Helyszín: Ötbánya / Alváros / A Mithrill Ház
Időpont: corvusi időszámítás 627. év A Palota hava 22. nap (2010.05.22 - 05.24.)
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
- Hogyne, kisasszony, hiszen egy igazi hölgynek a készülődéshez, bizony
idő kell... *mondja nevetve, bár reméli, azért nem most kezdi el a
gardróbot ki- s bepakolni. Ezzel tehát letudja válaszát, miért is volt
hozzá utalva a kislány, de azért Greminnek is szól:*
- Amint készen állnak, indulhatunk. Ötbányán én minden ügyemet letudtam, legalábbis, egyelőre. Visszatérek még, előbb is, mint az őszi szél... *mert bizony, az Ötbányai úton, gwuffjával fel s alá jár, s megy is tovább gyakorta, Távolrév felé. Aldar Pim válasza őt is sajnálattal éri, de azért így sincs ok elkeseredésre, hiszen látják majd még egymást, így vagy másként.*
- Várjuk tehát, bármikor is érkezzen! A munka nem fog elszaladni, legfeljebb elfogyni, de ahhoz is idő kell... Arra kérném még, hogy ha valaki érdeklődne majd a munka iránt, terelje felénk, Sziklaöböl irányába! Attól tartok, elkél majd a munkás kéz, minden időpillanatban... *mondja még a csapláros törpének, majd elhallgat, s hörpint abból, mi még marad korsója fenekén.*
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs
- Amint készen állnak, indulhatunk. Ötbányán én minden ügyemet letudtam, legalábbis, egyelőre. Visszatérek még, előbb is, mint az őszi szél... *mert bizony, az Ötbányai úton, gwuffjával fel s alá jár, s megy is tovább gyakorta, Távolrév felé. Aldar Pim válasza őt is sajnálattal éri, de azért így sincs ok elkeseredésre, hiszen látják majd még egymást, így vagy másként.*
- Várjuk tehát, bármikor is érkezzen! A munka nem fog elszaladni, legfeljebb elfogyni, de ahhoz is idő kell... Arra kérném még, hogy ha valaki érdeklődne majd a munka iránt, terelje felénk, Sziklaöböl irányába! Attól tartok, elkél majd a munkás kéz, minden időpillanatban... *mondja még a csapláros törpének, majd elhallgat, s hörpint abból, mi még marad korsója fenekén.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Szívesen mennék, de nem rég érkeztem meg Mederből. Még sok a dolgom,
amit mihamarabb el kell intéznem. *hangjába fáradtság és egy kicsi
szomorúság vegyül* De, ha időm engedi, és még Öbölben lesztek,
felkereslek titeket. Talán, talán befejezem addig a teendőimet. *majd
Seredite fél fordul.*
-Persze, hogy mehetsz, hiszen már elmosogattál mindent. Ugye? *természetesen tudja, hogy a lány nem végzett a munkával. Hogy is végezhetett volna vele? Hiszen csak nem rég kezdte el, tegnap meg amúgy is különösen nagy volt a forgalom.*
-Jaaj te láány... *mondja fejcsóválások közepette* Mi lesz velem nélküled mi? Na futás a konyhába! Az asztalon van egy tarisznya. Az még a tiéd. *Ha Seredite bemegy a konyhába, csak ugyan talál ott egy tarisznyát. Benne két kulacs tiszta, ötbányai víz, egy jó nagy szelet sült, gondosan becsomagolva, ne meg a pogácsák...*
-Ha ez megvan, akkor van még egy feladatod. Nem, nem kell elmosogatnod. Viszont az első szekrényben, az alsó polcon van sok tégely. Meg még sok minden, de az most lényegtelen. A legnagyobb zöldet hozd ide nekem. De vigyázz, le ne ess az asztalról! *reméli, hogy a lány tudja, hogy miről beszél. Végül is Seredite már lassan úgy ismeri ezt a helyet, mint a saját tenyerét. Csak megtalálja azt a zöld tégelyt, úgy, hogy nem borít, dönt fel semmi mást.*
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs -Persze, hogy mehetsz, hiszen már elmosogattál mindent. Ugye? *természetesen tudja, hogy a lány nem végzett a munkával. Hogy is végezhetett volna vele? Hiszen csak nem rég kezdte el, tegnap meg amúgy is különösen nagy volt a forgalom.*
-Jaaj te láány... *mondja fejcsóválások közepette* Mi lesz velem nélküled mi? Na futás a konyhába! Az asztalon van egy tarisznya. Az még a tiéd. *Ha Seredite bemegy a konyhába, csak ugyan talál ott egy tarisznyát. Benne két kulacs tiszta, ötbányai víz, egy jó nagy szelet sült, gondosan becsomagolva, ne meg a pogácsák...*
-Ha ez megvan, akkor van még egy feladatod. Nem, nem kell elmosogatnod. Viszont az első szekrényben, az alsó polcon van sok tégely. Meg még sok minden, de az most lényegtelen. A legnagyobb zöldet hozd ide nekem. De vigyázz, le ne ess az asztalról! *reméli, hogy a lány tudja, hogy miről beszél. Végül is Seredite már lassan úgy ismeri ezt a helyet, mint a saját tenyerét. Csak megtalálja azt a zöld tégelyt, úgy, hogy nem borít, dönt fel semmi mást.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
*A pipát átveszi, nem gyújtja be. Az asztalon pihenteti, míg
Aldar mormog valamit. Kellemes melegség járja át testét a varázslat
hatására, megmagyarázhatatlan érzés tölti el. A fájdalom nem enyhül, de
mégsem olyan zavaró, mint korábban.
- Jobb, határozottan jobb. Syl áldjon meg érte Aldar! *Mosolyodik el, s ezúttal tényleg sikerül kicsikarnia magából egyet, ami nem vicsorgásnak tűnik a többiek számára. Sereditet figyeli, ahogy teleszívja magát levegővel, s illegeti-billegeti magát.*
- Nem tudom kisasszony, kérdezd meg Harold Urat!* Visszafordul Aldarhoz, egy kérdést intéz felé*
- Te nem tartasz velünk?
Fegyver: Harci kalapács Páncél: Egyszerű bélelt mellvért
- Jobb, határozottan jobb. Syl áldjon meg érte Aldar! *Mosolyodik el, s ezúttal tényleg sikerül kicsikarnia magából egyet, ami nem vicsorgásnak tűnik a többiek számára. Sereditet figyeli, ahogy teleszívja magát levegővel, s illegeti-billegeti magát.*
- Nem tudom kisasszony, kérdezd meg Harold Urat!* Visszafordul Aldarhoz, egy kérdést intéz felé*
- Te nem tartasz velünk?
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
*Naná, hogy nem mosogatott el! De hogy is várhatnak tőle ilyesmit,
mikor végre utazni készül? Napját sem tudja mikor járt utoljára a
felszínen, így most a koszos tányérok annyira nem érdeklik. Persze ezt
így a csapos szemébe mondani több, mint meggondolatlan tett lenne, félő
hamar visszazavaródna a konyhára. így inkább elfüleli a kérdést nagyot
kortyolva vizéből. Szerencsére Trevold épp ekkor érkezik, így a csetres
ügye feledésbe is merül.
Seretide többnyire szótlanul figyeli az eseményeket, hol egyik, hol másik férfire kapva tekintetét, attól függően ki mond érdekesebbet.
Állva, az asztal szélébe kapaszkodva nézi a felnőtteket, és igyekszik érdekesebb mondatokat memorizálni.*
~... két percet aludt, azt is gwuffháton...~
~Soha rosszabbat, mindig csak jobbat!~
*Fülig vörösödik, ahogy egy királynőhöz hasonlítják, nem igen érti a célzást. De királynőt látott már, legalább tízet, mind gyönyörű szép nő volt.*
~...kutyakomédia...~
*Aztán végre észre veszik, tapasztalatait dicsérik, s Seretide büszkén húzza ki magát (még így is alacsonyabb Trevoldnál). Kapásból kontrázik rá a törpe szavaira.*
-Igen, és harcos is... kardvívó, ékszerész, és bányász, és kovács, de nem olyan ügyes, mint Trevold bácsi, és még kőfaragó, vadász, és matróz.
*A tavitündért, hercegnőt, és amazont inkább kihagyta a felsorolásból. Hosszú lesz az út, jut ideje Heroldnak megtapasztalni Seretide khmmm... széleskörű tudását.
Természetesen nyilvánvaló, hogy a tizenhárom év forma nyeszlett, beteges külsejű kislány nem érthet ennyi mindenhez, viszont Szyl mentse azt, aki ezt közölni fogja vele.
Újra nagy szemekkel, könyörgőn néz, és kérdése immár mindhárom férfinek szól.*
-Most már mehetek a csomagomért, és a lovamért?
*Ha még mindig türelmesnek kell lenni, akkor marad, cseppet sem nyugodva, de marad. Ha engedélyt kap azonnal indul, és csak fél óra multán tér vissza, mikor már útra kész.*
Fegyver: Csorba penge
Seretide többnyire szótlanul figyeli az eseményeket, hol egyik, hol másik férfire kapva tekintetét, attól függően ki mond érdekesebbet.
Állva, az asztal szélébe kapaszkodva nézi a felnőtteket, és igyekszik érdekesebb mondatokat memorizálni.*
~... két percet aludt, azt is gwuffháton...~
~Soha rosszabbat, mindig csak jobbat!~
*Fülig vörösödik, ahogy egy királynőhöz hasonlítják, nem igen érti a célzást. De királynőt látott már, legalább tízet, mind gyönyörű szép nő volt.*
~...kutyakomédia...~
*Aztán végre észre veszik, tapasztalatait dicsérik, s Seretide büszkén húzza ki magát (még így is alacsonyabb Trevoldnál). Kapásból kontrázik rá a törpe szavaira.*
-Igen, és harcos is... kardvívó, ékszerész, és bányász, és kovács, de nem olyan ügyes, mint Trevold bácsi, és még kőfaragó, vadász, és matróz.
*A tavitündért, hercegnőt, és amazont inkább kihagyta a felsorolásból. Hosszú lesz az út, jut ideje Heroldnak megtapasztalni Seretide khmmm... széleskörű tudását.
Természetesen nyilvánvaló, hogy a tizenhárom év forma nyeszlett, beteges külsejű kislány nem érthet ennyi mindenhez, viszont Szyl mentse azt, aki ezt közölni fogja vele.
Újra nagy szemekkel, könyörgőn néz, és kérdése immár mindhárom férfinek szól.*
-Most már mehetek a csomagomért, és a lovamért?
*Ha még mindig türelmesnek kell lenni, akkor marad, cseppet sem nyugodva, de marad. Ha engedélyt kap azonnal indul, és csak fél óra multán tér vissza, mikor már útra kész.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
- Nem, és még nem is okoztam senkinek sérülést. Ily módon. Nem is
tudtam, hogy lehet így is. Mostantól, erre is figyelhetek... *nem
köszöni ugyan meg, hogy gyarapodott félelmeinek tárháza, de azt igen az
égieknek vagy kiknek, hogy ez idáig, megúszta baleset nélkül.*
- De akkor, nem is csodálom, hogy kutyául vagy, s ebül érzed magadat. *együtt érző kortyolás, ha létezik olyan. Majd megszemléli a lányt, s kénytelen véleményét változtatni, ha ily komoly tudások birtokosa.*
- Valóban? Örvendek, kisasszony! *majd nézi, ahogy a kocsmárnok, gyógyításba kezd...*
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs
- De akkor, nem is csodálom, hogy kutyául vagy, s ebül érzed magadat. *együtt érző kortyolás, ha létezik olyan. Majd megszemléli a lányt, s kénytelen véleményét változtatni, ha ily komoly tudások birtokosa.*
- Valóban? Örvendek, kisasszony! *majd nézi, ahogy a kocsmárnok, gyógyításba kezd...*
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Milyen őrült volt ez? Az ilyet jól fel kéne pofozni, hogy gwuffra mert
ülni! *morcosan csóválja a fejét. Mondana még mást is, de Seredite már
így is túl sok cifra beszédet tud, nem kell még jobban gyarapítani a
szótárát.*
-No adjad!*készségesen felajánlja pipatömési tudományát.*
-Mutasd a lábad! *szól, miután visszaadta a pipát.
-Most ne mozogj, maradj nyugton! *ezután egy kis manát gyűjt elméjébe, majd furcsa, elmélyült mormolásba kezd. Ami, ha minden igaz, enyhíteni fog a törpe fájdalmain.*
-No jobb lett már?
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs -No adjad!*készségesen felajánlja pipatömési tudományát.*
-Mutasd a lábad! *szól, miután visszaadta a pipát.
-Most ne mozogj, maradj nyugton! *ezután egy kis manát gyűjt elméjébe, majd furcsa, elmélyült mormolásba kezd. Ami, ha minden igaz, enyhíteni fog a törpe fájdalmain.*
-No jobb lett már?
Aldar Pim a beteg fájó testrészére helyezi kezét, és öt perc múlva a fájdalom egy időre tovaszáll.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
- Csapott már el téged _gwuff_? * Kérdezi Aldart* Engem tegnap este
igen. Ahogy elindultam hazafelé, valami őrült átgázolt rajtam, csoda,
hogy élek. *Egy kis szünet következik, majd egy félmondat.* - Hála
Sylnek. *A párlatból nagyot húz, hátha eloszlatja merevségét.*
- A munkások, hát eddig több-kevesebb sikerrel megvannak. A történetírónkat, gyógyítónkat és minden egyébhez értő kalandorunkat magad is megszemlélheted. *Bök egyet Seredite felé s újfent kortyol a varázsszerből. Mozgása még mindig elég darabos, ezáltal nem túl ügyesen próbálja elővenni pipáját. A sokadik próbálkozás sikerrel jár, de ekkor eszébe jut, hogy ha elővenni sem tudta, hogy fogja majd megtömni, így inkább az asztaltársaság felé intéz egy kérést.*
- Valaki elintézné ezt? *Lebegtetni meg a pipát s a hozzá tartozó dohányt.*
Fegyver: Harci kalapács Páncél: Egyszerű bélelt mellvért
- A munkások, hát eddig több-kevesebb sikerrel megvannak. A történetírónkat, gyógyítónkat és minden egyébhez értő kalandorunkat magad is megszemlélheted. *Bök egyet Seredite felé s újfent kortyol a varázsszerből. Mozgása még mindig elég darabos, ezáltal nem túl ügyesen próbálja elővenni pipáját. A sokadik próbálkozás sikerrel jár, de ekkor eszébe jut, hogy ha elővenni sem tudta, hogy fogja majd megtömni, így inkább az asztaltársaság felé intéz egy kérést.*
- Valaki elintézné ezt? *Lebegtetni meg a pipát s a hozzá tartozó dohányt.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
- Köszönöm, de nem szokásom élni vele. Nem előny egy követnél, ha
füstöt lehel beszédénél, mint valami lángkígyó... *hárítja el a
szívélyes ajánlatot, de tényleg nem dohányzik, s másnak sem ajánlaná,
mert rossz szokásnak tartja, de legalábbis, kellemetlennek szagra.
Aztán begurul még néhány bicebóca vagy katica, úgyhogy egyre színesebb
a kompánia.*
- Talán rájuk? *kérdez vissza arra, hogy kit vár, mert már magam sem tudja, hova készülnek, útra vagy szanatóriumba. De a lányka, legalább hármuk helyett is izeg-mozog, de Trevold nem fest valami jól.*
- Nem tudom, mi szél hozta, de vagy jeges volt, vagy túlontúl száraz. S ha mér nem nézek ki jobban, úgy rosszabbul sem! Erre tényleg inni kell... *mondja neki, majd átveszi a kupát, mert tényleg van szüksége rá.*
- Soha rosszabbat, mindig csak jobbat! *szól köszöntője, de csak röviden, több jusson az ivásra, időben. Majd válaszol a kérdésre:*
- A nagyvilágban? Sok minden, de leginkább Révben. Amióta királynőjük van, s az is olyan, mint ez itten, *bök fejével a kislányra* úgyhogy állandóan van valami, ha kitalálja valami új gondolatát. Legutóbb, épp valami lovagi viadalon jártunk, de az is volt inkább nevezhető, kutyakomédiának... *mi tagadás, nem volt elragadtatva, de legalább gyorsan letudta feladatát, címer hordozással s bemutatással.*
- És, hogy halad a mesterek felhajtása? *kérdi Trevoldot, mert a lánykából csak nem nézné ki a szakértő kőmívest, legfeljebb ha, tanoncot.*
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs - Talán rájuk? *kérdez vissza arra, hogy kit vár, mert már magam sem tudja, hova készülnek, útra vagy szanatóriumba. De a lányka, legalább hármuk helyett is izeg-mozog, de Trevold nem fest valami jól.*
- Nem tudom, mi szél hozta, de vagy jeges volt, vagy túlontúl száraz. S ha mér nem nézek ki jobban, úgy rosszabbul sem! Erre tényleg inni kell... *mondja neki, majd átveszi a kupát, mert tényleg van szüksége rá.*
- Soha rosszabbat, mindig csak jobbat! *szól köszöntője, de csak röviden, több jusson az ivásra, időben. Majd válaszol a kérdésre:*
- A nagyvilágban? Sok minden, de leginkább Révben. Amióta királynőjük van, s az is olyan, mint ez itten, *bök fejével a kislányra* úgyhogy állandóan van valami, ha kitalálja valami új gondolatát. Legutóbb, épp valami lovagi viadalon jártunk, de az is volt inkább nevezhető, kutyakomédiának... *mi tagadás, nem volt elragadtatva, de legalább gyorsan letudta feladatát, címer hordozással s bemutatással.*
- És, hogy halad a mesterek felhajtása? *kérdi Trevoldot, mert a lánykából csak nem nézné ki a szakértő kőmívest, legfeljebb ha, tanoncot.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Nyugalom Seredite! Minden eljön a maga idejében, ne légy túl
hamari(berkenye). A mosogatással végeztél? Megnézem ám. *kérdi úgy,
mint amikor a szülő kérdi gyermekétől, hogy elkészült-e már az aznapi
leckével. Nagyjából ekkor jön Trevold. Jön? Bocsánat, egy kicsit
túloztam.*
-Szikla legyen talpad alatt Trevold! Jó kemény, látom szükséged van rá.
~Miért néz ki ma mindenki úgy, mint akin átment egy goblinsereg?~
-Mi történ veled koma? Fáradt vagy, vagy súlyosabb a probléma? *kérdi, mert nem tudja így elsőre eldönteni, hogy kell-e ide mágia, vagy nem. Minden esetre újra leveszi a gombapárlatos üveget, melybe most kétszer annyi Ébresztőfűt szór, mint Heroldéba.*
~Ha ettől nem érzi magát jobban, akkor komolyabb a dolog. Bár nem biztos, hogy annyira fel fogja pörgetni. No majd meglássuk...~
*kiviszi az italt három mohaserrel teli kupával és egy pohár vízzel együtt.*
-No igyunk, nehogy még a végén kiszáradjatok az úton!
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs
-Szikla legyen talpad alatt Trevold! Jó kemény, látom szükséged van rá.
~Miért néz ki ma mindenki úgy, mint akin átment egy goblinsereg?~
-Mi történ veled koma? Fáradt vagy, vagy súlyosabb a probléma? *kérdi, mert nem tudja így elsőre eldönteni, hogy kell-e ide mágia, vagy nem. Minden esetre újra leveszi a gombapárlatos üveget, melybe most kétszer annyi Ébresztőfűt szór, mint Heroldéba.*
~Ha ettől nem érzi magát jobban, akkor komolyabb a dolog. Bár nem biztos, hogy annyira fel fogja pörgetni. No majd meglássuk...~
*kiviszi az italt három mohaserrel teli kupával és egy pohár vízzel együtt.*
-No igyunk, nehogy még a végén kiszáradjatok az úton!
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
*Az ajtó fájdalmas nyikorgással nyílik ki egy acélberakásos csizma
hatására. Mást nem is tehetne, talán beszakadhatna a megrúgott részen,
de ahhoz most nincs kedve. Trevold csoszog be a Mitrillbe, kissé
fáradtan, a szokásos vigyort otthon hagyva. A pulthoz lép, igaz, mire
odaér, már észreveszi a kis társaságot az egyik asztalnál, de lábai
csak viszik előre. A következő cél, eljutni az asztalig.
Nekitámaszkodik a pultnak, megfordul. A pultot használja startkőnek.
Elrugaszkodik, s mint akit puskából lőttek ki rohan az asztal felé.
Levágódik az egyik székre, nagyot sóhajt.*
- Tiszteletem az uraknak! És neked is Seredite *próbál mosolyt erőltetni az arcára, de ez most nem megy valami jól. Inkább néz ki vicsorgásnak eme gesztus, mint kellemes üdvözlésnek.
- Aldar, nincs valami főzeted, ami efféle kórságra jó? Nem mozog rendesen a lábam, se a karom. *Mozgása tényleg inkább marionettre hasonlít, mint élő törpéhez.* - Vigyázzatok, lehet, hogy fertőző. *Abban a pillanatban néhány köhögésféleség születik torkából, nem éppen szándék nélkül.*
- Na Herold Uram! Te se nézel ki jobban nálam. *újabb félresikerült vigyor lát napvilágot. És még egy, azt egy újabb követi. Próbálkozik, s lassan sikerül veszettnek tűnnie furcsa vicsorgásával. - Úgy festesz, mint aki életében két percet aludt, azt is gwuffháton. Mi hír a nagyvilágban?
Fegyver: Harci kalapács Páncél: Egyszerű bélelt mellvért
- Tiszteletem az uraknak! És neked is Seredite *próbál mosolyt erőltetni az arcára, de ez most nem megy valami jól. Inkább néz ki vicsorgásnak eme gesztus, mint kellemes üdvözlésnek.
- Aldar, nincs valami főzeted, ami efféle kórságra jó? Nem mozog rendesen a lábam, se a karom. *Mozgása tényleg inkább marionettre hasonlít, mint élő törpéhez.* - Vigyázzatok, lehet, hogy fertőző. *Abban a pillanatban néhány köhögésféleség születik torkából, nem éppen szándék nélkül.*
- Na Herold Uram! Te se nézel ki jobban nálam. *újabb félresikerült vigyor lát napvilágot. És még egy, azt egy újabb követi. Próbálkozik, s lassan sikerül veszettnek tűnnie furcsa vicsorgásával. - Úgy festesz, mint aki életében két percet aludt, azt is gwuffháton. Mi hír a nagyvilágban?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Aldar bácsiiiiiiiii
*Lelkesen lohol ki a konyhából, hol épp mosogatott, és az utolsó szótagot addig nyúzza, addig nyújtja, hogy csak a törpe, és Herold asztalánál érjen véget.*
-Aldarbácsialdarbácsi... indulhatok?
*Könyörgő szemek, finoman lebiggyesztett ajkak, ennek úgy sem lehet ellen állni. Bár Aldar kemény dió.
Seretide, mióta engedélyt kapott az útra, ezt a furcsa, értelmetlenül zsaroló játékot játssza a csapossal, ahogy az leül valakivel váltani pár szót, a kislány azonnal ott terem, és hevesen érdeklődik. Természetesen arra kíváncsi, aki majd Öbölbe indul velük, a Herold nevű, de mivel még sosem látta, és pofátlanság lenne, egy "te vagy e hö?" kérdéssel informálódni mindenkitől, így a leggyorsabb, hogy megtudja mit szeretne.*
-Aldar bácsi *Mély sóhaj, szenvedő tekintet.* A pogácsák már nem bírják sokáig...
*Ez legalább igaz, már most olyan kemények lettek, hogy eredményesen bevethetők az öbliek ellen... legalábbis Caspar ezt javasolta, több gonosz lehetőség között.*
Fegyver: Csorba penge
*Lelkesen lohol ki a konyhából, hol épp mosogatott, és az utolsó szótagot addig nyúzza, addig nyújtja, hogy csak a törpe, és Herold asztalánál érjen véget.*
-Aldarbácsialdarbácsi... indulhatok?
*Könyörgő szemek, finoman lebiggyesztett ajkak, ennek úgy sem lehet ellen állni. Bár Aldar kemény dió.
Seretide, mióta engedélyt kapott az útra, ezt a furcsa, értelmetlenül zsaroló játékot játssza a csapossal, ahogy az leül valakivel váltani pár szót, a kislány azonnal ott terem, és hevesen érdeklődik. Természetesen arra kíváncsi, aki majd Öbölbe indul velük, a Herold nevű, de mivel még sosem látta, és pofátlanság lenne, egy "te vagy e hö?" kérdéssel informálódni mindenkitől, így a leggyorsabb, hogy megtudja mit szeretne.*
-Aldar bácsi *Mély sóhaj, szenvedő tekintet.* A pogácsák már nem bírják sokáig...
*Ez legalább igaz, már most olyan kemények lettek, hogy eredményesen bevethetők az öbliek ellen... legalábbis Caspar ezt javasolta, több gonosz lehetőség között.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Hát nem kapkodjátok el, az biztos. Azt hittem már elkezdtétek, de ezek
szerint még nem. Bár, ami igaz, az igaz, nagy a munka és nem könnyű a
feladat, azt meg kell hagyni. *mondja ki őszintén a véleményét a
toronyépítéssel kapcsolatban.*
-Egyenlőre semmi különös. *mondja egy rejtélyes mosollyal. Ki tudja mit tervek vannak születőben a fejében. Egy Pimnél ezt soha nem lehet tudni.* Egy kis csetepaté a kormosokkal, meg őrjáratozások, de ezek csak a szokásosak. Nem akarsz rágyújtani? Van dohányom is, szívesen adok. *közben egykedvűen pöfékel.*
-Aztán kire vársz most? *lehet nem kéne ennyit kérdezősködnie, nem illik. Bár törpe ő, nem illemkódex, így aztán csak véletlenül ismeri az ilyesfajta szabályokat. Amellett meg igen kíváncsi természetűre is faragták, nem tud ellenállni a kísértésnek.*
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs
-Egyenlőre semmi különös. *mondja egy rejtélyes mosollyal. Ki tudja mit tervek vannak születőben a fejében. Egy Pimnél ezt soha nem lehet tudni.* Egy kis csetepaté a kormosokkal, meg őrjáratozások, de ezek csak a szokásosak. Nem akarsz rágyújtani? Van dohányom is, szívesen adok. *közben egykedvűen pöfékel.*
-Aztán kire vársz most? *lehet nem kéne ennyit kérdezősködnie, nem illik. Bár törpe ő, nem illemkódex, így aztán csak véletlenül ismeri az ilyesfajta szabályokat. Amellett meg igen kíváncsi természetűre is faragták, nem tud ellenállni a kísértésnek.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
*Nevet. Mit is tehetne, ha megsemmisítő erejű filozófia hangzik,
melyben helyén van minden premissza, hát még a konklúziók! Bólogat, s
mosollyal hajtja fel a maradékot.*
- Milyen igaz! S nem cserélnék azzal, ki megérdemli a megnevezett büntetést, két zsák mithrillért sem...*s jót kuncog azon, ha elképzeli Pim kezében vergődő dologkerülőket. Szinte falra kellene pingálni, elrettentésként, két sor táncoló csontváz közé, kik meg valami járványról regélnek.*
- Hogy én? Csak a szokásos. A torony még mindig csak álmokban létezik, ideje lenne elkezdeni építését, a valóságban is. De most már csak napok kérdése, gyűlnek a mesterek... *nem fél, a kerekek bár lassan őrölnek, de biztosan. S nem valami fából eszkábált magaslest csinálnak, amit két nap alatt össze lehet hányni, mind madár teszi fészkével. Jó munkához, idő kell, s az előkészületekhez is, nem különben...*
- És errefelé, van-e valami hír? Bár remélem, nem ütött tanyát valami kénköves sárkány, míg kitettem lábamat a küszöbön... *tréfál, mert akkor meg csúnyán nézne, ha beletrafálna egy ekkora badarságba, teljes véletlenséggel.*
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs
- Milyen igaz! S nem cserélnék azzal, ki megérdemli a megnevezett büntetést, két zsák mithrillért sem...*s jót kuncog azon, ha elképzeli Pim kezében vergődő dologkerülőket. Szinte falra kellene pingálni, elrettentésként, két sor táncoló csontváz közé, kik meg valami járványról regélnek.*
- Hogy én? Csak a szokásos. A torony még mindig csak álmokban létezik, ideje lenne elkezdeni építését, a valóságban is. De most már csak napok kérdése, gyűlnek a mesterek... *nem fél, a kerekek bár lassan őrölnek, de biztosan. S nem valami fából eszkábált magaslest csinálnak, amit két nap alatt össze lehet hányni, mind madár teszi fészkével. Jó munkához, idő kell, s az előkészületekhez is, nem különben...*
- És errefelé, van-e valami hír? Bár remélem, nem ütött tanyát valami kénköves sárkány, míg kitettem lábamat a küszöbön... *tréfál, mert akkor meg csúnyán nézne, ha beletrafálna egy ekkora badarságba, teljes véletlenséggel.*
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-No ha szereted csinálni, akkor nem baj. Fáradtság meg mindig van,
*legyint* akár mit is csináljon az ember vagy törpe fia. De addig jó,
míg van. *mondja, közben egy rongyot felkapva leszedi az egyik
asztalt.* Mert fáradt csak az lehet, ki dolgozik. Dolgozni, pedig
mindenkinek köll valamit. A naplopók meg örüljenek, hogy nem kerülnek a
kezem közé. *mondja mosollyal az arcán, közben hozzáfog a a pult
törölgetéséhez.*
-Aztán most milyen ügyben jársz itt? *ezt már csak akkor kérdi, mikor már végzett a törölgetéssel, és helyet foglalt Herold asztalánál.*
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs
-Aztán most milyen ügyben jársz itt? *ezt már csak akkor kérdi, mikor már végzett a törölgetéssel, és helyet foglalt Herold asztalánál.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
*Ismerős és ital, nincs is jobb páros e kettőnél. Mosollyal fogadja az
invitálást, s tehát oda telepedik, hol ezeket megleli. Nem tudja, mi
lehet a varázsszer, de örömmel fogadja.*
- Elkél biza, mert a látszat esetemben nem csal! Egészségünkre, hosszú éltünkre! *mondja, bár ő már nem remél fél évszázadot. Amilyen gyorsan éli éveit, annyi idő alatt, megélne egy sárkánynyi éltet is...*
- Ej, ez jó, nem is csupán jó, de egyest remek! *ízleli meg, s valóban élénkebb lesz, ha csak percek múltán is. Majd elgondolkozik, mikori is az említett eset...*
- Gwuffvásáron? Az nem tegnap volt. Azóta nem kevés víz folyt le a Kristály-patakon... *de hogy ne csak belebeszéljen a nagy semmibe, számon próbálja venni, mi minden történt azóta.*
- Sorom úgy megy, hogy mindég úton vagyok. De ilyen a küldönc élete, hiszen mindig küldik, vagy jár küldetésben. Hol itt, s holnap már, mondjuk Távolrévben eszem kenyeremet. Amíg szeretem csinálni, addig fáradtságon kívül, más nem bánt engemet...
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs
- Elkél biza, mert a látszat esetemben nem csal! Egészségünkre, hosszú éltünkre! *mondja, bár ő már nem remél fél évszázadot. Amilyen gyorsan éli éveit, annyi idő alatt, megélne egy sárkánynyi éltet is...*
- Ej, ez jó, nem is csupán jó, de egyest remek! *ízleli meg, s valóban élénkebb lesz, ha csak percek múltán is. Majd elgondolkozik, mikori is az említett eset...*
- Gwuffvásáron? Az nem tegnap volt. Azóta nem kevés víz folyt le a Kristály-patakon... *de hogy ne csak belebeszéljen a nagy semmibe, számon próbálja venni, mi minden történt azóta.*
- Sorom úgy megy, hogy mindég úton vagyok. De ilyen a küldönc élete, hiszen mindig küldik, vagy jár küldetésben. Hol itt, s holnap már, mondjuk Távolrévben eszem kenyeremet. Amíg szeretem csinálni, addig fáradtságon kívül, más nem bánt engemet...
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
-Szikla legyen talpad alatt, Herold komám! Látom fáradt vagy, mindjárt
keverek valami szíverősítőt. *közben már emeli is le a polcról a
gombapárlatos üveget, majd kihúz egy fiókot, melyből kivesz valamit,
amit aztán az italba a szór (szárított Ébresztőfű).*
-No ettől majd magadhoz térsz, koma! *közli mosolyogva, mikor kivitte az italt.*
-Mesélj, mi van veled? Utoljára tán a Gwuffvásáron láttalak. Hogy megy a sorod?
Fegyver: Mesteri láncos buzogány Páncél: Bajnoki vért és pajzs
-No ettől majd magadhoz térsz, koma! *közli mosolyogva, mikor kivitte az italt.*
-Mesélj, mi van veled? Utoljára tán a Gwuffvásáron láttalak. Hogy megy a sorod?
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Megkésve]
*Fáradtan és portól lepetten lép be, még vállát is odakoccantja az
ajtófélfának, talán azzal verné le magáról a feleslegesen hordozott
finom anyagot. Már maga sem tudja, merre jár esze, meg még inkább a
lába, reggel van, hogy Révben ébred, este meg már máshol eszi a
fájdalom lábában. Még szerencse, hogy gwuffja jól bírja a
megpróbáltatásokat...*
- Szikla, legyen rendíthetetlen! *köszön, de elég erőtlenül. Valameddig eljut, s aztán nyomban leül. Rendel, s vár. Valakire, bár inkább őt várhatták, mert bizony késett. De már nincs ereje arra sem, hgoy magát komolyabban ezért, okolja...*
Fegyver: Egyszerű rövidkard Páncél: Könnyített mellpáncél és pajzs
- Szikla, legyen rendíthetetlen! *köszön, de elég erőtlenül. Valameddig eljut, s aztán nyomban leül. Rendel, s vár. Valakire, bár inkább őt várhatták, mert bizony késett. De már nincs ereje arra sem, hgoy magát komolyabban ezért, okolja...*
