*
-Haladjunk, azt kérdezi? Haladjunk tovább úgy, mint eddig? Én azt mondom, ne haladjunk! Álljunk meg! Álljunk sziklaszilárdan, mint erős bástya, melynek alapja a hit, fala Sziklaöböl városa, reménye a sziklaöbliek! Tegyük mi is, amit elődeink. Legyünk hűségesek a városhoz, s ha kell, haljunk meg érte...
*Kiissza a kupát fenékig, majd kérdőn néz a Nagymesterre*
-Miben segíthetek testvér? Szólj, s ha terved megnyeri tetszésemet, a szolgád vagyok!
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Semmi sincs rendjén Nagyuram! Mint ahogy tegnap se volt, s ha jó mélyen beletúrok a pergamenek közé, bizton kiderül, hogy már tegnapelőtt sem! Tudom én...hát hogyne tudnám! Tengeristen, Földasszony, Szépszemű és Villámúr, Zujm, a vahad, lovagrend, nagymester és főinkvizítor...volt itt már annyi minden, ahogy a hatalmat görcsösen markolók diktálták! Hol istenek, hol ősmágusok uralták az oltárt...de amint azt láthatta, akár testvérként, akár Nagymesterként, az oltár ott áll, ahová őseink építették! *felsóhajt*
-Haladjunk, azt kérdezi? Haladjunk tovább úgy, mint eddig? Én azt mondom, ne haladjunk! Álljunk meg! Álljunk sziklaszilárdan, mint erős bástya, melynek alapja a hit, fala Sziklaöböl városa, reménye a sziklaöbliek! Tegyük mi is, amit elődeink. Legyünk hűségesek a városhoz, s ha kell, haljunk meg érte...
*Kiissza a kupát fenékig, majd kérdőn néz a Nagymesterre*
-Miben segíthetek testvér? Szólj, s ha terved megnyeri tetszésemet, a szolgád vagyok!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
- S ugyan ki nyitja ki a Kapukat, kinek szól az ima? *nem akar
túlságosan belemenni, mert érzése szerint véleményük, kezd lassan
szétválni. Az ima erejében ő is hisz, szerencsésebb lesz tőle az élet,
de azért nem biztos benne, hogy a mechanikus szövegmormolás mindent
megoldana. De nehezebb kérdés az egyházpolitika.*
- Én nem hibáztatok, különösen nem csak egy csoportot. Abban igaza van, közös sarunk, ha a békesség megbomlik. *s még bele sem mer gondolni mindabba, miket a másik elmond.*
- De óva inteném attól, hogy túlontúl biztosnak vegye az Egyház rendíthetetlenségét! Mert való igaz, ez a épület áll már jó ideje, s fog is még, de mi benne lakozik... Tudja, mi volt eredetileg az Egyház hivatalos vonulata, kevesebb mint másfél évszázada? Ha igen, talán megérti, miért tartom immáron én is nevetségesnek, hogy állandóan fordulunk, mint valami szélkakas, melynek odaát nevezik az Egyházat, egyre inkább joggal. *persze lehetséges, nem hallott az ifjabb a néhai Mor-Bain főpapról, s nem is tudná érte hibáztatni. Viszont úgy érzi, túlságosan kényelmesen ül nem csak fotelben, de a nem létező dicsőségükön is.*
- Tehát megkérdem, ismételten: Ön szerint minden rendjén, s haladjunk tehát úgy tovább, mint eddig?
Fegyver: Faragott bot
- Én nem hibáztatok, különösen nem csak egy csoportot. Abban igaza van, közös sarunk, ha a békesség megbomlik. *s még bele sem mer gondolni mindabba, miket a másik elmond.*
- De óva inteném attól, hogy túlontúl biztosnak vegye az Egyház rendíthetetlenségét! Mert való igaz, ez a épület áll már jó ideje, s fog is még, de mi benne lakozik... Tudja, mi volt eredetileg az Egyház hivatalos vonulata, kevesebb mint másfél évszázada? Ha igen, talán megérti, miért tartom immáron én is nevetségesnek, hogy állandóan fordulunk, mint valami szélkakas, melynek odaát nevezik az Egyházat, egyre inkább joggal. *persze lehetséges, nem hallott az ifjabb a néhai Mor-Bain főpapról, s nem is tudná érte hibáztatni. Viszont úgy érzi, túlságosan kényelmesen ül nem csak fotelben, de a nem létező dicsőségükön is.*
- Tehát megkérdem, ismételten: Ön szerint minden rendjén, s haladjunk tehát úgy tovább, mint eddig?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.23 22:03:47 |
442628 |
[Visitatio]
-Minden kapu nyitható testvérem! *válaszol Dolce némi hallgatás után,
hiszen a Nagymester mindent rázúdított, mi rosszat csak Corvus valaha
termett.*
-Nem a kapu a lényeg, hiszen ha megtaláljuk a sajátunkat, beléphetünk rajta a Fény városába! Az ösvény, testvér, az ösvény! Mert ha nem a magfelelőn halad éltünk útja, akkor a végén nem a saját kapunk előtt állunk! Aki erényekben gazdag, kerüli a rosszat, a gonoszt, az jó úton jár! S ha érkező lelkünk mégis a bűn útjára lép, az ima visszaterel bennünket az ösvényre!
*Ennyit a kapuról, az ösvényről...s aztán jöhet a többi, ami már nem teológia, nem kánon, hanem politika, amelyen nem ragyog át a hit fénye. Hatalomvágy, bosszú, intrika...ez már nem Dolce testvér világa, bár azt azért nem mondhatni, hogy járatlan lenne a világi dolgokban.*
-A Falka...*rázza rosszallóan a fejét*
-Száműzték Révből, kiverték Zöldvölgyből, elege lett belőle Pormedernek, hát most újra Révbe masíroznak. Mert mindig van valaki, aki mögéjük bújva hatalmat akar szerezni magának! A Falka a mi közös bűnünk, a mi rossz kapunk! Ne őket hibáztasd testvér, saját bűneink megtestesülései ők, s imádkozz, hogy egyszer majd a Céh, vagy a városi tanács Sziklaöböl nyakára ne hozza őket, hogy itt szerezzenek hatalmat megbízójuk számára!
*Ujjai közt forgatja a kupát, melyben lassan forog a mélyvörös nedű körbe-körbe.*
-de a politika változik testvér, az egyház pedig túlél mindent...túlélte már az Invictusokat, túléli majd a de Raisokat is, túléli a Céhet és a Falkát! Templomunk, mely az első kapuknak szentelt épület volt Corvuson, itt áll már századok óta, s itt fog még állni akkor is, amikor már Távolrév romjai fölött csak a lillutmadarak rekedt károgását lehet majd hallani...e szent hely Sziklaöböl reménye volt, az ma is, s bízz benne testvér, az lesz holnap is!
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja -Nem a kapu a lényeg, hiszen ha megtaláljuk a sajátunkat, beléphetünk rajta a Fény városába! Az ösvény, testvér, az ösvény! Mert ha nem a magfelelőn halad éltünk útja, akkor a végén nem a saját kapunk előtt állunk! Aki erényekben gazdag, kerüli a rosszat, a gonoszt, az jó úton jár! S ha érkező lelkünk mégis a bűn útjára lép, az ima visszaterel bennünket az ösvényre!
*Ennyit a kapuról, az ösvényről...s aztán jöhet a többi, ami már nem teológia, nem kánon, hanem politika, amelyen nem ragyog át a hit fénye. Hatalomvágy, bosszú, intrika...ez már nem Dolce testvér világa, bár azt azért nem mondhatni, hogy járatlan lenne a világi dolgokban.*
-A Falka...*rázza rosszallóan a fejét*
-Száműzték Révből, kiverték Zöldvölgyből, elege lett belőle Pormedernek, hát most újra Révbe masíroznak. Mert mindig van valaki, aki mögéjük bújva hatalmat akar szerezni magának! A Falka a mi közös bűnünk, a mi rossz kapunk! Ne őket hibáztasd testvér, saját bűneink megtestesülései ők, s imádkozz, hogy egyszer majd a Céh, vagy a városi tanács Sziklaöböl nyakára ne hozza őket, hogy itt szerezzenek hatalmat megbízójuk számára!
*Ujjai közt forgatja a kupát, melyben lassan forog a mélyvörös nedű körbe-körbe.*
-de a politika változik testvér, az egyház pedig túlél mindent...túlélte már az Invictusokat, túléli majd a de Raisokat is, túléli a Céhet és a Falkát! Templomunk, mely az első kapuknak szentelt épület volt Corvuson, itt áll már századok óta, s itt fog még állni akkor is, amikor már Távolrév romjai fölött csak a lillutmadarak rekedt károgását lehet majd hallani...e szent hely Sziklaöböl reménye volt, az ma is, s bízz benne testvér, az lesz holnap is!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
- Ne higgye, lehet, nincs is lemaradása... *mondja keserűen, elvégre ő
eddig minden apátot és főapátot úgy ismert meg, mint kik papagáj módjára
képesek elismételni a Káté hittételeit, de döntéseik nem azt mutatják,
hogy értik is mondandóját. *
- Tehát az ima erejével érvel. Derék. Viszont mit mondana, mi alapján jut át valaki a Kapukon, míg más meg mondjuk, nem? Elvégre, ilyen kérdés is érkezhet hozzánk hívőktől, s pusztán csak érdeklődőktől... *mondja mosollyal, már bejutván közbe a szobácskába, ott elhelyezkedve.*
- Köszönöm. És az italt is hálás szívvel fogadom... *nincs közelben asszonynép, ki a fogyasztást méricskélje, bár felesége kétségtelenül toleráns, ebben is. Mondjuk, vele meg vallási kérdésekben nem lehet szót érteni...*
- Milyen igaz... *s hallgatja tehát a válaszokat. Közben meg isznak.*
- Fényeskedjék - orrunk hegye, meg rajtunk a Kapuk kegyelme! *mókázik a tószttal, bár az utóbbit jobban vágyja, az előbbi csak lebukásra jó. A végén persze megkerül komolysága, bár örvendhet, mert hozzá hasonlatos mérsékelt testvérrel hozta össze tehát a sor*
- Jó hallani a hasonló gondolatot, a purgálást még ötletként is, szánalmasnak tartottam. Én viszont borúsabban látom az Egyház helyzetét, nem áll oly jól helyzetet, mintsem szeretnénk. Épp azért, mert hittani rendszerünk kusza, mindenki össze-vissza prédikál, ha egyáltalán, és ez a következetlen hablatyolás nem érdekel senkit. Csak, ha van politikai vonzata, s valljuk meg őszintén, Távolrévben jó ideje csak erre használják ki a hit útjait. *ered meg nyelve, pedig alig ivott még valamit. Kis szünetet tart, próbál lehiggadni.*
- Még ha csak a fantázia világáról beszélnénk, de mert járt közöttünk ősmágus is, vahadfatty is, ezek nagyon is valós entitások, kikkel így vagy úgy, itt vagy amott, de számolnunk kell. S jó, hogy említi a Tűz Templomát, éppen emiatt kerekedtem fel, testvéremet felkeresni. Talán már olvasta, de azért elhoztam egy példányát... *kotor elő a szürke csuha alól, valami tarisznyaféléből egy meggyűrt lapot, melyen hírek olvasható. Átadja, Dolcino testvér pedig olvashatja rajta a szöveget, mely tulajdonképp a Távolrévi Ritualista Kislexikon. megvárja, hogy elolvashassa, bár lehet, nyomban felel, mert már ismeri, mindenesetre a végén elmondja, mi szerinte a probléma.*
- Odáig valóban béke honol a szent helyen, míg a három bevett vallás szépen megfért egymás mellett, s a figyelem rájuk irányult. Aztán befészkelte magát oda az őssárkányok kultusza, bár a miérteket nem tudom, kinek az engedélyével, de ha sem a Korona, sem a Főapát úr nem tiltakozott ellene, nyilván simán megtörténhetett. Itt vagy hallgatólagos, vagy cselekvő egyetértéssel lett a vallási állóvíz felkavarva, s most úszunk a szutykos folyadékban... *morgolódik, de itt még nincs vége a mesének.*
- De ezen szövegből csak egy, jól megbújó sort emelnék ki, mely szerint a Falka már Távolrévben van. Tudja, ez mit jelent? *nyilván vannak ötletei, de a sötét jövőlátását mindenképp megosztja vele, azt nehéz felülmúlni:*
- Miként az Éjtemplomot is kisajátították egykoron, úgy lesz most is, csak a Sárkányosokat kell kitenniük. De miként egyik öleb, úgy a másik csahos kopó, egyre megy! De addig jajveszékeléssel lesz kikövezve az út, s közben röpködnek majd a jelzők, ki a vahadista, ki pedig az eretnek... *hull bele a hangja a komorságba, elcsuklik a felvázolt potenciális, gonosz valóságba.*
- Nem tudom, látja-e a problémát, mi érint majd minket is: ha ezen az úton haladnak tovább odaát, nincs jövője az Érkezőknek, már ami a vallási toleranciát, valamiféle egységes hitgyakorlatot illet. De ne legyen igazam... *s mondaná még, hogy szerinte ki kellene takarítani a fejeket és a szíveket Corvus szerte, de még félreérthető lenne. pedig tőle igazán messze áll az inkvizició intézményrendszere...*
- Nos, mi a véleménye? Meséljen, érdekelne, miként látja Sziklaöböl vallási életét.*ha őt ilyenről kérdezték volna, nagyjából annyit tudott volna mondani, hogy semmilyen, szétszórt fragmentek katyvasza. Pedig hajdan nem így volt, legalább Szépszemű nevére mindenki fejet hajtott...*
Fegyver: Faragott bot
- Tehát az ima erejével érvel. Derék. Viszont mit mondana, mi alapján jut át valaki a Kapukon, míg más meg mondjuk, nem? Elvégre, ilyen kérdés is érkezhet hozzánk hívőktől, s pusztán csak érdeklődőktől... *mondja mosollyal, már bejutván közbe a szobácskába, ott elhelyezkedve.*
- Köszönöm. És az italt is hálás szívvel fogadom... *nincs közelben asszonynép, ki a fogyasztást méricskélje, bár felesége kétségtelenül toleráns, ebben is. Mondjuk, vele meg vallási kérdésekben nem lehet szót érteni...*
- Milyen igaz... *s hallgatja tehát a válaszokat. Közben meg isznak.*
- Fényeskedjék - orrunk hegye, meg rajtunk a Kapuk kegyelme! *mókázik a tószttal, bár az utóbbit jobban vágyja, az előbbi csak lebukásra jó. A végén persze megkerül komolysága, bár örvendhet, mert hozzá hasonlatos mérsékelt testvérrel hozta össze tehát a sor*
- Jó hallani a hasonló gondolatot, a purgálást még ötletként is, szánalmasnak tartottam. Én viszont borúsabban látom az Egyház helyzetét, nem áll oly jól helyzetet, mintsem szeretnénk. Épp azért, mert hittani rendszerünk kusza, mindenki össze-vissza prédikál, ha egyáltalán, és ez a következetlen hablatyolás nem érdekel senkit. Csak, ha van politikai vonzata, s valljuk meg őszintén, Távolrévben jó ideje csak erre használják ki a hit útjait. *ered meg nyelve, pedig alig ivott még valamit. Kis szünetet tart, próbál lehiggadni.*
- Még ha csak a fantázia világáról beszélnénk, de mert járt közöttünk ősmágus is, vahadfatty is, ezek nagyon is valós entitások, kikkel így vagy úgy, itt vagy amott, de számolnunk kell. S jó, hogy említi a Tűz Templomát, éppen emiatt kerekedtem fel, testvéremet felkeresni. Talán már olvasta, de azért elhoztam egy példányát... *kotor elő a szürke csuha alól, valami tarisznyaféléből egy meggyűrt lapot, melyen hírek olvasható. Átadja, Dolcino testvér pedig olvashatja rajta a szöveget, mely tulajdonképp a Távolrévi Ritualista Kislexikon. megvárja, hogy elolvashassa, bár lehet, nyomban felel, mert már ismeri, mindenesetre a végén elmondja, mi szerinte a probléma.*
- Odáig valóban béke honol a szent helyen, míg a három bevett vallás szépen megfért egymás mellett, s a figyelem rájuk irányult. Aztán befészkelte magát oda az őssárkányok kultusza, bár a miérteket nem tudom, kinek az engedélyével, de ha sem a Korona, sem a Főapát úr nem tiltakozott ellene, nyilván simán megtörténhetett. Itt vagy hallgatólagos, vagy cselekvő egyetértéssel lett a vallási állóvíz felkavarva, s most úszunk a szutykos folyadékban... *morgolódik, de itt még nincs vége a mesének.*
- De ezen szövegből csak egy, jól megbújó sort emelnék ki, mely szerint a Falka már Távolrévben van. Tudja, ez mit jelent? *nyilván vannak ötletei, de a sötét jövőlátását mindenképp megosztja vele, azt nehéz felülmúlni:*
- Miként az Éjtemplomot is kisajátították egykoron, úgy lesz most is, csak a Sárkányosokat kell kitenniük. De miként egyik öleb, úgy a másik csahos kopó, egyre megy! De addig jajveszékeléssel lesz kikövezve az út, s közben röpködnek majd a jelzők, ki a vahadista, ki pedig az eretnek... *hull bele a hangja a komorságba, elcsuklik a felvázolt potenciális, gonosz valóságba.*
- Nem tudom, látja-e a problémát, mi érint majd minket is: ha ezen az úton haladnak tovább odaát, nincs jövője az Érkezőknek, már ami a vallási toleranciát, valamiféle egységes hitgyakorlatot illet. De ne legyen igazam... *s mondaná még, hogy szerinte ki kellene takarítani a fejeket és a szíveket Corvus szerte, de még félreérthető lenne. pedig tőle igazán messze áll az inkvizició intézményrendszere...*
- Nos, mi a véleménye? Meséljen, érdekelne, miként látja Sziklaöböl vallási életét.*ha őt ilyenről kérdezték volna, nagyjából annyit tudott volna mondani, hogy semmilyen, szétszórt fragmentek katyvasza. Pedig hajdan nem így volt, legalább Szépszemű nevére mindenki fejet hajtott...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.23 16:37:03 |
442326 |
[Visitatio]
-Óh! Morganus testvér! *szalad ki a meglepetés kiáltása Dolce testvér száján*
-Nagy megtiszteltetés ez a látogatás számomra! Dolce testvér vagyok, egy ideje már a Kapuk Templomának szolgálója!
*Hajt fejet, amely elsősorban a Nagymesternek szól, majd elfogadja Morganus kézfogását, mint hitbéli testvérét.*
-Ami a hitelveket illeti...*s elindul a kis kamra felé, ahol a templom iratait szokta rendezgetni, javítgatni, s ahol nyugodtan beszélhet a Nagymesterrel*
-szívesen válaszolok a kérdéseire, bár az én tudásom messze elmarad az apátúrétól...*mondja szerény mosollyal*
-de azt bizton állíthatom, a Kapu mindenki előtt tárva, nincs az a bűn, amit imával jóvá ne lehetne tenni, légyen akár bérgyilkos, akár saját gonosz örömét kereső bűnös az illető! Az ima testvérem, az ima az a szent fürdő, mely minden bűnt lemos lelkünkről! Állítom, de megindokolni testvér...hát azt ne várd tőlem! Én nem tudós ember vagyok, ki makacsul a hit miértjeit kutatja. Imádkozz és bebocsájtást nyersz! Egyszerű igazság...
*halkan nyikorogva tárul fel az írókamra ajtaja. A helyiségben színes félhomály, a magas, keskeny, festett üvegablakokon átszűrődő fények mesés hangulata. A testvér a nagy, lakkozott íróasztal mellett álló öreg, de kényelmesnek tűnő karosszékek egyikére mutat.*
-Foglaljon helyet testvérem! *a két ablak közt meghúzódó almáriumhoz lép, két kupát, borosflaskát vesz le róluk.*
-Egy korty bor...*önt*
-Kellemessé teszi a beszélgetést, akár hitbéli, akár világi dolgokról folyjon az! *mosolyodik el*
-ami pedig a második kérdést illeti, hát az igazán nem is egy kérdés, hanem több! *rázza meg a fejét vigyorogva*
-de természetesen igyekszem így is megválaszolni!
*leül, felemeli kupáját, hozzákoccintva a vendégéhez*
-Fényesedjék! *mondja a rövid köszöntöt, majd kortyol, aztán elgondolkozva teszi le a félig üres ivóedényt az asztalra*
-Ősmágusok, istenek...mindenféle kultuszok...*felsóhajt*
-Az érkezők fantáziája fékezhetetlen! Ami azt illeti, én nem is gondolnám, hogy a hit szigorával, ne adja Kapu, a purgálással le tudnánk szoktatni a tévelygőket az álmok, a fantázia világáról! Úgy hiszem, az egyház tornya elég erős, elég magas, hogy kiemelkedjék a legendák, tévhitek, mesék tengeréből, s bevilágítsa a világot! S ha hitbéli türelem van, akkor összefogás is lesz! Lám, Révben, abban az átkozott városban újjáépítették a Tűz templomát! A három nagy vallás oltárával!
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Nagy megtiszteltetés ez a látogatás számomra! Dolce testvér vagyok, egy ideje már a Kapuk Templomának szolgálója!
*Hajt fejet, amely elsősorban a Nagymesternek szól, majd elfogadja Morganus kézfogását, mint hitbéli testvérét.*
-Ami a hitelveket illeti...*s elindul a kis kamra felé, ahol a templom iratait szokta rendezgetni, javítgatni, s ahol nyugodtan beszélhet a Nagymesterrel*
-szívesen válaszolok a kérdéseire, bár az én tudásom messze elmarad az apátúrétól...*mondja szerény mosollyal*
-de azt bizton állíthatom, a Kapu mindenki előtt tárva, nincs az a bűn, amit imával jóvá ne lehetne tenni, légyen akár bérgyilkos, akár saját gonosz örömét kereső bűnös az illető! Az ima testvérem, az ima az a szent fürdő, mely minden bűnt lemos lelkünkről! Állítom, de megindokolni testvér...hát azt ne várd tőlem! Én nem tudós ember vagyok, ki makacsul a hit miértjeit kutatja. Imádkozz és bebocsájtást nyersz! Egyszerű igazság...
*halkan nyikorogva tárul fel az írókamra ajtaja. A helyiségben színes félhomály, a magas, keskeny, festett üvegablakokon átszűrődő fények mesés hangulata. A testvér a nagy, lakkozott íróasztal mellett álló öreg, de kényelmesnek tűnő karosszékek egyikére mutat.*
-Foglaljon helyet testvérem! *a két ablak közt meghúzódó almáriumhoz lép, két kupát, borosflaskát vesz le róluk.*
-Egy korty bor...*önt*
-Kellemessé teszi a beszélgetést, akár hitbéli, akár világi dolgokról folyjon az! *mosolyodik el*
-ami pedig a második kérdést illeti, hát az igazán nem is egy kérdés, hanem több! *rázza meg a fejét vigyorogva*
-de természetesen igyekszem így is megválaszolni!
*leül, felemeli kupáját, hozzákoccintva a vendégéhez*
-Fényesedjék! *mondja a rövid köszöntöt, majd kortyol, aztán elgondolkozva teszi le a félig üres ivóedényt az asztalra*
-Ősmágusok, istenek...mindenféle kultuszok...*felsóhajt*
-Az érkezők fantáziája fékezhetetlen! Ami azt illeti, én nem is gondolnám, hogy a hit szigorával, ne adja Kapu, a purgálással le tudnánk szoktatni a tévelygőket az álmok, a fantázia világáról! Úgy hiszem, az egyház tornya elég erős, elég magas, hogy kiemelkedjék a legendák, tévhitek, mesék tengeréből, s bevilágítsa a világot! S ha hitbéli türelem van, akkor összefogás is lesz! Lám, Révben, abban az átkozott városban újjáépítették a Tűz templomát! A három nagy vallás oltárával!
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Morganus Yl Chays
#286617|
05.23 11:16:53 |
442186 |
[Visitatio]
*Egy régi mondás jut eszébe: "Ki elődugja orrát a pult mögül az ajtónyikorgásra, rendszerint az a kocsmáros." Így reméli, megtalálta, kit keres.*
- Feltétlenül, különösen ha Önben e szent hely hitpásztorát tisztelhetem. Jómagam Morganus Yl Chays névre hallgatok, s a Szellemlovagok nagymestere vagyok. *mutatkozik be, s nyújt kezet, ha a másik elfogadja, s valóban ő az, kinek gondolja.*
- Nagyon örvendek, különösen, mivel a Davini atya előtt tett fogadalmam által, jó ideje szerzetesi testvér is vagyok, így nagy öröm számomra, ha egy új szolgatársat megismerhetek. Nem könnyű egy hitetlen világban fáklyahordozónak lenni, nem de? *mosolya erőtlen, látszik rajta, hogy maga belefáradt Corvus vallási tébolyhullámába, mely félelmei szerint csak most fog igazán partokat csapkodni. Miközben beszél, az elfet méregeti, mert nem tud róla semmit, így elsőként ki akarja ismerni.*
- Mielőtt legfőbb lelki gyötrelmeimbe beavatnám, engedje meg, hogy rákérdezzek hitelveire, miként vélekedik az Egyház és Sziklaöböl hitéleti állapotáról. De talán, mindezt egy csendesebb helyen, így menjünk is beljebb... *javasolja, ha még ez nem hangzott el, utalván rá, hogy bizalmas az ügy, még ha a Templom kong is az ürességtől. Reméli, hogy magától is felfed előtte oly dolgokat, mikre kíváncsi (például, hogy igazak-e a pletykák, hogy az elf Természethívő), de a végén még feltesz két kérdést, mely alapján remélhetőleg el tudja majd Capriccio testvért a dogmatikai spektrumon helyezni, a Testvériség és a katekisták adta végpontok között.*
- Két kérdés még, elöljáróban: bejuthat-e egy bérgyilkos, -ki pénzért ölt már vagy próbálkozott vele- Thrillion világába? Kérem, válaszát indokolja is meg, s olyanformán, hogy egy laikus és egy vallástudós egyaránt megnyugodhasson logikai vonalában. A másik pedig: mi a véleménye az ősmágusi kultuszokról, isteni megjelölést használna-e rájuk vagy bármi másra, lát-e módot vallási összefogásra, akár csak városi szinten is? *kérdi, noha összetett kérdéseivel már ki is futott a saját maga által állított keretekből. Viszont fontosnak tartja mindezeket jó előre tisztázni, tudni akarja, lehet-e az illetőben, hittani értékítéletében, megbízni.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dolce Capriccio #272862|
05.23 09:45:27 |
442166 |
[Visitatio]
*A betérőket, kik rendszeresen, avagy rendszertelenül, de imára
érkeznek, vagy azokat, kiket csak a kiváncsiság hajt be bámészkodni,
Dolce testvér már felismeri. De a mostani látogató másnak tűnik. Nem a
bűnbocsánatért imát mormolókra hajaz, nem is a kiváncsiskodók
csoportjához sorolná a testvér. Öltözéke, határozott mozgása mutatja,
nem először járhat a Kapuk templomában. Dolce testvér, mióta szolgája
lett a templomnak, csalódottan tapasztalta, hogy a város vezetői,
tanácsnokok, kapitányok, nem teszik tiszteletüket eme megszentelt
helyen, s más városok hitéletének szereplőit se láthatta még
vendégül...most felcsillan a szeme. Talán a látogató ezek közül való!*
-Nagyuram...segíthetek valamiben, vagy csak egy csendes imára tértél be?
Fegyver: Thrillioni skorpióátok Páncél: Thrillion égi páncélja
-Nagyuram...segíthetek valamiben, vagy csak egy csendes imára tértél be?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Visitatio]
*Ugyan be-betér imádkozni, de igen régen volt már, hogy utoljára
csuhában érkezett, s most is inkább azért öltötte fel a szürke
öltözéket, hogy láttassa, egyházi ügyben jár. Még nem is találkozott a
Templom új szolgálójával, akiről eddig keveset hallott, így idejét
látja, hogy néki bemutatkozzon. Meg aztán, gonosz híreket hoz a szél
északról, s ez még őt is nyugtalanítja, ki már valahol lemondott
Corvusról, ami a hitéleti részt illeti. No, nem mintha a politika és
erényvilág annyival fényesebben, magasabban állna...*
- A Kapuk adjanak megnyugvást lelkeinknek! *köszön, ha találkozik valakivel, de legvégül annak, kit keres, s remélhetőleg meg is talál. Kezében bot, így még kard sem árulja el, hogy máskülönben lovag.*
Fegyver: Faragott bot
- A Kapuk adjanak megnyugvást lelkeinknek! *köszön, ha találkozik valakivel, de legvégül annak, kit keres, s remélhetőleg meg is talál. Kezében bot, így még kard sem árulja el, hogy máskülönben lovag.*
