Helyszín: Sziklaöböl / Külső kerületek, városkapu / Szellemlovagok Rendháza
Sziklaöböl / Külső kerületek, városkapu / Szellemlovagok Rendháza / Földszint - Szellemöböl Szabadegyetem
Időpont: corvusi időszámítás 628. év Az Áradás hava 15. nap (2011.04.11. - 04.15.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
- Ugyan kérem, bármikor... *szabadkozik, majd csodálkozik, hogy
mégiscsak szabad teret engednek tanácsnak osztására, egy tanácsba vágyó
számára. Bár inkább történelmi lecke, mi eszébe jut, amolyan
gondolatébresztő gyanánt:*
- Ha megengedi, a múltból idéznék meg egy mondást, mi Thomas Pain, a városőrség egykori vezetőjének szájából hangzott el, félelmes intésként:
"Nem megoldás a városőrség duzzasztása. Mintha azt akarnánk elérni, hogy a Tengeri Céh engedje át a hatalmat a tengerek felett. Badarság! Három lábra épül Sziklaöböl: a Városőrségre, a céhekre és a Tengeri Céhre. Most Önök az egyiket le akarják faragni "bővítés" címszóval."
*kicsit vár, maga is azon töpreng, vajon miért is jutott mindez most eszébe. Nem teljesen tudja...*
- Azon tanácsi ülés óta, melyen ez elhangzott, eltelt jó másfél századév, s a hadsereg bővítése most érte el delelőjét. Hogy ez jó, avagy sem, azt most hagyjuk, majd elválik idővel... Csak egy dologra hívnám fel figyelmét: a céhek helyzetére. Ha aggodalmamat kell kifejeznem városunk "három lábú széke" kapcsán, úgy leggyöngébb tagjának én most épp a polgárit érzem. Így tehát, bárki is kerüljön be a Tanácsba a polgárság egyetlen reprezentánsaként, hatalmas felelősség fog reá hárulni, ezt ne feledjék! *zárja intését, majd kezét nyújtja, öröm volt számára ez a megbeszélés.*
- Vigyázzák a Kapuk lépteit egész a végcélig! *köszön el tőle, ha már távozik. Ő pedig visszatér olvasmányához, s várja a következőt, ki vele akarna beszélni.*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Ha megengedi, a múltból idéznék meg egy mondást, mi Thomas Pain, a városőrség egykori vezetőjének szájából hangzott el, félelmes intésként:
"Nem megoldás a városőrség duzzasztása. Mintha azt akarnánk elérni, hogy a Tengeri Céh engedje át a hatalmat a tengerek felett. Badarság! Három lábra épül Sziklaöböl: a Városőrségre, a céhekre és a Tengeri Céhre. Most Önök az egyiket le akarják faragni "bővítés" címszóval."
*kicsit vár, maga is azon töpreng, vajon miért is jutott mindez most eszébe. Nem teljesen tudja...*
- Azon tanácsi ülés óta, melyen ez elhangzott, eltelt jó másfél századév, s a hadsereg bővítése most érte el delelőjét. Hogy ez jó, avagy sem, azt most hagyjuk, majd elválik idővel... Csak egy dologra hívnám fel figyelmét: a céhek helyzetére. Ha aggodalmamat kell kifejeznem városunk "három lábú széke" kapcsán, úgy leggyöngébb tagjának én most épp a polgárit érzem. Így tehát, bárki is kerüljön be a Tanácsba a polgárság egyetlen reprezentánsaként, hatalmas felelősség fog reá hárulni, ezt ne feledjék! *zárja intését, majd kezét nyújtja, öröm volt számára ez a megbeszélés.*
- Vigyázzák a Kapuk lépteit egész a végcélig! *köszön el tőle, ha már távozik. Ő pedig visszatér olvasmányához, s várja a következőt, ki vele akarna beszélni.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
- Én köszönöm, hogy időt szakított rám. Bármilyen tanácsért nagyon hálás
vagyok. Most, és a jövőben, amikor tudásom hiányos pontjait kell majd
foltozgatnom. Függetlenül attól, hogy végül méltónak találtaték-e a
tanácsnoki rangra.
*feleli ő is. Ha Morganus úgy érzi, megajándékozza valamilyen tudással, azt örömmel meghallgatja. Ha mégse adódik most semmi - hiszen maga Radeck nem tett fel konkrét kérdést - akkor csak elbúcsúzik, és útjára indul.*
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs
*feleli ő is. Ha Morganus úgy érzi, megajándékozza valamilyen tudással, azt örömmel meghallgatja. Ha mégse adódik most semmi - hiszen maga Radeck nem tett fel konkrét kérdést - akkor csak elbúcsúzik, és útjára indul.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Valahogy el sem csodálkozik a hallottakon, az Oroszlánosok végig úgy
viselkedtek, mint a szipogó kisdedek. Az Ageniták meg... hát igen, jó a
hasonlat, ő talán még megtoldaná azzal is, hogy ők azok, kik kolonccal
ugranak a kútba, fejjel mennek a fajba, elvégre a Változás hozza el
fulladást és a fejfájást is.*
- Jól értem szavait, s bár a vakmerőség és pimaszság már túlér a határvonalon, míg megmarad csupán bátorságként és kiállásként, addig méltánylandóak. Az egyensúly, mit oly nehéz megtalálni... *mormog inkább csak magának, s hagyja a jelöltet közben kibontakozni. Az írott szerződés ötlete számára elsőre furcsa, de van ráció az elhangzottakban, különösen a pormedri példa nyomán. És ez szépen átvezet a befolyás kérdésére, bólint tehát a lovag, hogy a válasz tökéletesen kielégítő.*
- Való igaz, értékként kelendő a hatalom birtoklása, rendvédelem feladatához párosulva. *hogy ez Sziklaöbölben mennyire érvényesül, arról nem szól beszédük. Miként a Céhről sem. Számára úgy tűnik, Radeck főképp a külügyi téren járatos, de ez talán érthető is hátterét tekintve, s egyáltalán nem hátrány, sőt! A törpés mókán jót mosolyog, de a távolrévi politikai kavarásra visszakomorul.*
- Nos, ha valóban oly nagy hangon ellenkezik a herceg, előbb-utóbb betelik a mérges pohár. Csak azt remélem, Fehérhonra nem borul árnyék, neveltje neveletlensége végett... *enged meg magának ennyi önzőséget. Elvégre, feleséges és fia számára többet ér, mint két zsák Lameth fej, és három távolrévi koronás fő. *
- A hercegségek és rangok úgy cserélnek gazdát, mint máshol az asztalokon a damasztterítők. Ígérgetni meg mindenki tud, így nyilván a királyi vérből valók is. Elégedetlenek meg mindig akadnak. Egy biztos: a Céh eddig töretlen hegemóniáját örömmel kikezdené bármely érdekcsoport, amint erőt nyerne hozzá, így résen kell lennünk. *ezzel nem mondott sokat, de talán eleget. Kérdései elfogytak, ezzel tehát a kínzás véget is érhet.*
- Köszönöm, hogy megosztotta velem tapasztalatait, bölcs meglátásait! Szolgálhatok esetleg én valami tanáccsal, hasznosítható tudással? *kérdi az illendőség kedvéért, nem mintha sorok kígyóznának, hogy kikérjék a politikai iránymutatását.*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Jól értem szavait, s bár a vakmerőség és pimaszság már túlér a határvonalon, míg megmarad csupán bátorságként és kiállásként, addig méltánylandóak. Az egyensúly, mit oly nehéz megtalálni... *mormog inkább csak magának, s hagyja a jelöltet közben kibontakozni. Az írott szerződés ötlete számára elsőre furcsa, de van ráció az elhangzottakban, különösen a pormedri példa nyomán. És ez szépen átvezet a befolyás kérdésére, bólint tehát a lovag, hogy a válasz tökéletesen kielégítő.*
- Való igaz, értékként kelendő a hatalom birtoklása, rendvédelem feladatához párosulva. *hogy ez Sziklaöbölben mennyire érvényesül, arról nem szól beszédük. Miként a Céhről sem. Számára úgy tűnik, Radeck főképp a külügyi téren járatos, de ez talán érthető is hátterét tekintve, s egyáltalán nem hátrány, sőt! A törpés mókán jót mosolyog, de a távolrévi politikai kavarásra visszakomorul.*
- Nos, ha valóban oly nagy hangon ellenkezik a herceg, előbb-utóbb betelik a mérges pohár. Csak azt remélem, Fehérhonra nem borul árnyék, neveltje neveletlensége végett... *enged meg magának ennyi önzőséget. Elvégre, feleséges és fia számára többet ér, mint két zsák Lameth fej, és három távolrévi koronás fő. *
- A hercegségek és rangok úgy cserélnek gazdát, mint máshol az asztalokon a damasztterítők. Ígérgetni meg mindenki tud, így nyilván a királyi vérből valók is. Elégedetlenek meg mindig akadnak. Egy biztos: a Céh eddig töretlen hegemóniáját örömmel kikezdené bármely érdekcsoport, amint erőt nyerne hozzá, így résen kell lennünk. *ezzel nem mondott sokat, de talán eleget. Kérdései elfogytak, ezzel tehát a kínzás véget is érhet.*
- Köszönöm, hogy megosztotta velem tapasztalatait, bölcs meglátásait! Szolgálhatok esetleg én valami tanáccsal, hasznosítható tudással? *kérdi az illendőség kedvéért, nem mintha sorok kígyóznának, hogy kikérjék a politikai iránymutatását.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Haderő kérdésében nincs hát köztük vita, ami jó. A közbiztonság kérdése már más dolog.*
- Igen, természetesen hallottam az Ageniták és az Oroszlános lovagok viszályáról. Mi több, az Lovagrend vezére felkért arra, hogy menjek oda, és írjak elítélő cikket az Paplovagrend viselkedéséről. Ez is egyike volt azoknak az alkalmaknak, amikor a pártatlanságom megőrzése érdekében visszautasítottam az ajánlatot. Az Ageniták tudtommal a Falkából kivált, keményvonalas társaság. Ha szabad ilyen komolytalanul fogalmaznom: akik még a Falkának is lekevernek egy pofont, azoktól senki se remélhet szívélyességet. De kérem, ezeket a szavaimat, illetve a Scorpione Archonra tett megjegyzéseimet ne értse el. Ezek igazi vezetői erények, becsületére válnak bármely férfinak, klánnak, városnak. A Scorpionék talán túlzásba is viszik egy kicsit, bármikor hajlandóak voltak halálba lovagolni a hitükért és becsületükért. Ez legalább egyenes beszéd. Velük mindenki tudja, hányadán áll. Az Ageniták a híresztelések szerint ugyanilyen elvek szerint élnek.
De, visszatérve a belső viszályok és feszültségek témájára: épp ezért kell írott szerződés, a városvezetéssel. Egyértelművé tenni azt, hogy aki mások területén akar kakaskodni, az nem elsősorban a sértett klánnal, hanem a városvezetéssel helyezkedik szembe, megkockáztatva ezzel saját területén megszerzett privilégiumai elveszítését. Az Agenitákra nem szólt rá a pormedri városvezetés, hagyták hogy győzzön az erősebb. Kártékony példa, rossz precedens a többi klán számára. A városvezetésnek kemény kézzel kell fognia a gyeplőt, szerződéseken keresztül érvényesíteni az akaratát. Ettől nem fognak elmúlni a klánok közötti feszültségek és viszályok, amik gyakran a klánvezérekre vezethetők vissza. De egyértelmű lesz a város álláspontja, és egyértelműek lesznek a következmények. Kiszámíthatóság, stabilitás.
*rövid szünet, témaváltás*
- A befolyás... jó példát hozott fel az Agenitákkal erre. Micsoda viszályba mentek bele azért, hogy Pormeder egyik legfontosabb negyedében övék legyen a rendfenntartás joga! Fizetség nem jár érte, az ott megtermelt javakkal nem rendelkeznek, és mégis. Az a klán, amely őrzi a város egy részét, hasznosságról és jelentőségről tesz tanúbizonyságot. Valahol mulatságos az a tény, hogy ez önmagában micsoda áldozatokra és vállalásokra ösztönzi a klánokat. De attól még tény marad.
*mondja. Az ezt követő kérdésekre már óvatosabban fogalmaz.*
- Megvallom, a Céh ügyeiben kevésbé vagyok járatos. Tájékozottságom javarészt fontos tisztviselők és klánok ismeretein alapszik. Inkább nem mondok semmi bölcsnek hatót. De hamar eligazodnék ezekben a körökben is, ebben biztos lehet.
*egy sóhaj, mielőtt az utolsó kérdéseket is megválaszolná.*
- A pormedri törpe lázadók, a viszálykodó vagy befolyásért küzdő klánvezérek, Armida királynő szelídsége, a Scorpionék nyakassága... mindez egyetlen közös tőre vezethető vissza. Minden efféle esemény és jelenség egy-két embertől (vagy éppen törpétől), és az ő motívációiktól ered: ambíció, hatalomvágy, becsület, bosszú... ezeket kell felismerni, és kezelni tudni. Armida királynőt szép szavakkal, a férjét tisztelettel, a klánvezéreket együttesen határozottsággal, de külön-külön jellemük szerint. És kompromisszumot keresni, megegyezést találni. Hogy hogyan kerültek oda Pormederbe a törpék? Talán a bosszúvágyuk hajtotta őket. Úgy tudom, egy kisebb törpe közösség él ott is, és nagy részük nem is csatlakozott ehhez a lázadáshoz. Nekik talán a klíma tetszett.
*persze, ez az utóbbi felvetés akkora képtelenség, hogy egyértelműen viccnek szánta.*
- Ó, és igen, Leofric herceg. Nagyon keveset tudok erről, de úgy hallottam, állandó a viszály a Királynő és fivére között. Még inkább a herceg és Scorpione archon között. Tudtommal a herceg nem fukarkodik a vérlázító jelzőkben, ha Armida királynő erényeiről, az Archon szándékairól, vagy közös gyermekük származásáról beszél. Vagy egy nagyon beképzelt és ostoba kölyök, vagy kenyértörésre fogja vinni az ügyet. Az első eset kiszámíthatatlanságot jelent Sziklaöbölnek, és a kereskedelemnek. Az utóbbi még akár jó is lehet, hiszen a herceg Archon iránti gyűlölete közvetve Pormederre száll. De kérdés, mivel próbálná a herceg a maga oldalára állítani a koronabirtokok urait, akik között akadnak már pormedriek is. Talán épp a Sziklaöböl felé fennálló kötelezettségek felrúgásával?
*teszi fel az igazából költői kérdést.*
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs
- Igen, természetesen hallottam az Ageniták és az Oroszlános lovagok viszályáról. Mi több, az Lovagrend vezére felkért arra, hogy menjek oda, és írjak elítélő cikket az Paplovagrend viselkedéséről. Ez is egyike volt azoknak az alkalmaknak, amikor a pártatlanságom megőrzése érdekében visszautasítottam az ajánlatot. Az Ageniták tudtommal a Falkából kivált, keményvonalas társaság. Ha szabad ilyen komolytalanul fogalmaznom: akik még a Falkának is lekevernek egy pofont, azoktól senki se remélhet szívélyességet. De kérem, ezeket a szavaimat, illetve a Scorpione Archonra tett megjegyzéseimet ne értse el. Ezek igazi vezetői erények, becsületére válnak bármely férfinak, klánnak, városnak. A Scorpionék talán túlzásba is viszik egy kicsit, bármikor hajlandóak voltak halálba lovagolni a hitükért és becsületükért. Ez legalább egyenes beszéd. Velük mindenki tudja, hányadán áll. Az Ageniták a híresztelések szerint ugyanilyen elvek szerint élnek.
De, visszatérve a belső viszályok és feszültségek témájára: épp ezért kell írott szerződés, a városvezetéssel. Egyértelművé tenni azt, hogy aki mások területén akar kakaskodni, az nem elsősorban a sértett klánnal, hanem a városvezetéssel helyezkedik szembe, megkockáztatva ezzel saját területén megszerzett privilégiumai elveszítését. Az Agenitákra nem szólt rá a pormedri városvezetés, hagyták hogy győzzön az erősebb. Kártékony példa, rossz precedens a többi klán számára. A városvezetésnek kemény kézzel kell fognia a gyeplőt, szerződéseken keresztül érvényesíteni az akaratát. Ettől nem fognak elmúlni a klánok közötti feszültségek és viszályok, amik gyakran a klánvezérekre vezethetők vissza. De egyértelmű lesz a város álláspontja, és egyértelműek lesznek a következmények. Kiszámíthatóság, stabilitás.
*rövid szünet, témaváltás*
- A befolyás... jó példát hozott fel az Agenitákkal erre. Micsoda viszályba mentek bele azért, hogy Pormeder egyik legfontosabb negyedében övék legyen a rendfenntartás joga! Fizetség nem jár érte, az ott megtermelt javakkal nem rendelkeznek, és mégis. Az a klán, amely őrzi a város egy részét, hasznosságról és jelentőségről tesz tanúbizonyságot. Valahol mulatságos az a tény, hogy ez önmagában micsoda áldozatokra és vállalásokra ösztönzi a klánokat. De attól még tény marad.
*mondja. Az ezt követő kérdésekre már óvatosabban fogalmaz.*
- Megvallom, a Céh ügyeiben kevésbé vagyok járatos. Tájékozottságom javarészt fontos tisztviselők és klánok ismeretein alapszik. Inkább nem mondok semmi bölcsnek hatót. De hamar eligazodnék ezekben a körökben is, ebben biztos lehet.
*egy sóhaj, mielőtt az utolsó kérdéseket is megválaszolná.*
- A pormedri törpe lázadók, a viszálykodó vagy befolyásért küzdő klánvezérek, Armida királynő szelídsége, a Scorpionék nyakassága... mindez egyetlen közös tőre vezethető vissza. Minden efféle esemény és jelenség egy-két embertől (vagy éppen törpétől), és az ő motívációiktól ered: ambíció, hatalomvágy, becsület, bosszú... ezeket kell felismerni, és kezelni tudni. Armida királynőt szép szavakkal, a férjét tisztelettel, a klánvezéreket együttesen határozottsággal, de külön-külön jellemük szerint. És kompromisszumot keresni, megegyezést találni. Hogy hogyan kerültek oda Pormederbe a törpék? Talán a bosszúvágyuk hajtotta őket. Úgy tudom, egy kisebb törpe közösség él ott is, és nagy részük nem is csatlakozott ehhez a lázadáshoz. Nekik talán a klíma tetszett.
*persze, ez az utóbbi felvetés akkora képtelenség, hogy egyértelműen viccnek szánta.*
- Ó, és igen, Leofric herceg. Nagyon keveset tudok erről, de úgy hallottam, állandó a viszály a Királynő és fivére között. Még inkább a herceg és Scorpione archon között. Tudtommal a herceg nem fukarkodik a vérlázító jelzőkben, ha Armida királynő erényeiről, az Archon szándékairól, vagy közös gyermekük származásáról beszél. Vagy egy nagyon beképzelt és ostoba kölyök, vagy kenyértörésre fogja vinni az ügyet. Az első eset kiszámíthatatlanságot jelent Sziklaöbölnek, és a kereskedelemnek. Az utóbbi még akár jó is lehet, hiszen a herceg Archon iránti gyűlölete közvetve Pormederre száll. De kérdés, mivel próbálná a herceg a maga oldalára állítani a koronabirtokok urait, akik között akadnak már pormedriek is. Talán épp a Sziklaöböl felé fennálló kötelezettségek felrúgásával?
*teszi fel az igazából költői kérdést.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
- Ahhoz képest, hogy nem hadvezér, jobban beszél, mint azok közül egy!
*görbül mosolyra szája széle, mert amit a védművekről hall, az egyenes
beszéd, és van valóságalapja. A közbiztonságnál viszont már támadásba
lendül, elvégre ezen jelölt sem úszhatja meg az úszást vizesedés
nélkül.*
- Jó, hogy említi Pormeder példáját, jól lehet boncolgatni húsát, felkotorni szénakazlát! Azon túl, hogy egyetértek, könnyebb klánok szerint megszervezni mindent, a konfliktusok, köztük feszülő viszály, meg is mérgezhetnek minden ilyesféle rendszert. Természetesen a Kapu és a Kert negyedeinek őrségére gondolok, midőn utalásaimmal puhatolózok... *s akár azt is kimondhatná, hogy mindarra, mely az agenita és az oroszlánmancsos lovagok közti vita alapja. De ezt inkább nem hangoztatja, hiszen a Corvusi Lovagi Tanács elmúlt időszakának ez legsötétebb foltja.*
- Ha ismert Ön előtt valamelyest az eset és tanulságai, kérem ossza meg velem véleményét, miként lehetne elkerülni hasonló jelenségek feltűnését városunkban, ha már klánok kapnák meg, határozott időre, egyes közfeladatok ellátását! *kicsit általánosabbá vette végül a keretet, de persze mindig a fegyveres testületek jelentik az érzékeny pontot.*
- Egyébként mit ér pontosan befolyás alatt, mit oly jelentős fizetőeszközként mutat be beszédében? Csak azért kérdezem, mert ha valaki tán azt mondaná nekem, hogy engem befolyásos embernek tart, hát nevetnem kellene, elvégre engem is legalább annyiszor szemen köpött már a városi Tanács, mint bárki mást, egyszerű polgártársat... *magyarázza, de nem neheztelve, sőt, szinte röstelkednie kell, hogy szellemlovagi nagymesterként még nem volt a városi tömlöc vendége. Történelmi örökségük, hogy nyakasak, s ezért gyakorta meggyűlik a bajuk a hatalom embereivel...*
- A gazdaságnál két dologra kérdeznék rá, már kezdésként: mi a véleménye a kisebb céhek helyzetéről, s magáról a Céhről, valamint hogy milyen intézkedésekkel látná biztosítottnak monopóliumaink helyzetét Corvus kereskedelmi érhálózatában? Ez némileg összefügg a diplomáciával is, melynek kapcsán igen lényegi meglátásokat tett, mit köszönök. *Armida és Noumar jellemrajzát felettébb találónak találja, mosolyog is közben eleget. A helyzet persze épp azért aggasztó, mert gyenge női kéz mögött ott van az Üvöltős vasmarok.*
- Amit említ, hogy Sziklaöbölnek legyen határozott képe kifelé, azt hiszem, igen megfontolandó tanács mindannyiunk számára. Talán ezért is volt oly fájó, mikor a révi hadi tudósító oly gyalázatosan írt rólunk, pipogya katonácskáknak leírva erőinket, városvédelmünkkor. *ez érzékeny pont számára, de szerencsére Jaq akkor elég erélyesen hangot emelt a dolog ellen, amiért kivételesen, hálás irányában. De akkor még, maradnak Pormedernél...*
- Egyébként van elképzelése arról, miként lehetett Pormederben annyi, lázongásra kész törpe, mikor Ötbánya lakossága egy az egyben, Öbölbe települt? Nem tartom persze lehetetlennek az esetet, de furcsállom erősen... *ez azonban csak egy könnyed gondoalti kitérő, Távolrév törékeny hatalmi egyensúlya, számára ízletesebb falat, hát csócsálja is hamarosan:*
- Hm, Leoffric, valóban, ő is van. Mit gondol, mennyi az esélye egy esetleges trónviszálynak, s mennyiben szolgálná érdekünket egy ilyen felfordulás? Csak azért kérdezem, mert a sziklaöbli, pontosabban a Céh által kifejtett nyomás, éppenséggel a pormedri érdekcsoportoknak is zavaró lehet, s ellenünk tehetnek... *s összekulcsolt ujjakkal várja az észrevételeket.*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Jó, hogy említi Pormeder példáját, jól lehet boncolgatni húsát, felkotorni szénakazlát! Azon túl, hogy egyetértek, könnyebb klánok szerint megszervezni mindent, a konfliktusok, köztük feszülő viszály, meg is mérgezhetnek minden ilyesféle rendszert. Természetesen a Kapu és a Kert negyedeinek őrségére gondolok, midőn utalásaimmal puhatolózok... *s akár azt is kimondhatná, hogy mindarra, mely az agenita és az oroszlánmancsos lovagok közti vita alapja. De ezt inkább nem hangoztatja, hiszen a Corvusi Lovagi Tanács elmúlt időszakának ez legsötétebb foltja.*
- Ha ismert Ön előtt valamelyest az eset és tanulságai, kérem ossza meg velem véleményét, miként lehetne elkerülni hasonló jelenségek feltűnését városunkban, ha már klánok kapnák meg, határozott időre, egyes közfeladatok ellátását! *kicsit általánosabbá vette végül a keretet, de persze mindig a fegyveres testületek jelentik az érzékeny pontot.*
- Egyébként mit ér pontosan befolyás alatt, mit oly jelentős fizetőeszközként mutat be beszédében? Csak azért kérdezem, mert ha valaki tán azt mondaná nekem, hogy engem befolyásos embernek tart, hát nevetnem kellene, elvégre engem is legalább annyiszor szemen köpött már a városi Tanács, mint bárki mást, egyszerű polgártársat... *magyarázza, de nem neheztelve, sőt, szinte röstelkednie kell, hogy szellemlovagi nagymesterként még nem volt a városi tömlöc vendége. Történelmi örökségük, hogy nyakasak, s ezért gyakorta meggyűlik a bajuk a hatalom embereivel...*
- A gazdaságnál két dologra kérdeznék rá, már kezdésként: mi a véleménye a kisebb céhek helyzetéről, s magáról a Céhről, valamint hogy milyen intézkedésekkel látná biztosítottnak monopóliumaink helyzetét Corvus kereskedelmi érhálózatában? Ez némileg összefügg a diplomáciával is, melynek kapcsán igen lényegi meglátásokat tett, mit köszönök. *Armida és Noumar jellemrajzát felettébb találónak találja, mosolyog is közben eleget. A helyzet persze épp azért aggasztó, mert gyenge női kéz mögött ott van az Üvöltős vasmarok.*
- Amit említ, hogy Sziklaöbölnek legyen határozott képe kifelé, azt hiszem, igen megfontolandó tanács mindannyiunk számára. Talán ezért is volt oly fájó, mikor a révi hadi tudósító oly gyalázatosan írt rólunk, pipogya katonácskáknak leírva erőinket, városvédelmünkkor. *ez érzékeny pont számára, de szerencsére Jaq akkor elég erélyesen hangot emelt a dolog ellen, amiért kivételesen, hálás irányában. De akkor még, maradnak Pormedernél...*
- Egyébként van elképzelése arról, miként lehetett Pormederben annyi, lázongásra kész törpe, mikor Ötbánya lakossága egy az egyben, Öbölbe települt? Nem tartom persze lehetetlennek az esetet, de furcsállom erősen... *ez azonban csak egy könnyed gondoalti kitérő, Távolrév törékeny hatalmi egyensúlya, számára ízletesebb falat, hát csócsálja is hamarosan:*
- Hm, Leoffric, valóban, ő is van. Mit gondol, mennyi az esélye egy esetleges trónviszálynak, s mennyiben szolgálná érdekünket egy ilyen felfordulás? Csak azért kérdezem, mert a sziklaöbli, pontosabban a Céh által kifejtett nyomás, éppenséggel a pormedri érdekcsoportoknak is zavaró lehet, s ellenünk tehetnek... *s összekulcsolt ujjakkal várja az észrevételeket.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Sok kérdés szegeződik neki, de megpróbálja ezeket sorban megválaszolni.*
- Mindenek előtt ismét leszögezem, hogy nem vagyok katonaember. De valahol egy haderőt is hasonlóképp szervez meg az ember, mint egy nagyszabású vállalkozást. Példának okáért említette a védművek felügyeletét és karbantartását. Úgy emlékszerm, annak idején, az őrtornyokat az építő klán felügyelte és tataroztatta. Ezt tartom most is a legjárhatóbb útnak, ám természetesen nem saját forrásból. A városvezetésnek kell pénzt biztosítania e munkálatok elvégzésére. Más kérdés az, hogy e pénz a felvett munkások és szakemberek kifizetésével a polgársághoz vándorol. Ami jót tesz az építőiparnak, és munkát ad a szegényeknek. Felügyeljék azok a védművek állapotát, akik szolgálatot teljesítenek benne. Hogy ne kallódjanak el a pénzek, a városvezetés kijelölhetne egy inspektort, aki időről időre végigjárja az erődítéseket. Egy szakembert, egy hadiépítészt.
*rövid szünetet tart, majd rátér a következő kérdésre.*
- A közbiztonság kérdése... megint a klánokra bíznám, pormedri példát követve: az erre vállalkozó klánok egy egy városrészen önállóan, vagy szövetkezve tartják fenn a rendet. E célra esetleg néhány kiválasztott személy... ha úgy tetszik, rendfenntartó tiszt, a városőrök segítségét is igénybe vehetné. Egy dolgot fontosnak tartanék: hogy minden klánnak határozott idejű szerződése legyen a rend fenntartására. Így azt időről időre felül kellene vizsgálni. Ez a szolgálatot teljesítő klánt is arra ösztönzi, hogy a feladatát jól lássa el. Ráadásul egyértelmű helyzetet teremtene arra nézvést, hogy kinek meddig terjed a hatalma. S hogy mit nyer ezzel a klán? Tekintélyt és befolyást elsősorban. Mondanám, hogy pénzt kaphatnának a szolgálataikért. De gyanítom, a befolyás sokaknak bőven elég fizetség.
*újabb szünet a következő téma előtt.*
- És a gazdaság... A haderő felszerelése munkát ad a kovácsoknak, a védművek megerősítése a dolgozóknak... épp a minap jártam a Barlangvárosban, ahol jelenleg is tárnákat vájnak ki. Mi lesz a kővel, kérdem én? A város olcsón hozzájuthatna, ha vállalja az elhordását. A védművekhez tökéletes alapanyag.
Ha már szóba került a diplomácia... valóban, Pormeder és Ötbánya háborúja feszélyezetté tette a viszonyt, Távolrév és Sziklaöböl között is. És Armida de Rais... személyesen találkoztam vele, elég szeleburdi asszony, ha szabad ilyet mondanom. Kevés konkrétumot fogalmazott meg, de úgy éreztem nem csak azért, mert nem akarta kiteregetni a kártyáit. Valóban nincsenek határozott céljai, talán csak az az egy, hogy mindenkivel békét ápoljon. És a férje, Noumar... úgy hallottam, igazi Scorpione. Ők mindig tudták, hogy mit akarnak. El tudom képzelni, hogy a királyné homályos elképzelései helyébe az Archon kristálytiszta tervei lépnek. Hogy mit lehet itt tenni? Jó viszonyt ápolni a Királynővel. Sokat hangsúlyozni a békét, és az együttműködésből származó remek előnyöket. Elérni, hogy a fejében ne csak holmi homályos kép legyen a városunkról, hanem sziklaszilárd meggyőződés aziránt, hogy szövetségeseknek kell lennünk. Akkor ezen a téren már nem lesz helye a pormedri Archon saját elképzeléseinek.
*véli, majd, mivel most érzése szerint ő maga is elég homályosan fogalmazott hozzáteszi:*
- Egészen konkrétan: nyájas követeket kell meneszteni hozzá, néhány könnyedebb kis kereskedelmi megállapodás tervezetével, esetleg hozzájárulását kérni egy távolrévi mulatság szervezésére, mely során Rév és Öböl barátságát dicsőítik... szóval kedvére való kis semmiségekkel elérni, hogy határozott, és számunkra kedvező kép alakuljon ki benne Sziklaöbölről. Esetleg egyszer meghívni Sziklaöbölbe, s kínosan ügyelni a biztonságára. Talán hallotta a hírét, hogy Pormederben az ott megtelepedett törpék egy csoportja revansot kívánt venni rajta. Erre itt, ahol a törpe túlélők nagyobbik része megtelepedett nem kerülhet sor. És még valami... a Királynőnek van egy hatalomból mellőzött testvére, Leofric. Határozottabb jellem. Bár úgy tűnhet, hogy ez nekünk jó, én úgy vélem, nem az. Armida királynő a békét keresi mindenkivel, ennél fogva befolyásolható. Leofric herceg... úgy dönthet, hogy nem hiányzik neki a sziklaöbli nyomás.
De persze, mindezek csak az én elképzeléseim.
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs
- Mindenek előtt ismét leszögezem, hogy nem vagyok katonaember. De valahol egy haderőt is hasonlóképp szervez meg az ember, mint egy nagyszabású vállalkozást. Példának okáért említette a védművek felügyeletét és karbantartását. Úgy emlékszerm, annak idején, az őrtornyokat az építő klán felügyelte és tataroztatta. Ezt tartom most is a legjárhatóbb útnak, ám természetesen nem saját forrásból. A városvezetésnek kell pénzt biztosítania e munkálatok elvégzésére. Más kérdés az, hogy e pénz a felvett munkások és szakemberek kifizetésével a polgársághoz vándorol. Ami jót tesz az építőiparnak, és munkát ad a szegényeknek. Felügyeljék azok a védművek állapotát, akik szolgálatot teljesítenek benne. Hogy ne kallódjanak el a pénzek, a városvezetés kijelölhetne egy inspektort, aki időről időre végigjárja az erődítéseket. Egy szakembert, egy hadiépítészt.
*rövid szünetet tart, majd rátér a következő kérdésre.*
- A közbiztonság kérdése... megint a klánokra bíznám, pormedri példát követve: az erre vállalkozó klánok egy egy városrészen önállóan, vagy szövetkezve tartják fenn a rendet. E célra esetleg néhány kiválasztott személy... ha úgy tetszik, rendfenntartó tiszt, a városőrök segítségét is igénybe vehetné. Egy dolgot fontosnak tartanék: hogy minden klánnak határozott idejű szerződése legyen a rend fenntartására. Így azt időről időre felül kellene vizsgálni. Ez a szolgálatot teljesítő klánt is arra ösztönzi, hogy a feladatát jól lássa el. Ráadásul egyértelmű helyzetet teremtene arra nézvést, hogy kinek meddig terjed a hatalma. S hogy mit nyer ezzel a klán? Tekintélyt és befolyást elsősorban. Mondanám, hogy pénzt kaphatnának a szolgálataikért. De gyanítom, a befolyás sokaknak bőven elég fizetség.
*újabb szünet a következő téma előtt.*
- És a gazdaság... A haderő felszerelése munkát ad a kovácsoknak, a védművek megerősítése a dolgozóknak... épp a minap jártam a Barlangvárosban, ahol jelenleg is tárnákat vájnak ki. Mi lesz a kővel, kérdem én? A város olcsón hozzájuthatna, ha vállalja az elhordását. A védművekhez tökéletes alapanyag.
Ha már szóba került a diplomácia... valóban, Pormeder és Ötbánya háborúja feszélyezetté tette a viszonyt, Távolrév és Sziklaöböl között is. És Armida de Rais... személyesen találkoztam vele, elég szeleburdi asszony, ha szabad ilyet mondanom. Kevés konkrétumot fogalmazott meg, de úgy éreztem nem csak azért, mert nem akarta kiteregetni a kártyáit. Valóban nincsenek határozott céljai, talán csak az az egy, hogy mindenkivel békét ápoljon. És a férje, Noumar... úgy hallottam, igazi Scorpione. Ők mindig tudták, hogy mit akarnak. El tudom képzelni, hogy a királyné homályos elképzelései helyébe az Archon kristálytiszta tervei lépnek. Hogy mit lehet itt tenni? Jó viszonyt ápolni a Királynővel. Sokat hangsúlyozni a békét, és az együttműködésből származó remek előnyöket. Elérni, hogy a fejében ne csak holmi homályos kép legyen a városunkról, hanem sziklaszilárd meggyőződés aziránt, hogy szövetségeseknek kell lennünk. Akkor ezen a téren már nem lesz helye a pormedri Archon saját elképzeléseinek.
*véli, majd, mivel most érzése szerint ő maga is elég homályosan fogalmazott hozzáteszi:*
- Egészen konkrétan: nyájas követeket kell meneszteni hozzá, néhány könnyedebb kis kereskedelmi megállapodás tervezetével, esetleg hozzájárulását kérni egy távolrévi mulatság szervezésére, mely során Rév és Öböl barátságát dicsőítik... szóval kedvére való kis semmiségekkel elérni, hogy határozott, és számunkra kedvező kép alakuljon ki benne Sziklaöbölről. Esetleg egyszer meghívni Sziklaöbölbe, s kínosan ügyelni a biztonságára. Talán hallotta a hírét, hogy Pormederben az ott megtelepedett törpék egy csoportja revansot kívánt venni rajta. Erre itt, ahol a törpe túlélők nagyobbik része megtelepedett nem kerülhet sor. És még valami... a Királynőnek van egy hatalomból mellőzött testvére, Leofric. Határozottabb jellem. Bár úgy tűnhet, hogy ez nekünk jó, én úgy vélem, nem az. Armida királynő a békét keresi mindenkivel, ennél fogva befolyásolható. Leofric herceg... úgy dönthet, hogy nem hiányzik neki a sziklaöbli nyomás.
De persze, mindezek csak az én elképzeléseim.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*A régmúltat jól ismeri, a közelebbi múlt eseményeit már kevésbé, abban
sok újdonságot mondhatnak neki a jelöltek, mint teszik is. Így talán
tanulhatnak is egymástól, egynémely dolgokat... ~Talissa Armenites volt
neje? Nocsak.~ áll meg egy pillanatra gondolati sora, de aztán sodródik
tovább figyelme, ahogy a másikat hallgatja. A "méltatlan" munka
kifejezése kicsit megüti fülét és igazságérzetét, de hagyja elsiklani,
szót nem emeli is csekélységért, s a firkász is nyilván, nem úgy
gondolta. A tervek következnek, s azok az igazán érdekesek. Reagál is
rájuk, amint lehet:*
- Bölcs dolog tartózkodni a felesleges ígéretektől, így maradjunk tehát azon három pontnál, miket említett is. Kezdvén a hadseregnél, örömmel hallottam, hogy a védműveket is említette, így első kérdésem erre vonatkozik: ugyan ki felel a falak, bástyák, egész védműrendszer kezeléséért, fenntartásáért, fejlesztéséért? Ugyan elsorolhatnók a Tanácstól a Főkapitány Úron át megannyi szerv és tiszt, valahogy az az érzésem mostanság, hogy a sok bába között, épp a poronty vész el. Századelőn volt a Sáncvédelem erre, de most... Így tehát az érdekelne, polgári jelöltként miként tudná segíteni a hadsereg ügyeinek előmenetelét, mily tanácsokkal tudná ellátni a katonai vezetőket? *természetesen nem várja el a tökéletes haditervet attól, ki magát is inkább kalmárnak tartja, de azért érdekli felkészültségének mértéke.*
- A közrend és -biztonság szintúgy alapvető követelmény - ebben is egyetértünk. Milyennek látja a jelenlegi helyzetet, s miben kellene esetleg lépéseket tenni? *hagy időt s teret a kibontakozásra, az általánosságok után a téma kibontására.*
- A gazdaságnál pedig, ha megengedi, csatolnám hozzá a külügyi dolgainkat, elvégre főképp más városokkal folytatott kereskedelmünk hozza nagyban, aranyainkat. Mint világlátott férfi, miként látja a két másik város pozícióját, s hozzájuk képest a sajátunkat? Természetesen, leginkább az érdekel, véleménye szerint kell-e tartanunk a növekvő pormedri befolyástól a révi koronabirtokokon... *tér rá az érzékeny témára, a Falka csaholását közelről hallva. Elvégre, Radeck hazafiságára rímel saját érzése, mely szerint minden mi veszélyt jelenthet Öbölre és érdekeikre nézve, megérdemli állandó figyelmüket...*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Bölcs dolog tartózkodni a felesleges ígéretektől, így maradjunk tehát azon három pontnál, miket említett is. Kezdvén a hadseregnél, örömmel hallottam, hogy a védműveket is említette, így első kérdésem erre vonatkozik: ugyan ki felel a falak, bástyák, egész védműrendszer kezeléséért, fenntartásáért, fejlesztéséért? Ugyan elsorolhatnók a Tanácstól a Főkapitány Úron át megannyi szerv és tiszt, valahogy az az érzésem mostanság, hogy a sok bába között, épp a poronty vész el. Századelőn volt a Sáncvédelem erre, de most... Így tehát az érdekelne, polgári jelöltként miként tudná segíteni a hadsereg ügyeinek előmenetelét, mily tanácsokkal tudná ellátni a katonai vezetőket? *természetesen nem várja el a tökéletes haditervet attól, ki magát is inkább kalmárnak tartja, de azért érdekli felkészültségének mértéke.*
- A közrend és -biztonság szintúgy alapvető követelmény - ebben is egyetértünk. Milyennek látja a jelenlegi helyzetet, s miben kellene esetleg lépéseket tenni? *hagy időt s teret a kibontakozásra, az általánosságok után a téma kibontására.*
- A gazdaságnál pedig, ha megengedi, csatolnám hozzá a külügyi dolgainkat, elvégre főképp más városokkal folytatott kereskedelmünk hozza nagyban, aranyainkat. Mint világlátott férfi, miként látja a két másik város pozícióját, s hozzájuk képest a sajátunkat? Természetesen, leginkább az érdekel, véleménye szerint kell-e tartanunk a növekvő pormedri befolyástól a révi koronabirtokokon... *tér rá az érzékeny témára, a Falka csaholását közelről hallva. Elvégre, Radeck hazafiságára rímel saját érzése, mely szerint minden mi veszélyt jelenthet Öbölre és érdekeikre nézve, megérdemli állandó figyelmüket...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Helyet foglal, majd belekezd.*
- Mivel ön előtt már ismeretes, hogy mivel is foglalkoztam korábban, azzal kezdeném, hogy pár szóban elmondom, mit csináltam azóta. Nos, talán a Sziklaöbölről és önökről írt cikkemből is rájöhetett, hogy megszokott pártatlanságomat egy kicsit talán feladva, kissé elfogultan írtam a városról. Az itteni hozzáállás valóban üdítő változatosság volt ahhoz képest, amit korábban, a többi nagyvárosban tapasztaltam. Akkor először el is gondolkodtam azon, hogy talán itt meg kellene telepednem. S nem telt bele sok idő, Sziklaöböl polgárává váltam. Úgy határoztam, dinasztiát alapítok e városban, és kereskedőként, vagy más módon alapozom meg az egzisztenciámat. Az elmúlt hónapokban megfelelő feleséget kerestem... és találtam is. A házasságomra Talissa Armenitesszel nem egészen egy hónapja került sor. Azonban, s ennek még két hete sincs, a feleségem elhunyt.
Mint gondolom sejti, eléggé maga alá temetett ez a... fordulat. Arám halálával a hosszú ideje dédelgetett életcél is köddé foszlott. Hogy kezdjek magammal valamit, egyszerű hivatalnoknak szegődtem a Városházára. A mai napig alacsony rangú bürokrataként dolgozom ott. Bár ez a munka érzésem szerint vagyonomhoz, kapcsolataimhoz, rangomhoz és képessségeimhez méltatlan, de leköt, és hosszú távon egy tisztes karrierrel kecsegtet. Most azonban adódott egy lehetőség, melyet meg akarok ragadni, hogy olyan tisztséget vállaljak, ahol jobban tudom kamatoztatni a tudásomat és az ismeretségeimet.
*mondja. Némi szünetet tart, mielőtt rátérne a jövőbeli terveire.*
- Tanácsnokként is meg akarom őrizni a pártatlanságomat, melyet nagy becsben tartok. Tisztában vagyok azzal, hogy a klánok között itt is van egy bonyolult kapcsolatrendszer, mely szövetségektől, érdekektől és viszályoktól terhes. Bár nem ismerem a pontos részleteit, de lehetőség szerint nem is gabalyodnék bele. Konkrét célt, törekvést nem fogalmaztam meg. Felesleges azt ígérnem, hogy hetente lesz kenyérosztás, vagy új dokkot építek a kikötőben, hiszen ilyen ígéreteket csak a városvezetés, vagy a klánok tehetnek felelősen. Az én célom az, hogy a tanács döntései erős és gazdagodó várost eredményezzenek. Ehhez úgy vélem, elsősorban három dolog kell: erős hadsereg és védművek a külső támadásokkal szemben, belső rend és biztonság, valamint virágzó gazdaság. Ebben a sorrendben, ha feltétlenül szükséges sorrendet állítani olyan dolgokban, melyek egymással szervesen összefüggnek. Mégis: bár jómagam sokkal inkább vagyok kereskedő, mint katona, vándorlásaim során az a tapasztalatom, hogy a legnagyobb kárt egy város életében a külső támadás fenyegeti. Még olyan kiszámíthatatlan helyen is, mint Távolrév, vagy oly... öntörvényű vezetőség mellett is, mint a pormedri. Ötbánya rendje szilárd volt, mégis alulmaradt a háborúban. Sziklaöböllel ez nem szabad, hogy megtörténjen.
*mutat rá.*
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs
- Mivel ön előtt már ismeretes, hogy mivel is foglalkoztam korábban, azzal kezdeném, hogy pár szóban elmondom, mit csináltam azóta. Nos, talán a Sziklaöbölről és önökről írt cikkemből is rájöhetett, hogy megszokott pártatlanságomat egy kicsit talán feladva, kissé elfogultan írtam a városról. Az itteni hozzáállás valóban üdítő változatosság volt ahhoz képest, amit korábban, a többi nagyvárosban tapasztaltam. Akkor először el is gondolkodtam azon, hogy talán itt meg kellene telepednem. S nem telt bele sok idő, Sziklaöböl polgárává váltam. Úgy határoztam, dinasztiát alapítok e városban, és kereskedőként, vagy más módon alapozom meg az egzisztenciámat. Az elmúlt hónapokban megfelelő feleséget kerestem... és találtam is. A házasságomra Talissa Armenitesszel nem egészen egy hónapja került sor. Azonban, s ennek még két hete sincs, a feleségem elhunyt.
Mint gondolom sejti, eléggé maga alá temetett ez a... fordulat. Arám halálával a hosszú ideje dédelgetett életcél is köddé foszlott. Hogy kezdjek magammal valamit, egyszerű hivatalnoknak szegődtem a Városházára. A mai napig alacsony rangú bürokrataként dolgozom ott. Bár ez a munka érzésem szerint vagyonomhoz, kapcsolataimhoz, rangomhoz és képessségeimhez méltatlan, de leköt, és hosszú távon egy tisztes karrierrel kecsegtet. Most azonban adódott egy lehetőség, melyet meg akarok ragadni, hogy olyan tisztséget vállaljak, ahol jobban tudom kamatoztatni a tudásomat és az ismeretségeimet.
*mondja. Némi szünetet tart, mielőtt rátérne a jövőbeli terveire.*
- Tanácsnokként is meg akarom őrizni a pártatlanságomat, melyet nagy becsben tartok. Tisztában vagyok azzal, hogy a klánok között itt is van egy bonyolult kapcsolatrendszer, mely szövetségektől, érdekektől és viszályoktól terhes. Bár nem ismerem a pontos részleteit, de lehetőség szerint nem is gabalyodnék bele. Konkrét célt, törekvést nem fogalmaztam meg. Felesleges azt ígérnem, hogy hetente lesz kenyérosztás, vagy új dokkot építek a kikötőben, hiszen ilyen ígéreteket csak a városvezetés, vagy a klánok tehetnek felelősen. Az én célom az, hogy a tanács döntései erős és gazdagodó várost eredményezzenek. Ehhez úgy vélem, elsősorban három dolog kell: erős hadsereg és védművek a külső támadásokkal szemben, belső rend és biztonság, valamint virágzó gazdaság. Ebben a sorrendben, ha feltétlenül szükséges sorrendet állítani olyan dolgokban, melyek egymással szervesen összefüggnek. Mégis: bár jómagam sokkal inkább vagyok kereskedő, mint katona, vándorlásaim során az a tapasztalatom, hogy a legnagyobb kárt egy város életében a külső támadás fenyegeti. Még olyan kiszámíthatatlan helyen is, mint Távolrév, vagy oly... öntörvényű vezetőség mellett is, mint a pormedri. Ötbánya rendje szilárd volt, mégis alulmaradt a háborúban. Sziklaöböllel ez nem szabad, hogy megtörténjen.
*mutat rá.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Örömmel beragyogott arccal pattan fel, s nyújtja kezét valakinek, aki
már eddig is ismeretes volt előtte. Igaz, ez nem azt jelenti, hogy ne
kapná meg ezen jelölt is majd, a szólás joga mellett, a maga fejadagját,
ha óvatlanul tesz kijelentéseket, de ott még nem tartanak, elvégre épp
csak belépett a könyvtár területére.*
- Egy a Szikla! Köszönöm, hogy meglátogatta szerény hajlékunkat... *kínálja hellyel, majd maga is letelepedik. Egy percig hallgat, s csak egy mosoly jelzi a végén, valami mókás gondolatra jutott el a végére. ~Érdekes fordulata a sorsnak, hogy vaddá lesz, kit vadásznak szántam~ emlékezik vissza, éppen Snat kapcsán, mire kérték volna akkor rég, Fehérhonban a firkászt. A történések aztán másként hozták, de annyi hozadéka lett legalább azon próbának, hogy Radeck ismét bizonyíthatta becsületességét.*
- Hallgatom tehát!
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Egy a Szikla! Köszönöm, hogy meglátogatta szerény hajlékunkat... *kínálja hellyel, majd maga is letelepedik. Egy percig hallgat, s csak egy mosoly jelzi a végén, valami mókás gondolatra jutott el a végére. ~Érdekes fordulata a sorsnak, hogy vaddá lesz, kit vadásznak szántam~ emlékezik vissza, éppen Snat kapcsán, mire kérték volna akkor rég, Fehérhonban a firkászt. A történések aztán másként hozták, de annyi hozadéka lett legalább azon próbának, hogy Radeck ismét bizonyíthatta becsületességét.*
- Hallgatom tehát!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
*Követi a kapuőrt beljebb az épületbe, miközben magában rendezi a
gondolatait. Morganusszal ez a beszélgetés talán mégiscsak közvetlenebb
lesz, elvégre nem egyszer találkozott már a férfival. Igaz, jó ideje már
annak. Az elmúlt hónapokban teljesen más ügyek kötötték le Radeck
idejét, elfordult egy kicsit a közügyektől, a publikálástól is, a
magánéletét próbálta rendbe tenni. Kudarcot vallott, még ha a vereség
nem is rajta múlott. Visszatér hát oda, ahol otthonosabban mozog: a
politikába, a befolyásosok közé.*
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Az aspiráns audienciája]
{Kapuőr}
*Alig pár órája, hogy bejárást nyert egy a hivatalért futók közül ezen
helyre, s most ismét dolguk akad a strázsáló embereknek. Az elhangzó név
nem ismeretlen előttük, így gyorsan végezhetnek.*
- Egy a Szikla! S valóban, vártuk Önt is... *mondja, ki aztán kinyitja az ajtót a tisztességben érlelődő férfi előtt, majd az átnyújtott kardot jó helyre elteszi, időleges megőrzésre.*
- Aztán el ne feledjük, emlékeztessen elmenetelekor. *mondja tréfálva, noha nem szokása ilyeneket fejéből kiejtenie, jó még memóriája. A táska tartalmával nem igen foglalkozik, mert hiszen, a tintásüveg csörgése titkokat fed fel előtte.*
- A könyvtárban találjuk a méltóságos urat. *árul el némi műhelytitkokat. Pontosabban, úti céljukat, hova vezeti is...*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Városőr mellvért és pajzs
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Egy a Szikla! S valóban, vártuk Önt is... *mondja, ki aztán kinyitja az ajtót a tisztességben érlelődő férfi előtt, majd az átnyújtott kardot jó helyre elteszi, időleges megőrzésre.*
- Aztán el ne feledjük, emlékeztessen elmenetelekor. *mondja tréfálva, noha nem szokása ilyeneket fejéből kiejtenie, jó még memóriája. A táska tartalmával nem igen foglalkozik, mert hiszen, a tintásüveg csörgése titkokat fed fel előtte.*
- A könyvtárban találjuk a méltóságos urat. *árul el némi műhelytitkokat. Pontosabban, úti céljukat, hova vezeti is...*
[Az aspiráns audienciája]
*Magányos férfi közelít lóháton a Rendház felé. Ránézésre nemesembernek
vagy vagyonos kalmárnak tűnhet: negyvenes évei vége felé járó, enyhén
köpcös, ám napbarnított arcú férfi, ki elegáns ruhákat visel.
Ahogy közelebb ér, minden bizonnyal útját állják majd őrök. Kedélyes hangon üdvözli őket.*
- Kellemes napot kívánok! A nevem Radeck Harunn, audienciára érkeztem Morganus Yl Chays Nagymesterhez. Tudnak a jöttömről.
*mondja, majd a továbbiakban mindenben készségesen együttműködik, ami a találkozást esetleg megelőzné: ha kell, engedi hogy átkutassák, egyetlen fegyverét (egy díszes markolatú, ránézésre nem sűrűn forgatott kard) már előre átadja. Ezen túl csak egy elegáns, barna válltáska található nála, melyben erszényét, írószerszámot és üres papírosokat tart. De minderre most nincs szüksége, így ha nem engednék be vele, akkor sem fog akadékoskodni.*
Fegyver: Díszes tollas buzogány Páncél: Közönséges bélelt pikkelyvért Másik kézben: Furmányos arany tekercs
Ahogy közelebb ér, minden bizonnyal útját állják majd őrök. Kedélyes hangon üdvözli őket.*
- Kellemes napot kívánok! A nevem Radeck Harunn, audienciára érkeztem Morganus Yl Chays Nagymesterhez. Tudnak a jöttömről.
*mondja, majd a továbbiakban mindenben készségesen együttműködik, ami a találkozást esetleg megelőzné: ha kell, engedi hogy átkutassák, egyetlen fegyverét (egy díszes markolatú, ránézésre nem sűrűn forgatott kard) már előre átadja. Ezen túl csak egy elegáns, barna válltáska található nála, melyben erszényét, írószerszámot és üres papírosokat tart. De minderre most nincs szüksége, így ha nem engednék be vele, akkor sem fog akadékoskodni.*
