Időpont: corvusi időszámítás 628. év A Süvöltő hava 15. nap (2011.01.15.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Ahogy a hercegnő megtapsolja, ismét fejet hajt felé, de aztán már
Heroldot figyeli, és és csak tekintete, mosolya árulja el, mennyire
fontos számára mindaz, amiről dalol. A mosolyt viszonozza, s csak egy
aprót biccent még. Tudja jól az elkövetkezendő órák a sietségé lesznek.
Van valami, amiről nem szeretne lemaradni, Révben viszont várja a
kötelesség. Sietős napja lesz, de nem számít. Talán épp Herolddal indul
majd útnak.*
Fegyver: Mágikus ötbányai pallos Páncél: Mágikus barbár bőrpáncél és pajzs
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Kicsit tán megkésve érkezik, mindenképpen később mint egyik útitársa,
Harolson Herold. Ő is tagja annak a kicsiny csoportnak, amely
eredetileg a királyi menyegzőn részt venni jött Távolrévbe. Habár úgy
fest, az események új fordulatot vettek azóta - még tán nem is sejti,
hogy mennyire.
De egy bárdverseny nagyszerű alkalom, hogy megismerkedjék Távolrév elitjével, márpedig az neki - lévén vándor hírmondó - mindig hasznos.
Már nem idegenként tér be a Királyi Palotába, nem is oly rég, I. Rebeline egyik rendezvényén már volt alkalma itt vendégeskedni. Így tudja a rutint is. Az ajtónállónak mutatja, hogy nincs fegyvere, de ha szükséges, engedi hogy átkutassák. Beljebb lépve még épp hallja Herold versének utolsó versszakát. Egyelőre félrehúzódik, még nem jött el az ideje, hogy lerója a tiszteletköröket. Előbb felméri a terepet, s utána jár, kik vannak itt egyáltalán.*
Fegyver: Halászok szakállas szigonya Páncél: Díszvért Másik kézben: Furmányos ép sárga tekercs
De egy bárdverseny nagyszerű alkalom, hogy megismerkedjék Távolrév elitjével, márpedig az neki - lévén vándor hírmondó - mindig hasznos.
Már nem idegenként tér be a Királyi Palotába, nem is oly rég, I. Rebeline egyik rendezvényén már volt alkalma itt vendégeskedni. Így tudja a rutint is. Az ajtónállónak mutatja, hogy nincs fegyvere, de ha szükséges, engedi hogy átkutassák. Beljebb lépve még épp hallja Herold versének utolsó versszakát. Egyelőre félrehúzódik, még nem jött el az ideje, hogy lerója a tiszteletköröket. Előbb felméri a terepet, s utána jár, kik vannak itt egyáltalán.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Harolson Herold előadása is elnyerte a hercegnő tetszését. A szerelmes
dal egy szívének kedves személy arcát idézteti fel vele, no nem mintha
ehhez szüksége lenne dallamokra, de így méginkább átélte az előadást. A
taps most sem marad el.
Nehéz lesz a döntés... bár a két Nemes biztosan nagy segítségére lesz.
Talissát mosolyogva üdvözli.*
- Kisasszony, ez csak természetes... akár mint hallgatóság, akár mint előadó szeretettel látjuk. Hamarosan, a következő bárd után *int Kopasz Geszteny felé* öné a terem figyelme...
*Ezzel Kopasz Geszteny meg is kapta kérést, hogyha felkészült, kiállhat a hallgatóság elé.*
Fegyver: Glyneth haragja Páncél: Thrillioni vért
Nehéz lesz a döntés... bár a két Nemes biztosan nagy segítségére lesz.
Talissát mosolyogva üdvözli.*
- Kisasszony, ez csak természetes... akár mint hallgatóság, akár mint előadó szeretettel látjuk. Hamarosan, a következő bárd után *int Kopasz Geszteny felé* öné a terem figyelme...
*Ezzel Kopasz Geszteny meg is kapta kérést, hogyha felkészült, kiállhat a hallgatóság elé.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Készségesen átadja a lantját, addig se húzza a nyakát. Harolson
Heroldnak sok sikert kíván, már ha másik számban indul, nyilván. És úgy
is lesz, előad egy szép szerelmes dalt, bár ahhoz képest kicsit
szokatlant. De nincs ezzel semmi gond, mert maga a mű csodás, egy
sziklaöblitől nem is várni mást.*
Páncél: Impbőr vért
Páncél: Impbőr vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Az intésre felkel helyéről, s kimegy oda, honnan a többiek is
előadták a verset, dalt, szép formájú művet, mivel készültek. Noha a
próza s politikai beszéd embere, úgy véli, illik zenekísérettel
előadni, mit hozott magával, Sziklaöbölből. Mivel azonban nincs nála
zeneszerszám, körbenéz, kihez intézhetné kérését, mert rendező, vagy
rendelkezik valami kobozfélével.*
- Engedelmével felséges úrnő, kérnék lantot, amennyiben lehetséges... *szól békés hangon, de az sem tragédia, ha nincs mód teljesíteni ezt. Akkor csak szaval szépen hangsúlyozva. Ellenkező esetben azonban, ritka esemény tanúi lehetnek, mert egy kevés hangolás után, három hangot végigpenget, majd egy akkorddal, húrok közé csap. S kezdi baritonján előadni a szerelmes dalt, noha nem róla szól, nem az ő érzései kelnek szárnyra, de általa:*
"Szép hölgyek, jó urak, szavam hallgassátok,
Húr most peng, dalom zeng, gerle búgásáról.
Kettős szárny, kettős tánc, szívnek heves lángja,
Szerelem: kegyelem, ezen egy világban.
Meglátni, elég volt. Áldás ez vagy átok?
Számukra, boldogság, többit bízom rátok.
Teremtett, eggyé lett, két fél test és lélek,
Tervezve, sem lehet, szebbé tett egy fészek.
Tejfehér tulipán, galamb száll az égbe,
Fent onnan, csodálja, párját, mert erényes.
Nem veszi, el senki, tőle, csak enyészet,
Nem kobzos, ki vet most, dalnak vágott véget.
Messziről, Öbölből, jöttem Távolrévbe,
Szólásom, hangzatom, parancsolóm kérte.
Frigyüket, hirdetem, s figyelmezz a névre:
Yitia, Morganus, róluk jól emlékezz!"
*pár hanggal levezeti a dallamívet, s egy lágy akkordfelbontással, elhal a gondolat. Majd meghajol a hercegnő előtt, visszaadja a zeneszerszámot annak, akitől kapta, s visszamegy helyére. Isilien úrnő kap tőle egy mosolyt, hiszen ő jól tudhatja, miről is szólt ez az egész. Félig-meddig már nem is művészet mindez, hacsak nem a diplomáciáé. Rímbe szedett bejelentés történt, hogy nagymestere, elvette a korona egy alattvalóját, így illendőnek tartották, ezt bejelenteni. A második szertartásra, mindenesetre épp innen mennek, így közel sem biztos, hogy végigvárja Herold a verseny teljes egészét. Egyébként sem hírnévért jött, ezzel is csak feladatát teljesítette, mint mindig...*
Fegyver: Pormederi alabárd Páncél: Thrillioni vért
- Engedelmével felséges úrnő, kérnék lantot, amennyiben lehetséges... *szól békés hangon, de az sem tragédia, ha nincs mód teljesíteni ezt. Akkor csak szaval szépen hangsúlyozva. Ellenkező esetben azonban, ritka esemény tanúi lehetnek, mert egy kevés hangolás után, három hangot végigpenget, majd egy akkorddal, húrok közé csap. S kezdi baritonján előadni a szerelmes dalt, noha nem róla szól, nem az ő érzései kelnek szárnyra, de általa:*
"Szép hölgyek, jó urak, szavam hallgassátok,
Húr most peng, dalom zeng, gerle búgásáról.
Kettős szárny, kettős tánc, szívnek heves lángja,
Szerelem: kegyelem, ezen egy világban.
Meglátni, elég volt. Áldás ez vagy átok?
Számukra, boldogság, többit bízom rátok.
Teremtett, eggyé lett, két fél test és lélek,
Tervezve, sem lehet, szebbé tett egy fészek.
Tejfehér tulipán, galamb száll az égbe,
Fent onnan, csodálja, párját, mert erényes.
Nem veszi, el senki, tőle, csak enyészet,
Nem kobzos, ki vet most, dalnak vágott véget.
Messziről, Öbölből, jöttem Távolrévbe,
Szólásom, hangzatom, parancsolóm kérte.
Frigyüket, hirdetem, s figyelmezz a névre:
Yitia, Morganus, róluk jól emlékezz!"
*pár hanggal levezeti a dallamívet, s egy lágy akkordfelbontással, elhal a gondolat. Majd meghajol a hercegnő előtt, visszaadja a zeneszerszámot annak, akitől kapta, s visszamegy helyére. Isilien úrnő kap tőle egy mosolyt, hiszen ő jól tudhatja, miről is szólt ez az egész. Félig-meddig már nem is művészet mindez, hacsak nem a diplomáciáé. Rímbe szedett bejelentés történt, hogy nagymestere, elvette a korona egy alattvalóját, így illendőnek tartották, ezt bejelenteni. A második szertartásra, mindenesetre épp innen mennek, így közel sem biztos, hogy végigvárja Herold a verseny teljes egészét. Egyébként sem hírnévért jött, ezzel is csak feladatát teljesítette, mint mindig...*
Fegyver: Pormederi alabárd Páncél: Thrillioni vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Az Árny Tulipán verse a harcról szíven találja a hercegnőt... az ő szíve is a katonákkal és a harcosokkal van minden pillanatban. Finom kezét minden felkiáltásnál ökölbe szorítja. Amint vége az előadásnak pár másodpercig még némán és mozdulatlanul ül, majd tapsban tör ki... Pár halk szó hagyja el ajkát inkább csak magának*
- Úgy legyen...
*Pillantása Harolson Heroldra vetődik. Kedvesen int neki, hogyha a hölgy visszatért a vendégek közé, akkor kezdheti.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny-Harolson Herold]
* Kis ideig nincs dolga,majd megjelenik egy újabb érkező/Harolson Herold/.
Közelebb lépve szó nélkül átadja a fegyvereit Tirlochnak, majd beljebb lép. Emberünk se tartoztatja fel ezek után.*
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Főnixvért és gárdista pajzs
Közelebb lépve szó nélkül átadja a fegyvereit Tirlochnak, majd beljebb lép. Emberünk se tartoztatja fel ezek után.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Bárdverseny]
*Késve érkezik, a Templom felől, s mi tagadás, a napjuk nem épp úgy
telt, ahogy előre kigondolták. De ugyan ki élvezhet mostan
kiszámítható, nyugalmas napokat s órákat? Senki. S ő is ilyen
érzésekkel eltelve lépdel, pusztán azért, hogy letudhassa feladatát. A
megfelelő őrnek lead mindent, mi nála esetleg fegyver gyanánt volt,
tőle aztán át is kutathatják, nem marad más, mint egy versike fejében.
Nem ő írta, de neki kell előadnia. Ez is diplomáciai feladata... Ha
tehát átengedik az ellenőrzés után, jelzi a megfelelő helyen, hogy ő is
kíván részt venni a bárdok versenyében, egy lenni az előadói sorban,
már amennyiben, erre sziklaöbliként, nyílik mód s előtte hely.
Egyelőre, a soroknál remél helyet, s leül egy székre, várván az
elkövetkezendőket.*
Fegyver: Pormederi alabárd Páncél: Thrillioni vért
