Időpont: corvusi időszámítás 627. év A Palota hava 25. nap- (2010.06.14 - 27.)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Tábor]
*A három törpe követi a komornyikot a már falatozók társaságához, s nem
is restek letenni magukat egy-egy üres rönkre, s ha már falatozáshoz
hívták őket, akkor falatozni is kezdenek ők is.*
-Szikla legyen a talpatok alatt!
*Köszöntik a többieket.*
-S az épülő torony alatt is.
*Teszi hozzá egyikük vigyorogva. Három igazi törpe, fekete szakállak, bár imitt amott néhány ősz száll is keveredik már azokba a szakállakba.*
-Az én nevem Ércállú Dwaim. A társaim Ovdan és Datmag.
*Mutatja be két társát.*
-Önökben kit tisztelhetünk, és mihez értenek?
*Kérdezi, hogy megismerjék őket, és tudják kitől mire lehet számítani az építkezés során.
Közben pedig lelkesen falatoznak, hiszen hosszú és fárasztó út áll mögöttük.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
-Szikla legyen a talpatok alatt!
*Köszöntik a többieket.*
-S az épülő torony alatt is.
*Teszi hozzá egyikük vigyorogva. Három igazi törpe, fekete szakállak, bár imitt amott néhány ősz száll is keveredik már azokba a szakállakba.*
-Az én nevem Ércállú Dwaim. A társaim Ovdan és Datmag.
*Mutatja be két társát.*
-Önökben kit tisztelhetünk, és mihez értenek?
*Kérdezi, hogy megismerjék őket, és tudják kitől mire lehet számítani az építkezés során.
Közben pedig lelkesen falatoznak, hiszen hosszú és fárasztó út áll mögöttük.*
[Toronyépítés II. fejezet - Tábor]
*Ösztönös megérzései és szimata most sem hagyja cserben. Érzi a
levegőben az étel vibrálását.* ~ Kövek, kövek, kövek, mindig csak azok
a nyavalyás kövek, inkább leülök ide a sátor árnyékába és megvárom itt
az ételt ~ *Orra szimatot fog, becsukja szemét és erősen koncentrál.* ~
Kenyér az lesz, és óh, hál istennek hús is,legalább kétféle talán
hal vagy madár, ilyen távolságból nehéz megállapítani, mindenesetre nem
sertés, de milyen ételnek van moszat szaga? ~ * Szunyókálásából arra
riad fel, hogy megérkeztek a többiek és észre sem vette az idő közben
megérkezett ételt, mindenesetre szépeket álmodott. A vidám társasággal
együtt, mostmár kicsit kipihentebben hatalmasakat korgó gyomorral indul
befelé a sátorba. *
Fegyver: Fejsze Páncél: Farkasirha -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Kőfejtő -> Tábor]
*Elvette. S miért is ne tette volna, ha már jó szívvel kínálta, egy
emberpalánta? Igaz ugyan, hogy mindig éber gyanakvása, mit táplált
ezúttal néhány szenesedett foltocska, annyi türelemre intette az éhség
morgása mellett, hogy megvárja, míg a félig ork embertárs, előkóstolja
neki a gyanús ételformát. ~Jól sejtettem...~ ennyi a megállapítás,
mikor hallhatja az ételkritikus rövid jellemzését, s kuncogna is, de
akkor elrontaná az álcázást, s ehetné tán meg ő is ezt a borzadályt...*
- Köszönöm, kedves! Majd később, feltétlen megeszem... *na, persze hogy nem fogja! Zsebébe süllyeszti a bűnjelet, s gyorsan kitalálja, ki lesz a cinkosa. ~Mocskos majd eltakarítja...~ s alig várja, hogy a gwuffjával elpusztíttassa a jelen ellenségét, ki nem lábon jár, de ördögszárnyon, zöld, savat köp (vagy az, ki megkóstolná botor módon) és még fűrészporral is van teste megerősítve. De inkább foglalkozik Trevold szavaival, addig sem kell kínhalált elszenvednie, gondolatban:*
- Ék, kötél? A táborhelyen, a mutatott raktárban, mindent megtalálnak, ami kellhet. Ami meg nincs ott, azt előkerítjük, csak szóljanak előre! *és közben, valóban visszaérnek, feltűnik az ismerős összkép, sátorokkal, s remélten, várja őket megannyi, ínycsiklandó felségesség...*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Köszönöm, kedves! Majd később, feltétlen megeszem... *na, persze hogy nem fogja! Zsebébe süllyeszti a bűnjelet, s gyorsan kitalálja, ki lesz a cinkosa. ~Mocskos majd eltakarítja...~ s alig várja, hogy a gwuffjával elpusztíttassa a jelen ellenségét, ki nem lábon jár, de ördögszárnyon, zöld, savat köp (vagy az, ki megkóstolná botor módon) és még fűrészporral is van teste megerősítve. De inkább foglalkozik Trevold szavaival, addig sem kell kínhalált elszenvednie, gondolatban:*
- Ék, kötél? A táborhelyen, a mutatott raktárban, mindent megtalálnak, ami kellhet. Ami meg nincs ott, azt előkerítjük, csak szóljanak előre! *és közben, valóban visszaérnek, feltűnik az ismerős összkép, sátorokkal, s remélten, várja őket megannyi, ínycsiklandó felségesség...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Kőfejtő]
* Morganus szól az építőknek, hogy az étel ím előállt. A csapat tagjai
szemlátomást boldogan fogadják a hírt, és a nagymester felvezetésével
visszaindulnak a táborba. Kuzinja mellette lépdel, kissé hallgatagon,
egyedül Snat ténykedését nyugtázza, de azt is csak pár szóban. Mintha
mardosná valami, de a lány nem tudja, mi lehet az. Gremin Trevold még
odaszól, hogy szükség lenne ékekre és kötelekre. Myrla reméli, hogy
ezek megtalálhatóak a táborban, és nem megint neki kell
visszagwuffolnia a városba ezekért is. A fél-ork Kragh is hallatja
hangját: "-Ha van zőccség köret aztat kenjék a hajukra!" Ezt hallván
Myrla így válaszol:*
- Zőccség köret nincs! ~A hajpakolás elmarad...~teszi hozzá gondolatban, majd hangosan folytatja:*
- Csak cipót hoztam, mivel elfek nincsenek köreinkben. Van szárított hal és sült hús, remélem ezek megfelelnek mindenkinek? A mohaserre viszont kicsit várni kell. Azt külön szekér hozza majd!*-reméli ebből nem azt a részt hallják meg, hogy várni kell, hanem, hogy szekér hozza, olyan sok lesz. A vízről, mely az asztali korsókban várja őket, mélyen hallgat.*
Fegyver: Érkezők ősi pengéje Páncél: Thrillion égi páncélja - Zőccség köret nincs! ~A hajpakolás elmarad...~teszi hozzá gondolatban, majd hangosan folytatja:*
- Csak cipót hoztam, mivel elfek nincsenek köreinkben. Van szárított hal és sült hús, remélem ezek megfelelnek mindenkinek? A mohaserre viszont kicsit várni kell. Azt külön szekér hozza majd!*-reméli ebből nem azt a részt hallják meg, hogy várni kell, hanem, hogy szekér hozza, olyan sok lesz. A vízről, mely az asztali korsókban várja őket, mélyen hallgat.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Mogorva Kragh #290788 |
06.18 02:56:08 |
234470 |[Toronyépítés II. fejezet - Tábor/Kőfejtő]
*Kragh természetesen elveszi a pogácsát s szemügyre veszi.Sose volt
finnyás, sose adott a külsőre.Ez meg is látszik rajta.A ronda és finom
elven elindulva veszi a szájába az ínycsiklandónak talán épp nem,inkább
undortkeltő anyagnak titulált,zöld szerves tárgyat.Jól megforgatja az
eledelt had mulatozzanak azok az ízlelőbimbók.Ezt követően erős
késztetést érez hogy a kislány lelkes arcát beterítse a szájából
kiáramló förmedvény darabkáival,de ehelyett inkább nagyot nyel hogy
mihamarabb túlessen eme görényürüléket meghazudtoló ízbombán.*
-Hmmm..Tehénlepény...-*állapítja meg, és bamba pofáján erőltetett mosoly terül szét kivillantva agyarait, köztük a zöld darabkákkal*-..mámint hogy ez itten sokkal..jobb..mint a tehénlepény..-*helyesbít és színpadias mozdulatokkal dörzsölgeti meg gyomrát,mutatva hogy neki aztán ízlett.*
*A csordaszellem ereje ismét bizonyítást nyert,hisz Kragh azonnal követi a kis csapatot egészen a kőfejtőig.Ott hatalmasakat bólint Gremin szavaira,csoda hogy a nyakcsigolya kitart.Ez nála inkább formális jelenség mint az értelem szikrája, mi már hosszú ideje kialudt,sőt tán sose gyúlt ki az agy helyén tátongó légüres térben.Az egyetlen mi érdekli most egy pohár sör, amivel megúsztathatná azt az ominózus nem is oly rég elfogyasztott zöld matériát,és hogy melyik szikladarabbal kezdje oly hőn áhított destrukcióját...és mikor..
Észrevéve hogy ismét a csordavezér tovább kutyagol, magával ragadja az érzés hogy az előtte haladó sarkában maradjon.
Az új reményeket kecsegtető, s tán humanoidok fogyasztására is alkalmas eledel megérkezése hallatán, őszinte boldogság szokik szemeibe,ami azért közel sem olyan feltűnő mint ismét meginduló nyálelválasztása.*
-Ha van zőccség köret aztat kenjék a hajukra! Elég ződdet ettem ma már!-*jelzi bölcsen és előrelátóan,felkészülve minden lehetséges opcióra.*
Fegyver: Favágó fejsze Páncél: Farkasirha
-Hmmm..Tehénlepény...-*állapítja meg, és bamba pofáján erőltetett mosoly terül szét kivillantva agyarait, köztük a zöld darabkákkal*-..mámint hogy ez itten sokkal..jobb..mint a tehénlepény..-*helyesbít és színpadias mozdulatokkal dörzsölgeti meg gyomrát,mutatva hogy neki aztán ízlett.*
*A csordaszellem ereje ismét bizonyítást nyert,hisz Kragh azonnal követi a kis csapatot egészen a kőfejtőig.Ott hatalmasakat bólint Gremin szavaira,csoda hogy a nyakcsigolya kitart.Ez nála inkább formális jelenség mint az értelem szikrája, mi már hosszú ideje kialudt,sőt tán sose gyúlt ki az agy helyén tátongó légüres térben.Az egyetlen mi érdekli most egy pohár sör, amivel megúsztathatná azt az ominózus nem is oly rég elfogyasztott zöld matériát,és hogy melyik szikladarabbal kezdje oly hőn áhított destrukcióját...és mikor..
Észrevéve hogy ismét a csordavezér tovább kutyagol, magával ragadja az érzés hogy az előtte haladó sarkában maradjon.
Az új reményeket kecsegtető, s tán humanoidok fogyasztására is alkalmas eledel megérkezése hallatán, őszinte boldogság szokik szemeibe,ami azért közel sem olyan feltűnő mint ismét meginduló nyálelválasztása.*
-Ha van zőccség köret aztat kenjék a hajukra! Elég ződdet ettem ma már!-*jelzi bölcsen és előrelátóan,felkészülve minden lehetséges opcióra.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Nagyon követhetetlen fejléc a toronyépítésnél / mittomén hol vagyok már]
*A szorgos irogatásból csak nevének hangos említésére kapja fel fejét, és kérdőn tekint Trevoldra.*
-A hamuba sültből?
*Na nem mintha lenne nála másfajta, épp csak nem akaródzik olyan nagyon megbontani a hamuba sült pogácsa útravaló szakralitását. De mivel eddig is csak sűrű bokor mögé rohangászást okozott, és feltehetően nem lenne jó ötlet a haza útig tárolni, hát lelkesen pattan fel, lecsapva a plajbászt, és máris kotorja elő tarisznyájából a kék szövetbe csomagolt, lapos, zöld színű, enyhén savanykás, nagyon füstös, fűrészpor ízű valamit. Még épp három maradt, csillogó szemekkel tartja a kövér törpe, és a fél-ork elé őket. A maradékkal Morganust kívánja meglepni, szótlanul nyújtva a zöld színű borzalmat a házigazdának.
És ennyi, ha elveszik, ha nem, Seretidének mindenképp jó, egyik lehetőség sem fog érzelmi törést okozni számára.
A továbbiakban, az indulást hallva felmarkol még pár papírost, íróeszközt és követi jegyzetelgetve a társaságot akármerre mennek. Túl sokat szóban nem tesz hozzá a dolgokhoz, viszont becsületesen lejegyez minden felvetést, javaslatot, kívánságot....
Utoljára még szép gömbölyded betűkkel felírja, hogy: Pár ék, sok kötél!
Aztán futva lohol Trevold után, egyenest a szekér felé, mely a vacsorát szállítja.*
Fegyver: Csorba penge
-A hamuba sültből?
*Na nem mintha lenne nála másfajta, épp csak nem akaródzik olyan nagyon megbontani a hamuba sült pogácsa útravaló szakralitását. De mivel eddig is csak sűrű bokor mögé rohangászást okozott, és feltehetően nem lenne jó ötlet a haza útig tárolni, hát lelkesen pattan fel, lecsapva a plajbászt, és máris kotorja elő tarisznyájából a kék szövetbe csomagolt, lapos, zöld színű, enyhén savanykás, nagyon füstös, fűrészpor ízű valamit. Még épp három maradt, csillogó szemekkel tartja a kövér törpe, és a fél-ork elé őket. A maradékkal Morganust kívánja meglepni, szótlanul nyújtva a zöld színű borzalmat a házigazdának.
És ennyi, ha elveszik, ha nem, Seretidének mindenképp jó, egyik lehetőség sem fog érzelmi törést okozni számára.
A továbbiakban, az indulást hallva felmarkol még pár papírost, íróeszközt és követi jegyzetelgetve a társaságot akármerre mennek. Túl sokat szóban nem tesz hozzá a dolgokhoz, viszont becsületesen lejegyez minden felvetést, javaslatot, kívánságot....
Utoljára még szép gömbölyded betűkkel felírja, hogy: Pár ék, sok kötél!
Aztán futva lohol Trevold után, egyenest a szekér felé, mely a vacsorát szállítja.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Kőfejtő]
*Trevold nézelődik, elmélkedik, számol. Kinek mi lesz a dolga, s
pontosan hol kell azt elvégeznie. Szerencséjükre a sziklákon kevés a
növényzet, csak néhány, a nem is olyan közeli fáktól eredő gyökér fedi.
~Ezzel sem kell szórakoznunk sokat... Végre, mehetünk enni is, aztán
munkára.~
-Gyerünk! Itt a falnivaló. *int oda Sereditenek és a Szelíd Démonnak. Hezerdg pedig valószínűleg a táborban van már, ha hallotta Morganus szavait.*
- Főnök úr! Szükség lesz még pár ékre, meg sok kötélre. *szól Morganus után, majd csatlakozik a sorba, s indul vissza a táborba ő is...*
Fegyver: Nehéz harci pöröly Páncél: Nomád nehéz bőrpáncél
-Gyerünk! Itt a falnivaló. *int oda Sereditenek és a Szelíd Démonnak. Hezerdg pedig valószínűleg a táborban van már, ha hallotta Morganus szavait.*
- Főnök úr! Szükség lesz még pár ékre, meg sok kötélre. *szól Morganus után, majd csatlakozik a sorba, s indul vissza a táborba ő is...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Kőfejtő]
- Akkor tehát, sikerrel is jártál... *mert érkezése ténye, valóban
szemmel látható, de ha igaz, amit mond, úgy az eredmény kézzel is
fogható, s menten fogyasztható. Fordul tehát a törpe s másmilyen
mesterekhez, mert bár örülne, ha mielőbb munkához látnának, nem
akarhatja, hogy ezt korgó gyomorral tegyék.*
- Uraim, az étek a táborban előállt, s várja pusztítóikat, mint remegő kocsonya a mocsári succubust! *majd int, hogy ha befejték az első felmérést, jöjjenek nyugodtan, visszafelé az úton, hogy ismét meglássák a tábor, égbe mutató sátorcsúcsait. Myrla mellett lépdel, s bár nyilván akar valamit, nem ül fel a felkínált lóra.*
- Valóban? Nos, készséges, mindig is tudtam... *csak ennyi megjegyzése, Snat kisasszony ténykedésére. Kicsit furdalja a lelkiismerete mardosása, hogy valamit elfelejtett, vele kapcsolatban...*
Fegyver: Kymel kardja Páncél: Tüskés nehéz teljesvért és pajzs
- Uraim, az étek a táborban előállt, s várja pusztítóikat, mint remegő kocsonya a mocsári succubust! *majd int, hogy ha befejték az első felmérést, jöjjenek nyugodtan, visszafelé az úton, hogy ismét meglássák a tábor, égbe mutató sátorcsúcsait. Myrla mellett lépdel, s bár nyilván akar valamit, nem ül fel a felkínált lóra.*
- Valóban? Nos, készséges, mindig is tudtam... *csak ennyi megjegyzése, Snat kisasszony ténykedésére. Kicsit furdalja a lelkiismerete mardosása, hogy valamit elfelejtett, vele kapcsolatban...*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
[Toronyépítés II. fejezet - Tábor -> Kőfejtő]
* Visszatérvén a táborba, nem lát senkit. ~ Bizonyára elmentek megnézni
a kőfejtés helyét.~ gondolja. Leszáll a gwuffról, és hogy ne sokáig
kelljen várakozni az éhezőknek, munkához lát. Leszedi az ételekkel
megpakolt kosarakat, és az étkezésre kijelölt sátorba viszi őket. Ott
az összetolt asztalokra kezdi a batyukat kipakolni. Kibontja őket, majd
tartalmukat hatalmas fatálakra halmozza, aztán kisebb fatálakat rak ki,
minden szék elé egyet. Egyelőre mohaser még nincs, így vizeskancsókat
helyez az asztal közepére, valamint fakupákat. Valaki hátha szomjas
lesz, és beéri vízzel. Esetleg maga hozta italfélével.
Ahogy elkészült, Morganusék keresésére indul. Lent, a völgyben találja meg a csapatot.*
- Megérkeztem!*-közli integetve, bár ezt csak egy vak nem látná meg. Ha kuzinja ráfigyel, akkor gyorsan tájékoztatja a dolgok alakulásáról:*
- Az első adag étel a sátorban várja, hogy elfogyasszák! Cipó, sültek, és szárított hal. Pár óra múlva érkezik Snat kisasszony a fő szállítmánnyal, melyben lesz többek közt mohaser is. Volt oly kedves, hogy nem csak az ételek elkészítését, hanem az idehozatalukat is elvállalta.*- közli mosolyogva, és reméli Morganus elégedett lesz a hallottakkal.*
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ahogy elkészült, Morganusék keresésére indul. Lent, a völgyben találja meg a csapatot.*
- Megérkeztem!*-közli integetve, bár ezt csak egy vak nem látná meg. Ha kuzinja ráfigyel, akkor gyorsan tájékoztatja a dolgok alakulásáról:*
- Az első adag étel a sátorban várja, hogy elfogyasszák! Cipó, sültek, és szárított hal. Pár óra múlva érkezik Snat kisasszony a fő szállítmánnyal, melyben lesz többek közt mohaser is. Volt oly kedves, hogy nem csak az ételek elkészítését, hanem az idehozatalukat is elvállalta.*- közli mosolyogva, és reméli Morganus elégedett lesz a hallottakkal.*
[Toronyépítés II. fejezet - Tábor -> Kőfejtő]
- Nem is gondolnám másképp, ki az úr s ki hajtja fejét a járomba... *hagyja rá tehát ezt a terhet Kraghra.*
- Bírni fogják. Hajókat vontatnak velük egyébiránt, a szárazdokkba. Súlyt tehát már láttak is, meg hordoztak fahátukon... *bízik bérelt ácsolmányokban, mert kénytelen remélni, nem roppan össze a második körben, némi sziklarettenet alatt. Közben meg, megérkeznek a hegyek lábához, ott is kis völgyféle kőomláshoz, mely a természet erejével feltárta előttük a mélyebb rétegeit régi korok összepréselt anyagainak. Jóféle gránit is található, meg egyebek, jobban értik a bányaiak, nekik mi is kellhet.*
- Megérkeztünk, uraim! Íme munkálkodásuk leendő szentélye...
- Bírni fogják. Hajókat vontatnak velük egyébiránt, a szárazdokkba. Súlyt tehát már láttak is, meg hordoztak fahátukon... *bízik bérelt ácsolmányokban, mert kénytelen remélni, nem roppan össze a második körben, némi sziklarettenet alatt. Közben meg, megérkeznek a hegyek lábához, ott is kis völgyféle kőomláshoz, mely a természet erejével feltárta előttük a mélyebb rétegeit régi korok összepréselt anyagainak. Jóféle gránit is található, meg egyebek, jobban értik a bányaiak, nekik mi is kellhet.*
- Megérkeztünk, uraim! Íme munkálkodásuk leendő szentélye...
