Helyszín: Sziklaöböl / Külső kerületek, városkapu / Szellemlovagok Rendháza / A Rendház épülete
Időpont: corvusi időszámítás 627. év A Süvöltő hava 27. nap (2010.01.27 - 02.03.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
* Morganus továbbra is dolgozik a művén, teljes beleéléssel, szinte
tudomást sem véve a külvilágról. Legalábbis a kívülálló ezt így
érzékelné. A lány azonban úgy véli közben azért figyel az ő szavaira
is. Aztán a lovag, munkáját félbe nem szakítva közli, hogy holnap sort
is keríthetnek a nagy eseményre, az apróddá válás fontos lépésére, az
eskütételre. Ez nagy örömmel tölti el Miseriát. Majd elhangzik egy halk
kérdés: Egyéb? Vajon mi egyéb lehetne? Kérdés? Lehet. Kérdése számtalan
lenne, de mi van, ha ez az egyéb arra célzás, hogy távozzon, és hagyja
végre nyugodtan tovább dolgozni a térképen. Inkább ez utóbbinak veszi.*
- Nem, semmi egyéb kérdésem nincs most. Köszönök mindent, uram, nagyon köszönöm! Akkor holnap!*- mondja és mintegy magyarázatként hozzáfűzi:*
- Most felkeresem a szobámat, melyet Laney Nagymester volt kedves kijelölni számomra. Azt hiszem, ideje beköltöznöm.*- mondja, majd elrebeg egy Jó éjt-et, és kilép a könyvtár ajtaján. Ideje lepihennie egy kicsit a nagy izgalmak, és a Zsugoriban eltöltött alvás nélküli napok után.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Nem, semmi egyéb kérdésem nincs most. Köszönök mindent, uram, nagyon köszönöm! Akkor holnap!*- mondja és mintegy magyarázatként hozzáfűzi:*
- Most felkeresem a szobámat, melyet Laney Nagymester volt kedves kijelölni számomra. Azt hiszem, ideje beköltöznöm.*- mondja, majd elrebeg egy Jó éjt-et, és kilép a könyvtár ajtaján. Ideje lepihennie egy kicsit a nagy izgalmak, és a Zsugoriban eltöltött alvás nélküli napok után.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Egy darabig némán dolgozik, a lány szavai elhangzanak, majd beáll a
generálpauza. Talán gondolkodik is az üzenet értelmén, talán már
elmerült a vonalak hullámzó tengerében, nehéz belelátni a fejébe. Már
mondana is valamit, de egy halk szusszanásba torkollik a kísérlete.
Valamit nem tud kibökni, vagy hirtelen meggondolta magát. De aztán
mégis szól, csak halkan, meg sem fordul, mereven nézi munkáját, mintha
csak maga elé motyogna.*
- Köszönöm! Ha akarja, holnap megejthetjük az eskütételének ceremóniáját a lovagteremben. Egyéb? *kérdi még, bár hogy pontosan mire érti, azt nem lehet tudni. Egyéb kérdés, kérés lehet a bővítés iránya, de lehet, csak arra akar utalni, ha nincs más, a lány távozhat, a maga részéről nincs további mondanivalója. Sok értelmet rejthet, de egy biztos, a szokatlan megnyílása után visszazuhant az apátiába, s most a legbiztosabb pont számára egy monoton munkát igénylő feladat, és egy néma irópult.*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Köszönöm! Ha akarja, holnap megejthetjük az eskütételének ceremóniáját a lovagteremben. Egyéb? *kérdi még, bár hogy pontosan mire érti, azt nem lehet tudni. Egyéb kérdés, kérés lehet a bővítés iránya, de lehet, csak arra akar utalni, ha nincs más, a lány távozhat, a maga részéről nincs további mondanivalója. Sok értelmet rejthet, de egy biztos, a szokatlan megnyílása után visszazuhant az apátiába, s most a legbiztosabb pont számára egy monoton munkát igénylő feladat, és egy néma irópult.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Morganus végre ráfigyel! Még az ecsetjétől is hajlandó megválni 1
percre, és ránéz. Utána nem várt fordulat következik. Azt mondja,
hajlandó felfogadni apródjának. A lány még a száját is eltátja az
efeletti csodálkozástól. Aztán az a száj tátva is marad, amikor a 3.
kérdésre adott feleletet hallja. Ez biztosan ugyanaz az ember? Vagy már
megint valami mágia van a dologban?*
- Ó, köszönöm, uram! El se hiszi, mennyire boldoggá tett! Eskü? Természetesen, akár azonnal is!*-mondja túláradó lelkesedéssel. Madarat lehetne vele fogatni e percben. Még vadászsólymot is.*
- Igen, az emberek sokszor furcsák...*-vált témát, miközben a lovagot szemléli, aki egyszer végre felfedte emberi arcát is. Most látta, hogy a zord ábrázat, a mogorva viselkedés csak álca*
- Ostoba szavak és viselkedés? De hát ez Önre nem igaz! Ön minden, csak nem ostoba, ostoba kifejezésekkel. És kívánom, legyen boldogabb, legyen több alkalma nevetni, vagy legalább mosolyogni.*-ekkor egy bátorító mosolyt küld a férfi felé, aki már újra az ecsetjéhez nyúl, és int, folytatni kívánja a művét.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Ó, köszönöm, uram! El se hiszi, mennyire boldoggá tett! Eskü? Természetesen, akár azonnal is!*-mondja túláradó lelkesedéssel. Madarat lehetne vele fogatni e percben. Még vadászsólymot is.*
- Igen, az emberek sokszor furcsák...*-vált témát, miközben a lovagot szemléli, aki egyszer végre felfedte emberi arcát is. Most látta, hogy a zord ábrázat, a mogorva viselkedés csak álca*
- Ostoba szavak és viselkedés? De hát ez Önre nem igaz! Ön minden, csak nem ostoba, ostoba kifejezésekkel. És kívánom, legyen boldogabb, legyen több alkalma nevetni, vagy legalább mosolyogni.*-ekkor egy bátorító mosolyt küld a férfi felé, aki már újra az ecsetjéhez nyúl, és int, folytatni kívánja a művét.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
- Igen, halljuk! *mondja, midőn a lány elismétli az ő szavait. S amint
ígérte, meg is hallgatja a három kívánságot, vagy kérdést, még az
ecsetet is lerakja egy percre, hogy jobban figyelhessen, s egyenes
derékkal válaszolhasson, sorban a következőket:*
- Első, vagy tetszés szerint a második, kérdésére válaszom: rendben, ha ezt kívánja, de le kell tennie az esküt hozzá, a lovagteremben és egy lovag jelenlétében. *a másodikra nem kell felelnie, mert csak magát ismételné meg újra. Talán a kérdés fontosságának hangsúlyozására engedett fel oly hamar, máskor talán akadékoskodott volna. Már csak egyre kell tehát felelnie:*
- A harmadik kérdésére válaszom pediglen: nem hinném, hogy folyton rossz lenne a kedvem járása. Sokszor az, ha fáradt vagyok a sok dologtól, mit egy napba be kell sűrítenem s elvégeznem, néha fárasztanak az emberek is, akik nem értenek meg igazán, hiába kapálódzom kifejezni akarván lelkemet, ostoba szavakkal és viselkedéssel. De szeretnék én is, többször nevetni, őszintén mosolyogni, de erre nem mindig remélhetek oly körülményeket és társaságot, mi hozzá nélkülözhetetlen...*az ecsetért nyúl, jelezve, végeztek. Legalábbis, ezzel a kérdés-felelet játékkal.*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Első, vagy tetszés szerint a második, kérdésére válaszom: rendben, ha ezt kívánja, de le kell tennie az esküt hozzá, a lovagteremben és egy lovag jelenlétében. *a másodikra nem kell felelnie, mert csak magát ismételné meg újra. Talán a kérdés fontosságának hangsúlyozására engedett fel oly hamar, máskor talán akadékoskodott volna. Már csak egyre kell tehát felelnie:*
- A harmadik kérdésére válaszom pediglen: nem hinném, hogy folyton rossz lenne a kedvem járása. Sokszor az, ha fáradt vagyok a sok dologtól, mit egy napba be kell sűrítenem s elvégeznem, néha fárasztanak az emberek is, akik nem értenek meg igazán, hiába kapálódzom kifejezni akarván lelkemet, ostoba szavakkal és viselkedéssel. De szeretnék én is, többször nevetni, őszintén mosolyogni, de erre nem mindig remélhetek oly körülményeket és társaságot, mi hozzá nélkülözhetetlen...*az ecsetért nyúl, jelezve, végeztek. Legalábbis, ezzel a kérdés-felelet játékkal.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Hiába akarja a kezébe nyomni a papírt, abban a pillanatban, amikor a
férfi épp sem a térkép sarkát, sem a festékes edényt nem markolássza,
Morganus nem akarja azt átvenni. Helyette felszólítja, olvassa fel. Ezt
azzal indokolja, hogy csak azért kellett papírra vetnie kérdéseit, hogy
írásos bizonyíték keletkezzen, miszerint a szabadidejében is mily
segítőkész. Ez a morcos, goromba viselkedés lenne a segítőkész?
Ráadásul egy lovagtól? Még akkor sem ezt várná az ember, ha éppen
szabadideje is van, mint ezt ki is hangsúlyozza. A lány savanyú arcot
vágva nekikezd a felolvasásnak, ám előtte felidézi a lovag szavait.*
- A három kérdés tehát, melyek megválaszolása tényleg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtehessem első önálló lépéseimet, lábra állván immáron Szellemlovagként.*-hogy időt nyerjen, megköszörüli a torkát.*
- Az első kérdés: Morganus lovag hajlandó lenne-e felfogadni apródjának, és átadni a lovagi eszméket, valamint a lovagi élethez szükséges szellemi és fizikai tudásának legalább egy részét számomra?
- A második kérdés: Ugyanaz, mint az első. Igen, kétszer. Mert számomra nincs ennél fontosabb, megválaszolandó kérdés. A harmadik is ugyanez lenne, ha nem érdekelne valami más is, Önnel kapcsolatban...*kis szünet.*
- A harmadik kérdésem tehát:Miért oly morcos folyton Morganus lovag? Már azon kívül, hogy egy ostoba nőszemély zaklatja például most is az ostoba kérdéseivel.
*A kérdések elhangzottak hát, így várja Morganus következő bizonyára ismét nem túl kedves reakcióját...*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- A három kérdés tehát, melyek megválaszolása tényleg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtehessem első önálló lépéseimet, lábra állván immáron Szellemlovagként.*-hogy időt nyerjen, megköszörüli a torkát.*
- Az első kérdés: Morganus lovag hajlandó lenne-e felfogadni apródjának, és átadni a lovagi eszméket, valamint a lovagi élethez szükséges szellemi és fizikai tudásának legalább egy részét számomra?
- A második kérdés: Ugyanaz, mint az első. Igen, kétszer. Mert számomra nincs ennél fontosabb, megválaszolandó kérdés. A harmadik is ugyanez lenne, ha nem érdekelne valami más is, Önnel kapcsolatban...*kis szünet.*
- A harmadik kérdésem tehát:Miért oly morcos folyton Morganus lovag? Már azon kívül, hogy egy ostoba nőszemély zaklatja például most is az ostoba kérdéseivel.
*A kérdések elhangzottak hát, így várja Morganus következő bizonyára ismét nem túl kedves reakcióját...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Miseria elkészült a saját művével, Morganus azonban még nem. Jobbjában
ecset, baljával meg hol a térkép sarkát fogja meg, hol a festékes
edénykét egyensúlyozza az emelések során. Hogy melyik ezeken felől és
szabadon lévő kezébe gondolta nyomni a papírosát a lány, azt el sem
tudná készülni, bár a vonások között fel sem néz, csak a zörgésre
figyel fel.*
- Nem, nem, olvassa csak fel! Az írást csak azért kértem, legyen később bizonyítékom rá, milyen segítőkész is vagyok, még a pihenőidőmben is... *innen fúj tehát a szél, ezért gorombább még a szokásosnál is. A nyugalomról már letett, de a munkával azért haladni szeretne, mert kevés ideje van oly elfoglaltságokra, mikben még kedvét is leli.*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Nem, nem, olvassa csak fel! Az írást csak azért kértem, legyen később bizonyítékom rá, milyen segítőkész is vagyok, még a pihenőidőmben is... *innen fúj tehát a szél, ezért gorombább még a szokásosnál is. A nyugalomról már letett, de a munkával azért haladni szeretne, mert kevés ideje van oly elfoglaltságokra, mikben még kedvét is leli.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Morganus kedve nem hogy javulna, hanem egyre morcosabbá válik. Már-már
egy mogorva medvéhez kezd hasonlatossá válni. Szinte oda se nézve, csak
úgy találomra rámutat 3 könyvre, mint a tudást megalapozó legfontosabb
művekre. Bár feltételezhetően nagyszerű könyvtáros, de a lány akkor sem
hiszi, hogy ennyire tudná, pontosan hol vannak a kívánt művek. Aztán a
következő hasonlatot hallva kezd teljesen lelombozódni. Egy pillanat
múlva pedig arra kap felszólítást, hogy írjon le 3 kérdést egy papírra,
arról, mi a legfontosabb neki, amire választ akar kapni. Morganus csak
Kiana nevének említésére hallgat el kissé...
Ám legyen! Fogja, elveszi a papírt, majd kerít egy írószerszámot, és papírra vet valamit. 3 kérdést, ahogy a lovag kérte. Aztán fogja, odamegy a férfihez, és a kezébe nyomja azt:
- Parancsára, uram!
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
Ám legyen! Fogja, elveszi a papírt, majd kerít egy írószerszámot, és papírra vet valamit. 3 kérdést, ahogy a lovag kérte. Aztán fogja, odamegy a férfihez, és a kezébe nyomja azt:
- Parancsára, uram!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
- Szóval segítség kellene abban, melyeket emeljen le polcaikról? Azt,
azt, meg azt! *mutat rá, feltehetőleg találomra, három különböző
irányban található könyvekre. Hogy tényleg nagy horderejű remekműveket
szúrt-e ki, nehéz megmondani, mert oly röpke volt a pillanat szánva a
gyors mozdulatokra, hogy azt sem lehet könnyen megállapítani, egészen
pontosan mely gerincekre bökött rá a sok közül.*
- S bár mondanám, hogy: "Csak csecsemőnek pépesíti eledelét édes szüléje, egy felnőtt rágja meg saját táplálékát!", kétségtelenül igazságtalan lennék Önnel... *kis szünet*
- Ám legyen! Írjon le három kérdést egy amott heverő papírra, melyeknek megválaszolása tényleg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtehesse első önálló lépéseit, lábra állván immáron Szellemlovagként! *Valamilyen okból kifolyólag, ezen nap misztikus száma, számára a hármas...*
- Tényleg, Kiana... *Itt elhallgat, mert röstelkedhetne erősen, hogy megszökött alkalmi gazdája elől, mint az eb, mely fél, folyvást kikap minden vakkantásra...*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- S bár mondanám, hogy: "Csak csecsemőnek pépesíti eledelét édes szüléje, egy felnőtt rágja meg saját táplálékát!", kétségtelenül igazságtalan lennék Önnel... *kis szünet*
- Ám legyen! Írjon le három kérdést egy amott heverő papírra, melyeknek megválaszolása tényleg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtehesse első önálló lépéseit, lábra állván immáron Szellemlovagként! *Valamilyen okból kifolyólag, ezen nap misztikus száma, számára a hármas...*
- Tényleg, Kiana... *Itt elhallgat, mert röstelkedhetne erősen, hogy megszökött alkalmi gazdája elől, mint az eb, mely fél, folyvást kikap minden vakkantásra...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Morganus továbbra is morcos, bár egyszer majdnem elneveti magát, de
aztán gyorsan rendezi a sorokat, és ismét felveszi szokásos durcás
arckifejezését.*
- Nem tréfálkozom, uram, mi sem áll távolabb tőlem, mint hogy az ön tudásából bármiféle gúnyt űzzek.*-szögezi le gyorsan.*
- Hogy mit tanulnék és miért éppen Öntől? Hogy miért Öntől, ezt a kérdést azt hiszem előbb már megválaszoltam. Igen, rengeteg könyv van itt, rengeteg papírra vetett gondolattal. De ezekből ki kell válogatni, melyek a valóban fontosak, és érdekesek. Egy emberi élet kevés lenne ennyi könyv elolvasására, nemde? Viszont, ha az embernek van egy olyan tanára, aki képes irányítani a tudás ösvényein, aki elmondja, hogy merre menjen, aki segít, hogy ne tévedjen el, akkor talán a rövid élete folyamán valamennyit el tud sajátítani a tudományok közül. Legalább a fontosabbakat.
Szerintem Ön, Morganus úr remek tanárom lenne, mind a szellemi tudományok, mind a harci cselekedetek tekintetében, és nem utolsó sorban a lovagi eszmék átadásában.*-fejezi be ezen monológját.*
- Hogy ki csiripelt Önről a Zsugoriban, azt meg nem mondom, nem ismerem az összes embert név szerint, hisz nemrég érkeztem a városba. Egyébként Kiana kisasszony a hölgy neve. Furcsa, hogy nem emlékszik pontosan a nevére, miközben ő nyerte meg Önt az árverésen.*-mondja, és eddigi komolysága eltűnik, helyette kajánul mosolyog, bár ezt igyekszik leplezni. Igaz a lovag belemerült a térkép készítésébe, úgyse venné észre. Legalábbis rá nem néz. Hallani azért biztos hallotta, mit mondott.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Nem tréfálkozom, uram, mi sem áll távolabb tőlem, mint hogy az ön tudásából bármiféle gúnyt űzzek.*-szögezi le gyorsan.*
- Hogy mit tanulnék és miért éppen Öntől? Hogy miért Öntől, ezt a kérdést azt hiszem előbb már megválaszoltam. Igen, rengeteg könyv van itt, rengeteg papírra vetett gondolattal. De ezekből ki kell válogatni, melyek a valóban fontosak, és érdekesek. Egy emberi élet kevés lenne ennyi könyv elolvasására, nemde? Viszont, ha az embernek van egy olyan tanára, aki képes irányítani a tudás ösvényein, aki elmondja, hogy merre menjen, aki segít, hogy ne tévedjen el, akkor talán a rövid élete folyamán valamennyit el tud sajátítani a tudományok közül. Legalább a fontosabbakat.
Szerintem Ön, Morganus úr remek tanárom lenne, mind a szellemi tudományok, mind a harci cselekedetek tekintetében, és nem utolsó sorban a lovagi eszmék átadásában.*-fejezi be ezen monológját.*
- Hogy ki csiripelt Önről a Zsugoriban, azt meg nem mondom, nem ismerem az összes embert név szerint, hisz nemrég érkeztem a városba. Egyébként Kiana kisasszony a hölgy neve. Furcsa, hogy nem emlékszik pontosan a nevére, miközben ő nyerte meg Önt az árverésen.*-mondja, és eddigi komolysága eltűnik, helyette kajánul mosolyog, bár ezt igyekszik leplezni. Igaz a lovag belemerült a térkép készítésébe, úgyse venné észre. Legalábbis rá nem néz. Hallani azért biztos hallotta, mit mondott.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
- Térképet készítek, a városról... *mondja kurtán, amolyan fogak közt
kifújt szösszenetként. A lány mindenesetre ügyesen csavarja a
mondatokat, egymás után vonultatva fel ok és okozati láncokat, kígyózva
vonva újabb érveket állítása mellett. Ész érvek ellen pedig, még ő sem
tudna mást hadba küldeni, csak hasonló súlycsoportú ellenérvet, amivel
nem rendelkezik, de nincs is kedve egyet fabrikálni.*
- Vagy úgy... És ugyan ki csiripelt rólam a Zsugoriban? *bár lehet, jobban tenné a téma feszegetésének mellőzését, hiszen ő a legnagyobb pletykafészek, ha épp olyan a kedve. Loghan egyszer még megfogja nyúzni ezért... Mindenesetre már épp kezdene megenyhülni, amikor hideg zuhanyként éri a laudatio folytatása és rohanó folyammá szélesült árja, mire válaszul előbb nevetésre görbül szája, majd rosszalló grimasszá.*
- Néha nem tudom eldönteni, komoly ember szól magából, vagy csak tréfát űz velem. Mint az a lány tette, hogy is hívták... Diana vagy Kiana? *kicsit töpreng, de nem jut eszébe a pontos név, erre pedig, erősen véges tárháza emlékeinek, nem nyújt feljegyzést.*
- Na mindegy is... Csak tudnám, ugyan mit akarna tanulni tőlem? Könyv van itt elég, azokból többet okulhat, személyekben meg számos kiválóbbat mutathatok a hajlékunkban... *nem akar vitatkozni, inkább belekezd az egyes kerületek színezéséhez, csak fél füllel hallgatja a továbbiakat, s ilyen állapotjában tud felelni, ügyelve elsősorban arra, hogy ne hibázzon, cseppentsen el festéket rossz helyen és feleslegesen.*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Vagy úgy... És ugyan ki csiripelt rólam a Zsugoriban? *bár lehet, jobban tenné a téma feszegetésének mellőzését, hiszen ő a legnagyobb pletykafészek, ha épp olyan a kedve. Loghan egyszer még megfogja nyúzni ezért... Mindenesetre már épp kezdene megenyhülni, amikor hideg zuhanyként éri a laudatio folytatása és rohanó folyammá szélesült árja, mire válaszul előbb nevetésre görbül szája, majd rosszalló grimasszá.*
- Néha nem tudom eldönteni, komoly ember szól magából, vagy csak tréfát űz velem. Mint az a lány tette, hogy is hívták... Diana vagy Kiana? *kicsit töpreng, de nem jut eszébe a pontos név, erre pedig, erősen véges tárháza emlékeinek, nem nyújt feljegyzést.*
- Na mindegy is... Csak tudnám, ugyan mit akarna tanulni tőlem? Könyv van itt elég, azokból többet okulhat, személyekben meg számos kiválóbbat mutathatok a hajlékunkban... *nem akar vitatkozni, inkább belekezd az egyes kerületek színezéséhez, csak fél füllel hallgatja a továbbiakat, s ilyen állapotjában tud felelni, ügyelve elsősorban arra, hogy ne hibázzon, cseppentsen el festéket rossz helyen és feleslegesen.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Morganus hozza a szokott mogorva formáját. Ahányszor eddig látta,
annyiszor tapasztalta, hogy a lovag kissé morcogi. És mindennek
ellenére mégis vonzó személyiség. Gyanakvóan kérdezi, honnan tudja,
hogy ő a könyvtáros. A viselkedése szinte ellenséges, mely riasztólag
hat a lányra. Már a kocsmában is meggyanúsította, hogy kém lehet, pedig
nem az. Azt hitte, ezt már tisztázták.*
- Milyen művet?*-kérdezi, de aztán hirtelen vált, mielőtt a lovag végleg haragra gerjedne, valami ostoba feltételezés miatt.*
- Hogy honnan tudom, hogy könyvtáros? Hiszen a Zsugoriban mesélték, amikor szóba került a személye, uram. Mondták, hogy ön könyvtáros és vívómester is. Azt eddig nem tudtam, hogy a Rendnek külön könyvtára is van, így azt gondoltam, esetleg a városi könyvtárban ténykedik. De aztán kiderült, hogy a házban saját könyvtár is található, Ön pedig éppen ide igyekezett, kezében egy halom könyvvel, majd pedig ideérvén láttam, igen otthonosan mozog itt. Így azt gondolom, nem tévedek, ha azt feltételezem, Ön lehet a Rend könyvtárosa. Ha mégis tévednék, akkor bocsánatát kérem. Bár ez esetben inkább dicséretnek venném a feltételezést, mint sértésnek.*-próbálja meggyőzni a lovagot, hogy nincs oka ellenségként tekintenie rá.*
- Hogy mit akarok? Nem akarok semmit, csak esetleg szeretnék...
Mondhat bármit, tagadhatja a tényeket, attól még igazak maradnak.
Ön igenis csodálatraméltóan beszélt a lovagi eszmékről, a Rendről! Ezek hatására kértem felvételemet. Maga nagyon tud hatni az emberekre, még akkor is, ha ezt nem hajlandó észrevenni...Könyvtáros és vívómester. Az ész és az erő, a tudás és a tehetség így megtalálható egyetlen személyben testet öltve, Önben!
Hogy mit szeretnék? Azt szeretném, ha tanulhatnék Öntől, Morganus úr!
Ha hajlandó lenne átadni nekem tudását, vagy annak akárcsak egy darabkáját...*-mondja, majd abbahagyja, mert fogalma sincs, szavai milyen hatással lesznek a lovagra. Bár ő tiszta szívéből mondta, amiket mondott, de a férfi eddig előszeretettel kötött bele mindenbe, és semmiféle barátságosabb gesztust nem kapott tőle.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Milyen művet?*-kérdezi, de aztán hirtelen vált, mielőtt a lovag végleg haragra gerjedne, valami ostoba feltételezés miatt.*
- Hogy honnan tudom, hogy könyvtáros? Hiszen a Zsugoriban mesélték, amikor szóba került a személye, uram. Mondták, hogy ön könyvtáros és vívómester is. Azt eddig nem tudtam, hogy a Rendnek külön könyvtára is van, így azt gondoltam, esetleg a városi könyvtárban ténykedik. De aztán kiderült, hogy a házban saját könyvtár is található, Ön pedig éppen ide igyekezett, kezében egy halom könyvvel, majd pedig ideérvén láttam, igen otthonosan mozog itt. Így azt gondolom, nem tévedek, ha azt feltételezem, Ön lehet a Rend könyvtárosa. Ha mégis tévednék, akkor bocsánatát kérem. Bár ez esetben inkább dicséretnek venném a feltételezést, mint sértésnek.*-próbálja meggyőzni a lovagot, hogy nincs oka ellenségként tekintenie rá.*
- Hogy mit akarok? Nem akarok semmit, csak esetleg szeretnék...
Mondhat bármit, tagadhatja a tényeket, attól még igazak maradnak.
Ön igenis csodálatraméltóan beszélt a lovagi eszmékről, a Rendről! Ezek hatására kértem felvételemet. Maga nagyon tud hatni az emberekre, még akkor is, ha ezt nem hajlandó észrevenni...Könyvtáros és vívómester. Az ész és az erő, a tudás és a tehetség így megtalálható egyetlen személyben testet öltve, Önben!
Hogy mit szeretnék? Azt szeretném, ha tanulhatnék Öntől, Morganus úr!
Ha hajlandó lenne átadni nekem tudását, vagy annak akárcsak egy darabkáját...*-mondja, majd abbahagyja, mert fogalma sincs, szavai milyen hatással lesznek a lovagra. Bár ő tiszta szívéből mondta, amiket mondott, de a férfi eddig előszeretettel kötött bele mindenbe, és semmiféle barátságosabb gesztust nem kapott tőle.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
-Valóban? S ugyan ki mondta, hogy könyvtáros vagyok... *bár a
meglepődésének valódi oka, hogy a lány felvételét kérte, s kapott is rá
befogadó választ. Nem, mintha nem látná a belépni szándékozók
irományait, foglalkozik azzal is eleget, de valahogy az általfutott
papirosokon szereplő névhez nem kapcsolódott az arc és emlékkép ebben
az esetben.*
- Azért ne túlozzon! Nem mondtam semmi lelkesítőt, semmi csodálatra méltót. Mi a valódi oka? Halljam! *kicsit szigorú, bár nem akarja ismét előhozni a kémkedés vádját, az már elsőre is elég suta felvetése volt. De próbálna már a rajzolásra koncentrálni, nem sok sikerrel, mert erről is kérdés érkezik.*
- Jól látja, készülnék a mű befejezésére... *hozzátenné, hogy mi lesz ennek akadálya, de inkább lenyeli a szemrehányást, s visszatér egy korábban elhangzott mondattöredékre.*
- Szóval, mit is akar, egészen pontosan, tőlem?
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Azért ne túlozzon! Nem mondtam semmi lelkesítőt, semmi csodálatra méltót. Mi a valódi oka? Halljam! *kicsit szigorú, bár nem akarja ismét előhozni a kémkedés vádját, az már elsőre is elég suta felvetése volt. De próbálna már a rajzolásra koncentrálni, nem sok sikerrel, mert erről is kérdés érkezik.*
- Jól látja, készülnék a mű befejezésére... *hozzátenné, hogy mi lesz ennek akadálya, de inkább lenyeli a szemrehányást, s visszatér egy korábban elhangzott mondattöredékre.*
- Szóval, mit is akar, egészen pontosan, tőlem?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
*Morganus egy ideig nem észleli jelenlétét, vagy legalábbis gondolatai
máshol járhatnak. Valamit nagyon elszántan keres. Csörömpölés veri fel
a könyvtár csendjét, majd előkerül pár festőszerszám. Vajon ezekkel meg
mit akarhat? Titkon művészkedik, és ide vonul félre, a könyvtárba? Bár
ez elég furcsa lenne. De hát a lovag maga sem hétköznapi ember
benyomását keltette benne eddig, tőle még ez sem lenne meglepő. Aztán
felnéz, és érdeklődik, miben is segíthetne? Igazából azt sem tudja, ki
lehet nagyobb zavarban, ő vagy Morganus.*
- Hát, hogyis mondjam...Arra gondoltam, fontos lenne megismernem a Rend történetét, ha már felvételt nyertem tagjai közé.A könyvtárosnál jobban pedig ki ismerhetné azt? Igazság szerint már a Zsugoriban lenyűgözött az, ahogyan beszélt a Szellemlovagokról. Gyakorlatilag annak hatására jelentkeztem ide. Ezért arra gondoltam, megkérdezem, volna-e esetleg ideje rám, hogy elvállalná-e, hogy foglalkozzon velem...Már úgy értem tanítás szempontjából...*-itt zavarba jön.Gyorsan más témát is felhoz.Érdeklődve nézi az ecseteket, és megkérdezi:*
- Elnézést a kíváncsiságomért, de csak nem festeni készül?
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Hát, hogyis mondjam...Arra gondoltam, fontos lenne megismernem a Rend történetét, ha már felvételt nyertem tagjai közé.A könyvtárosnál jobban pedig ki ismerhetné azt? Igazság szerint már a Zsugoriban lenyűgözött az, ahogyan beszélt a Szellemlovagokról. Gyakorlatilag annak hatására jelentkeztem ide. Ezért arra gondoltam, megkérdezem, volna-e esetleg ideje rám, hogy elvállalná-e, hogy foglalkozzon velem...Már úgy értem tanítás szempontjából...*-itt zavarba jön.Gyorsan más témát is felhoz.Érdeklődve nézi az ecseteket, és megkérdezi:*
- Elnézést a kíváncsiságomért, de csak nem festeni készül?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Könyvtár]
-Hm? Oh, igen, valóban... *kapja fel fejét, zavartan, mert már esze
máshol jár, épp az írópultra kiterített térképen. A bútordarab fiókját
kihúzva, hallhatóan benne kutat valami után, s a nagy csörömpölés után,
néhány tégelyt vesz elő, meg festéshez használatos ecseteket. Mindent
vissza-, avagy új szolgálati helyére téve, lassan neki is készülődik a
munkához, de az álldogáló s nyomok szerint, csendben is lélegző lény
jelenléte furcsa érzésekkel tölti el. Így nehéz koncentrálnia s
tudomást nem vennie is lehetetlenség a lányról. Felnéz, kiemelkedve,
mint Zmöjm a habokból, hogy mit csinál rajta kívül más, ki a roppant
helységbe betette lábát, s kénytelen valami emberi szóval élét venni a
nagy semmiség és némaság nyomasztó, roppant súlyának.*
- Öhm valamiben talán segíthetek?
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Öhm valamiben talán segíthetek?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[A könyvtárazást választva]
*-Jöjjön csak...-hangzik az invitálás Morganustól. Bár egyes számban
mondja, azért reméli, mindkettejüknek szól. Ő mindenesetre elkezdi
követni a lovagot, aki a könyvekkel egyensúlyozva halad feltehetőleg a
könyvtár irányába. Mivel még nem járt a Rendházban, próbálja
memorizálni, merrefelé is haladnak. Nem igazán sikerül megjegyeznie.
Fordulók követnek fordulókat.Megkérdezné, nem kelne-e el egy kis
segítség, de hát Morganus előzőleg már Laneynek is kifejtette, ő csak
az apródjával hajlandó cipeltetni a holmiját, így biztos nem engedné
neki sem. Sajnos ő sem az apródja. Bár az lehetne! Egy ilyen lovagot
boldogan szolgálna az ember lánya-gondolja, és magában halkan
felsóhajt.Tanulni pedig biztos rengeteget lehetne tőle. Ekkor egy
kisebb lépcsősor következik, mely után megérkeznek egy ajtóhoz.
Morganus szinte akrobata mutatványokat bemutatva végül kinyitja az
ajtót, majd elhelyezkedik egy írópultnál.Ez tehát a könyvtár. A lány
ekkor jobban körbenéz. Mindenütt faragott könyvespolcok, rengeteg
könyvvel, lenyűgöző a tudás eme tárháza. Tátott szájjal bámulja a
mennyezetet, melyet egy hatalmas freskó borít. Az egész összhatás
fenséges.
- Bámulatos ez a hely*-szalad ki a száján. Majd gyorsan elhallgat, nem akarja megtörni a csendet, nem akarja megzavarni a lovagot. Vár a sorára, amikor majd megszólíttatik.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és pajzs
- Bámulatos ez a hely*-szalad ki a száján. Majd gyorsan elhallgat, nem akarja megtörni a csendet, nem akarja megzavarni a lovagot. Vár a sorára, amikor majd megszólíttatik.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[A könyvtárazást választva]
-Jöjjön csak... *mondja, vissza sem fordulva, mert meg nem állna még
egy aranyozott sárkánytojásért sem, egyensúlyozva billegő rakományával,
mint egy túlterhelt bárka, mely mélyre merülve a tenger fenekét is
felszántja. Az sem egyértelmű, kinek szól a mérsékelten szívélyes
meghívás, a Fekete Unikornis lovagjának, a titokzatos lánynak, esetleg
mindkettejüknek, vagy valamilyen eltévedt dimenziólidércnek, mely
nyálkájával lapok sarkát nyáladzaná össze. Morganus most igyekszik
kizárni a környezete zavaró ingereit, egyelőre a biztos megérkezésre
koncentrál, aztán meg, el akar merülni az illusztrálás gyönyörébe.
Néhány forduló, kevés lépcső után, megérkezik a könyvtár ajtajához, mit kénytelen könyékkel, térddel, minden testrészének ritkán használt elemével kinyitni, nagy ügyeskedés árán, s a széthullás veszélyével újra farkasszemet nézve. De szerencsésen beér, s már csak lépések hangja árulkodhat, követik-e őt az érdeklődő lelkek, de amíg ez kiderül, elhelyezkedik a számára szent ereklyének számító pluteumnál, melynek épp oly régre nyúló s érdekes története van, mint szinte mindennek a könyvtárban.*
Fegyver: Kecses rövidkard Páncél: Városőr mellvért és pajzs Néhány forduló, kevés lépcső után, megérkezik a könyvtár ajtajához, mit kénytelen könyékkel, térddel, minden testrészének ritkán használt elemével kinyitni, nagy ügyeskedés árán, s a széthullás veszélyével újra farkasszemet nézve. De szerencsésen beér, s már csak lépések hangja árulkodhat, követik-e őt az érdeklődő lelkek, de amíg ez kiderül, elhelyezkedik a számára szent ereklyének számító pluteumnál, melynek épp oly régre nyúló s érdekes története van, mint szinte mindennek a könyvtárban.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miseria Maximus #286128 | 01.27 11:31:12 | 144658 |
[A könyvtárazást választva]
*Már épp indulnának a szobák felé, amikor fülét megütik
Tasshykin Krychor szavai. Miszerint, ha Morganus engedi, elkísérné a
könyvtárba, mert meg szeretné ismerni a rend történetét.Mindjárt kimegy az álom
a szeméből.Hiszen őt is nagyon érdekli, kik közé is került, mi a rend háttere.
Mellékesen Morganus személyisége is, mely már a Zsugoriban
elvarázsolta.De erről hallgat. Hátha megtudhatna ő is pár dolgot, hallhatna
érdekes történeteket a lovagtól, akinek a dolga is könnyebb lenne, hisz nem
kellene később ugyanazt elmondania mégegyszer...*
- Bocsánat, tudom, furcsa kérésnek hangozhat, de mégis
inkább a könyvtárat választanám magam is. Én is meg szeretném ismerni a rend
történetét, és ha Krychor úr már úgyis e tárgyban tájékozódna a könyvtárban,
akkor csatlakoznék a társaságukhoz.*-szól, és közben bűnbánóan néz Laneyre,
valamint érdeklődve várja Morganus válaszát.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és
pajzs
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tasshykin Krychor #122526 | 01.27 09:51:01 | 144622 |
[A könyvtárazást választva]
*Tass apró biccentéssel nyugtázza a köszöntést, majd miután
Morganus közli, hogy a könyvtárba tart, feléfordulva mondaj. *
- Messire! Önnel tarthatnék, én is a könyvtárba tartok, hogy
megismerjem a rendük történetét, ha nem zavarom meg ezzel.
Fegyver: Legendás törpe csatabárd Páncél: Mithrill vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miseria Maximus #286128 | 01.26 10:39:49 | 144123 |
[Beköltözés - szobakeresés]
*Morganus válaszára, miszerint van könyvtár, boldogság önti
el. Elhatározza, amint alkalma adódik rá, ellátogat oda, és keres magának 1-2
érdekes olvasnivalót. A lovag aztán már haladna is célja felé, de ezt már nem
figyeli, hanem Laneyhez fordul. A Nagymester előzőleg kérdezte, menjenek-e
tovább a szobához vagy marad-e itt. Ugyan, dehogy is akar maradni. Olyan
fáradt, hogy majd összeesik, alig bírja visszafojtani a sorozatosan rátörő
ásításokat.*
- Persze, menjünk csak a szobához.*-mondja, és közben
pironkodik, mert szégyelli, hogy így igénybe veszi Laney idejét és türelmét.
Pedig neki biztos ezer fontosabb dolga is akad, mint az ő pátyolgatása.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és
pajzs
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Morganus Yl Chays #28661 | 01.25 23:10:40 | 144004 |
[A könyvtárazást választva]
- Azt meghiszem, de legfeljebb ha az apródommal vitetném
holmimat... *mondja, s által is veszi a könyveket, hiszen mint utalt rá, nem
áll fenn ez esett Laney-nél. Miseria köszöntése mindenesetre megzavarja,
kénytelen félfordulatot tenni, avagy inkább negyedet, hogy oldalra kinézve
könyvtakarója alól, valamit lásson is emberéből.*
- Kyssa hozta! Máris este lenne? Remélem ennyire még nem
szaladt el mellettem a napnak órája. Ha így lenne, még inkább sietnem kellene,
s már így is késésben vagyok, sok a dolog... *hadarja zavartan, s már indul is
tovább, de megtorpan. ~Mit is keres itt ez az illető? Eb tudja, kutya futtatja
az okokat...~ Kérdezni viszont végképp nincs ideje, mert a választ aztán meg is
kéne hallgatnia, s talán új talány szülne csak, s a végén még gyökeret verhet,
teleírt leveleket tartó ujjas gallyakkal.*
- Könyvtárunk, hogy van-e? Remélem, létezik, mert épp oda
tartok. Ha megbocsátanak... *biccent oldalra fejet, s indulna tovább célja
felé, mert félő, még marasztalnék teára és süteményre, a munka meg nem haladna
semerre...*
Fegyver: Díszes egyenes hosszúkard Páncél: Városőr mellvért
és pajzs
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Miseria Maximus #286128 | 01.24 22:35:17 | 143388 |
[Beköltözés, könyvtárazás, folyosózás.. lehet választani]
*Miközben Laney Morganusnak segédkezik, váratlanul
megjelenik egy ismeretlen, teljesen fehér ember, aki Tasshykin Krychor-ként
mutatkozik be.*
- Üdvözlöm, Uram!-*-köszön ő is az illetőnek. Közben
Morganus feje is előbukkan, és könyvekkel kapcsolatos fejtegetésbe kezd. Aztán abba
is hagyja hamar, amikor észreveszi jelenlétét. Némi csodálkozást vél felfedezni
az arcán. Bizonyára nem érti, mit keres itt a Zsugori ájulós vendége.*
- Jó estét Morganus úr!*-köszön a lovagnak.
- Mennyi könyv! Csak nincs a Rendnek itt a házon belül egy
könyvtára is?*- érdeklődik hol Morganusra, hol Laneyre nézve. Teljesen
felélénkül a gondolatra, hogy esetleg helyben feltárulhat előtte a tudás
tárháza.
Rengeteg pótolnivalója van tanulás terén, és reménykedik
benne, hogy végre teljesülhet ezen álma is.*
Fegyver: Nehéz csorba pallos Páncél: Városőr mellvért és
pajzs
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Laney de Arcless #178459 | 01.24 21:50:36 | 143339 |
[Beköltözés, könyvtárazás, folyosózás.. lehet választani]
- Igazán, bírom tartani..
*Bújik elő belőle önérzete és az egyenjogúságra való
törekvés, s legyenek bármilyen nehezek a könyvek, tartogatná őket órákig is, ha
azzal bizonyíthatna valamiféle erőt. De Morganus visszaveszi a terhet, így neki
van ideje arra koncentrálni, hogy újabb alak jelenik meg mellettük a folyosón.*
- Szép napot!
*Estét is mondhatna, de valahogy ez jön először nyelvére,
ezzel legalább nem lehet tévedni, hisz nap van reggel is, este is, egész nap
nap vagyon. Megnézi magának az eleddig nem túl ismerős úriembert, majd
Miseriához fordul.*
- Menjünk tovább a szobája felé?
*A nő dönt, hogy menne-e, vagy maradna-e, ő alkalmazkodik.
Mindenesetre a sok könyv láttán eszébe jut, hogy már régen esedékes lenne
visszavinnie a könyvtárba a könyveket, miket még majd` egy éve elhozott onnan..
ha alkalma nyílik rá, ma még meg is cselekszi majd.*
Fegyver: Vércsatornás hosszúkard Páncél: Hidrabőr vért
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Morganus Yl Chays #28661 | 01.24 21:37:35 | 143315 |
[Könyvekkel meg emberekkel]
*Lépések hangját hallja, de nem ér rá körbenézni, meg a
belátható világot is jelentősen szűkíti előtte egy halom könyv, így csak Laney
hangja ad támpontot, mi várható, azon kívül, hogy nem oly sokára, feltehetőleg
elejt mindent, ha nem kap azonnal segítő kezet, miközben a kulcsával
szerencsétlenkedik. Az ajánlatot tehát rögvest elfogadja, s a tárgyak
áthelyezését is felettébb sietteti mozdulataival, mielőtt még összedőlne
tudásból épített kártyavára.*
- Leköteleznél... *nyögi ki, s a hirtelen felszabadult figyelme
és ujjai, megugrott hatásfokkal, gyorsan kattanásra bírják a zárat, mely
személyes életterét védi mindenféle behatolni szándékozó lelket lehelőtől. Már,
ha létezik egyáltalán ilyen pára Corvus ege alatt...*
- Most már vissza is veszem, köszönettel... *nem akarja
feleslegesen és tovább dolgoztatni lovagtársát, így a könyvek ismét
átvándorolhatnak karjaiba. Közben ismét új léptek teszik próbára a padlózatot,
s a köszöntés vendégüktől ered, azért hangzik elsőre szokatlannak. Tasshykin is
segítő szándékról tesz bizonyságot, mely koránt sem késett meg, talán csak a
könyvek fizikai helyzetének rendezését illetően.*
- Semmiről, jó uram! Ez még csak a kisebbik gondom volt, mi
könyvekkel kapcsolatban érheti az embert, de az igazi csata csak akkor
kezdődik, ha feltárul a tartalmuk... *s talán még folytatná is bölcselkedését,
de feltűnik neki egy harmadik jelenléte is, Miseria pedig ugyan hallgat, de a
körülmények mégis sokat sejtetnek. Legalábbis arról, valamiért beengedtetett a
rendházba, ami nem lehet véletlen. A pontos ok meg majd csak kiderül, de
egyelőre nem akar rákérdezni, pont a folyosó közepén, egy rakás könyv, meg
látszólag véletlenül összefutott személy előtt.*
Fegyver: Díszes egyenes hosszúkard Páncél: Városőr mellvért
és pajzs
